A több mint kilencvenezer oroszországi szavazókörből a Szabad Európa mindössze hármat talált, ahol nem Vlagyimir Putyin elnök győzött. Az egyikben később megváltoztatták az eredményt, egy másikban, úgy tűnik, visszafelé sültek el a részvételi arány növelésére tett állami erőfeszítések.
Az oroszországi választások másnapján Kamcsatka fővárosában az állami hírportál közzétette a távol-keleti terület hivatalos előzetes eredményeit. Ezek szerint minden szavazókörben legalább nyolcvanszázalékos támogatottságról biztosították Vlagyimir Putyin elnököt, két körzetből kilencven százalék feletti támogatást jelentettek.
Az utolsó bekezdés azonban meglepetést tartogatott: a 271-es számú szavazókörben, az Amber Baltik hűtőhajó fedélzetén több szavazatot adtak le Leonyid Szluckijra, a három jelképes jelölt egyikére, akik alig folytattak kampánytevékenységet, és álláspontjuk Putyin nézeteit visszhangozza. Szluckij ott 37,5 százalékot kapott Putyin 31,3 százalékával szemben.
„Ez a szavazókör (…) volt az egyetlen a Kamcsatkai területen, ahol Vlagyimir Putyin bárki ellen is veszített” – zárul a jelentés.
Valójában a 271-es számú szavazókör mindössze egyike annak a maroknyinak a több mint kilencvenezerből, ahol Putyin vereséget szenvedett a hivatalos eredmények szerint. Noha nehéz hozzáférni az egyes körzetek teljes eredményéhez, a Szabad Európa tanulmányozta a helyi állami média beszámolóit a hivatalos eredményekről, és csak három ilyen szavazókört talált egész Oroszországban. Putyin a határokon túl ugyanakkor sok helyen teljesített rosszul – ott, ahol a szavazók többsége ellenzéki érzelmű, és az elmúlt években hagyta el Oroszországot.
A Központi Választási Bizottság jelentése szerint Putyin a szavazatok 87,3 százalékát szerezte meg, a részvételi arány 77,4 százalék volt. Mindkét adat rekordot jelent Putyin csaknem 25 évnyi elnöki vagy miniszterelnöki ideje alatt. A szavazás előtt elemzők azt mondták: a Kreml meggyőző érvként akarja felhasználni az elnökválasztási részvételt és eredményt annak bizonyítására, hogy az oroszok csaknem egy emberként támogatják Putyint, illetve Ukrajna elleni háborús és otthoni elnyomó politikáját, akárcsak szembenállását a Nyugattal.
Az elemzők azonban elkezdték böngészni a hivatalos eredményeket, és statisztikai bizonyítékokat mutattak fel arra, hogy óvatos becslések szerint is 22 millió szavazat csalás révén kerülhetett a hivatalos összesítések szerint Putyint támogató mintegy 76 millió voks közé.
„A hamisítás mértékét még fel kell mérni és tisztázni kell – mondta a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű Current Time-nak David Kankija politikai elemző, a Golosz nevű választásmegfigyelő szervezet igazgatósági tagja. – Sok elemző munka vár még ránk. (…) De bátran kijelenthetjük, hogy a választásokon a megtévesztés mértéke valóban rekordot döntött [ha a posztszovjet Oroszországot nézzük].”
Protesthangulat
A Novoszibirszki Állami Egyetem (NGU) kollégiumának 1953-as számú szavazókörében a magát viszonylag liberálisnak pozicionáló Vlagyiszlav Davankov parlamenti képviselő nyert. A hivatalos eredmények szerint Davankov a szavazatok 42,5 százalékát szerezte meg, szemben Putyin 40,7 százalékával. Összességében a szibériai Novoszibirszki területen Putyin támogatottsága (83,88 százalék) és a részvételi arány (63,19 százalék) egyaránt alacsony volt az országos átlaghoz képest.
NGU-s forrásai azt mondták a Szabad Európának, hogy a hallgatók körében viszonylag magas a protesthangulat, csakúgy, mint az általános nonkonformizmus. A mintegy másfél milliós város a szovjet korszak óta tudományos és technológiai központ.
Az egyik egyetemi alkalmazott megjegyezte, hogy a választásokat megelőző hetekben több mint 1800 diákot utasítottak arra, hogy jelenjen meg a szavazókörben – a hatóságok nyilvánvaló erőfeszítéseként a helyi részvétel növelésére, vagyis arra, hogy a hallgatókat ne a korábbi lakóhelyükön vegyék nyilvántartásba.
