Ismét kiújult a fegyveres konfliktus az örmény nemzetiségű erők és az azeri hadsereg között az Örményország és Azerbajdzsán között fekvő Hegyi-Karabahban. A terület és a környező régiók hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, azonban 1991 óta Arcahi Köztársaság néven az örmény etnikumú erők fennhatósága alatt állnak. A híradások szerint legalább 30 ember meghalt az összecsapásokban, és jelenleg is folynak harcok nehéztüzérség bevonásával.
Hadiállapot
Az örmények szerint az azeriek lőttek ki elsőnek rakétákat az örmény területekre, Azerbajdzsán viszont azt állítja, hogy az örmények kezdték a lövöldözést. Mindkét fél azt állítja, hogy az ellenséges tűznek civil áldozatai is vannak.
Az azeriek bejelentették, hogy elfoglaltak egy hegyet Talis mellett, ami stratégiai ponton fekszik az Azerbajdzsánba beékelődött örmény szeparatista terület és az örmény anyaország között. Az örmények pedig arról számoltak be, hogy lelőttek több azeri helikoptert és drónt, valamint elpusztítottak 3 ellenséges harckocsit. Mindkét országban hadiállapotot hirdettek ki.
Erdoğan az azeriek mellett, Putyin békítene
Törökországnak, Azerbajdzsán fő szövetségesének elnöke, Recep Tayyip Erdoğan támogatásáról biztosította a törökök „azeri testvéreit”, és a béke legfőbb ellenségének nevezte az örményeket. Az Örményországgal katonai szövetségben álló Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az a legfontosabb, hogy gátat vessenek a konfliktus eszkalálódásának és beszüntessék a harcokat. A déli szomszéd Irán jelezte, hogy kész közvetíteni a harcoló felek között.
Franciaország és az Egyesült Államok is a harcok befejezésére szólított fel, de még Ferenc pápa is bejelentette, hogy imádkozik a békéért a régióban.
Bár hivatalosan Örményország sem ismeri el független államnak az Azerbajdzsánba beékelődött Arcahi Köztársaságot, jól jelzi a régió szoros kapcsolatát az anyaországgal, hogy az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinjan azt írta Twitteren, hogy „készek megvédeni a szülőföldjüket az azeri invázióval szemben.” Ilham Alijev azeri elnök pedig azt nyilatkozta, hogy „megvédik a területeiket.”
Három évtizedes konfliktus
A muszlim többségű Azerbajdzsán és a keresztény Örményország három régiós nagyhatalom, Oroszország, Irán és Törökország között helyezkednek el. Mindkét ország korábban a Szovjetunió tagköztársasága volt. A többségében örmény nemzetiségűek lakta Hegyi-Karabah a szovjet időkben az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság része lett.
A Szovjetunió gyengülésével azonban felszínre törtek az etnikai ellentétek is, és a 80-as évek végén Hegyi-Karabah kikiáltotta a függetlenségét és bejelentették, hogy csatlakozni kívánnak Örményországhoz. Az SZSZSZK szétesésével a függetlenségét szintén visszanyerő Azerbajdzsán nem fogadta el az örmények kiszakadási szándékát, így háború tört ki az örmények (az anyaország, valamint a frissen alakult Arcahi Köztársaság) és Azerbajdzsán között.
A mindkét oldalon súlyos veszteségekkel, etnikai tisztogatásokkal és tömeges kitelepítésekkel járó háború egy 1994-es tűzszünettel ért véget. Bár hivatalosan egy ország (beleértve magát magát Örményországot) sem ismeri el független országnak a Arcahi Köztársaságot, Hegyi-Karabah és a környező területek azóta is az örmény nemzetiségű erők irányítása alatt állnak.
Folyamatos a feszültség
A nyílt háború lezárásával nem oldódott meg a konfliktus, a helyi örmények továbbra is az Arcahi Köztársaság elismerését szeretnék, az azeriek pedig a korábban az ellenőrzésük alatt álló területek visszaszerzését. Bár az örmény–azeri viszonyok rendezésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) létrehozta az úgynevezett Minszk-csoportot, a helyzet nem sokat javult, folyamatosak azóta is a kisebb-nagyobb összecsapások.
