Továbbra is forrnak az indulatok Izraelben a sokak által bírált igazságügyi reform ügyében, amelynek vizsgálatát kedden kezdi meg a legfelsőbb bíróság.
A zsidó állam történelmében most először ül össze a testület teljes, tizenöt fős kara, hogy megtárgyalja a Benjámín Netanjáhú vezette kormánykoalíció által júliusban megszavazott, heves indulatokat kiváltó jogszabályok elleni fellebbezést.
Az ellenzéki képviselők és civil szervezetek által jegyzett beadvány szerint a törvény gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, hatalmi visszaélésekre ad lehetőséget. Arra is kitértek, hogy már a módosítások sietős áterőltetése is jogsértő volt a parlamentben.
Hatalmas tömegtüntetések voltak Izraelben az országot megosztó és a nemzetközi partnerek által is élesen bírált javaslat miatt, amely sokak szerint számottevően csorbítaná a legfelsőbb bíróság jogköreit. A konszenzus elérése jelenleg nem látszik lehetségesnek, így a lakosság egy jelentős része attól tart, hogy a már most is súlyos válság csak tovább fog mélyülni.
Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli parlament elfogadta a vitatott igazságügyi reform több fontos elemét
Szakértők szerint hónapokig is eltarthat, mire a legfelsőbb bíróság meghozza döntését, így lehet még idő bizonyos kompromisszumokra, ami a kedélyek hűtése mellett a piaci bizonytalanságot is enyhítené.
Hétfőn tiltakozók jelentek meg a reformjavaslat egyik megalkotójának számító Jarív Levin igazságügyi miniszter otthonánál, ahol dulakodás tört ki a kiérkező rendőrökkel.
Délutánra nagyobb demonstráció készül a törvényszék épülete előtt.
A kormány szerint a legfelsőbb bíróságnak nincs joghatósága felülvizsgálni azt a módosítást, amelynek értelmében megszüntették a testület lehetőségét az általa észszerűtlennek ítélt kormányzati döntések megsemmisítésére. Hangsúlyozták: „Ez a vita anarchiához vezethet.”
Amir Ohana, a Kneszet elnöke figyelmeztetett: nem fogják elfogadni, hogy a legfelsőbb bíróság átgázoljon a törvényhozáson.
Bezalel Szmotrics szélsőjobboldali pénzügyminiszter azt állította, hogy a jogszabály hatályon kívül helyezésével a bírói testület átlépné határait. „Senkinek nincs joga megsemmisíteni a nép törvényeit” – fogalmazott.
Netanjáhú ma Izrael 75 éves történetének legnacionalistább és vallásilag legkonzervatívabb kormányát vezeti. Röviddel tavaly decemberi hivatalba lépése után drasztikus változások sorát javasolta az ország igazságszolgáltatásában.
Ehhez kapcsolódóan: Autópályákat zártak le Izraelben az igazságügyi reform ellen tüntetők
Az izraeli társadalom és a nemzetközi közösség nagy része elítélte az átalakítást. Üzleti vezetők, egykori biztonsági főnökök és csúcsközgazdászok is szembeszálltak a tervvel, mondván, hogy az önkényuralom felé mozdítja el Izraelt. Vadászpilóták, tartalékos katonák azzal fenyegetőztek, hogy nem jelentkeznek szolgálatra, az ország fizetőeszköze, a sékel pedig meggyengült.
Joe Biden amerikai elnök már többször felszólalt a reformintézkedések ellen, legutóbb vasárnap.
Ehhez kapcsolódóan: Joe Biden aggodalmát fejezte ki az izraeli igazságügyi reformmal kapcsolatban
A törvény nagyobb ellenőrzést biztosítana a jogalkotóknak a bírák kinevezése felett, és felhatalmazná a parlamentet a legfelsőbb bíróság határozatainak megsemmisítésére, illetve a felülvizsgálaton át nem engedett törvények elfogadására.
A törvény megszüntetné a legfelsőbb bíróság lehetőségét az általa észszerűtlennek ítélt kormányzati döntések megsemmisítésére. Ezt a záradékot használták arra, hogy meghiúsítsák Netanjáhú egyik kulcsfontosságú szövetségesének belügyminiszteri kinevezését, miután adóelkerülés vádjával 2021-ben vádalkut kötött.
Ehhez kapcsolódóan: Ismét bírálatok kereszttüzében az izraeli házrombolási politika
Netanjáhú és szövetségesei szerint azért van szükség az intézkedésekre, hogy megfékezzék a szerintük politikailag túlzottan aktív legfelsőbb bíróságot. Bírálói arra hívják fel a figyelmet, hogy az igazságügyi reform Netanjáhú és szövetségesei kezében fogja összpontosítani a hatalmat, és aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét az országban.
Azt is mondják, hogy Netanjáhú esetében összeférhetetlenség áll fenn, miután a kormányfő ellen eljárás folyik csalás, hivatali hatalommal való visszaélés és kenőpénz elfogadása vádjával.