Legutoljára 2016-ban tört ki komolyabb harc a felek között, a négynapos háborúnak is nevezett konfliktusban több mint kétszázan haltak meg, de a megelőző évtizedekben is több száz életet követeltek a határvillongások.
Az erők viszonylagos kiegyenlítettsége mellett az is közrejátszott az átmeneti békében, hogy mind Oroszország, mind Irán, mind a nyugati hatalmak abban érdekeltek, hogy béke legyen a régióban. A régió egy másik meghatározó hatalmát, Törökországot nyelvi és kulturális szálak is Azerbajdzsánhoz kötik. Ezzel szemben Örményországgal kifejezetten ellenséges a törökök viszonya.
Törökország és Oroszország a két fő tényező
A Török Köztársaság elődjének számító Oszmán Birodalomban a huszadik század elején másfél millió örményt mészároltak le. Az örmény genocídiumot, amely sokak szerint az első „modern”, azaz szisztematikusan megszervezett népirtás volt, Törökország a mai napig nem ismeri el népirtásnak, és élesen felszólal minden olyan ország ellen, amely hivatalosan is genocídiumnak minősíti azt.
Örményország legfőbb katonai szövetségese Oroszország, az örmények tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének. A volt szovjet érdekszféra országait tömörítő katonai szövetségnek jelenleg hat tagja van: Oroszország, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Belarusz. Korábban Azerbajdzsán is tagja volt az KBSZSZ-nek, azonban 1999-ben Grúziával együtt kiléptek abból.
Bár 2018-ban a tömeges tiltakozásoknak hála lemondott az Örményországot két évtizeden át autoriter módszerekkel irányító Szerzs Szargszjan, a demokratikusan választott utódja, Nikol Pasinjan is az elődje oroszbarát politikáját folytatja.
Örményország gyengébb, de vannak kapcsolatai
Örményország erőforrásokban szegény, körülbelül 3 millió lakosa van, szemben az olajban gazdag 9-10 milliós Azerbajdzsánnal. Bár az örmények a KBSZSZ tagjaként olcsóbban vásárolhatnak orosz fegyvereket, az azerieknek több pénze van az olaj miatt, és éves szinten a 2-3-szorosát költik a hadsereg fejlesztésére.
Az örményeknek még egy fontos erőforrásuk a nagyszámú diaszpóra. Az ország lakosságának kétszeresét meghaladó örmény él a határokon túl, főleg az Egyesült Államokban, Oroszországban és Franciaországban. Ezért az örményeknek némileg jobb a „lobbiereje” és a kapcsolata a nyugattal.
A baltás gyilkos is azt állította, Karabah miatt ölt
Kérdéses az is, hogy egy esetleges azeri-örmény háború esetén mi lenne Magyarország álláspontja. Ugyanis a Fidesz-kormány egyik népszerű témája, hogy kiállnak a világszerte bajba jutott keresztények mellett, és ha az azeriek bevonulnának Hegyi-Karabahba, akkor garantáltan menekülnie kellene a helyi keresztényeknek.
Másfelől azonban a magyar kormány jó kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal, Budapesten van a Türk Tanács európai képviselete, és Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik a szervezetben, amelynek Azerbajdzsán és Törökország is a tagja.
Ráadásul nagyon megromlott Magyarország és Örményország kapcsolata, amikor Budapest kiadta Azerbajdzsánnak azt az azeri katonát, aki 2004-ben Magyarországon egy baltával brutálisan megölt egy vele együtt elszállásolt örmény katonát.
Miután 2012-ben Magyarország kiadta Ramil Szafarovot az azerieknek, otthon nem csak hogy elengedték a férfi büntetését, de elő is léptették és nemzeti hősként ünnepelték. Szafarov egyébként azzal indokolta tettét, hogy állítása szerint végignézte, ahogy az örmények megölik a családját Hegyi-Karabahban.