Az ilyen akciók szerinte „sok, a politika iránt korábban közömbös diákot vonzottak a szavazóhelyiségekbe”.
„Rákényszerítették a diákokat, hogy regisztráljanak és voksoljanak – tette hozzá. – Az egyetem vezetői mindenáron megpróbálták felpörgetni a részvételt – és ez sikerült is. Kiderült, hogy a választók protesthangulatban vannak.”
Egy másik egyetemi alkalmazott hozzátette, hogy az oktatók közössége is viszonylag független gondolkodókból áll, ami azt jelenti, hogy nehezebb lett volna olyan szavazóköri bizottságot toborozni, amely hajlandó lett volna megmásítani a szavazás eredményét.
„Sokan érdeklődünk itt a politika iránt, és sokan nincsenek megelégedve közülünk az ország helyzetével” – mondta el a Szabad Európa Siberia.Realities szerkesztőségének, bár megjegyezte, hogy az egyetem többi szavazóköréből nem jelentettek hasonló eredményeket.
Az alkalmazott elmondta, hogy több szavazóhelyiséghez is elsétált március 17-én 12 órakor, amikor az ellenzék a Délben Putyin ellen tiltakozást tartotta, arra buzdítva minden Putyin-ellenes szavazót, hogy egyszerre jelenjenek meg a voksukat leadni. Azt látta, hogy „a leghosszabb sor az NGU főépületénél volt”.
„De mint tudjuk, Davankov ott csak harminc százalékot kapott, és állítólag Putyin volt a befutó – mondta. – Hogy lehet ez? Más volt a bizottság? Vagy a délben megjelent emberek elrontották a szavazólapjukat? Nem tudom.”
Az indulástól eltiltott, ám ezt megelőzően jelentős támogatást felmutató liberális, háborúellenes politikus, Borisz Nagyezsgyin stábjának választási megfigyelői hasonlót tapasztaltak a Távol-keleti Szövetségi Egyetem campusán Vlagyivosztok kikötővárosban.
A 4280-as, 4281-es és 4282-es számú szavazókörnél általuk elvégzett exit poll szerint Davankovot a választók legalább 41 százaléka támogatta, és csak 19 százalékuk mondta azt, hogy Putyinra szavazott. A három kör hivatalos eredménye azonban Putyin 86-90 százalékos támogatottságát mutatta, szemben Davankov körülbelül 14 százalékával.
A vlagyivosztoki egyetemen az egyik forrás hasonlónak jellemezte a helyzetet ahhoz, mint amit a Szabad Európa novoszibirszki forrásai rajzoltak fel.
„A közvéleményt itt értelmiségiek, tanárok jelentik – mondta. – A többszöri szavazatleadás csak ott lehetséges, ahol a szavazóköri bizottság minden tagja egyetért vele. Ha csak egy is ellenzi, akkor nem fog működni. Novoszibirszkben nyilván volt ilyen. Remélem, hogy nem rúgják ki.”
A rossz sor
Az egyik választási elemző, akivel a Szabad Európa beszélt, nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy a szavazóköri bizottság dönti el a hivatalos eredményt. Az elemző szerint a széles körben elterjedt, központilag irányított választási csalások legvalószínűbb magyarázata ennél banálisabb: a hamisítók egyszerűen rossz számot írtak rossz sorba.
Ezt a következtetést látszik alátámasztani a dél-szibériai Barnaul város 95. számú szavazóköréről szóló történet. Ott a regionális választási tisztviselők március 17-én bejelentették, hogy a kommunista párt jelöltje, Nyikolaj Haritonov alaposan legyőzte Putyint, 763 szavazatot kapott Putyin 73 voksával szemben. A helyi média szerint a 2021-es Állami Duma-választások során a Kommunista Párt jelentős különbséggel nyert ugyanott a kormányzó Egységes Oroszország párttal szemben.
A következő napon azonban a tisztviselők azt mondták, hogy az újraszámlálás megváltoztatta az eredményt, a szavazóköri bizottság „hibát követett el, és összekevert két sort a jegyzőkönyvben”. A 95. számú szavazókör új eredményét nem hirdették ki.
„Összekeverték a sorokat. Általában ez történik a szavazóhelyiségekben, ahol meghamisítják az eredményeket” – mondta egy másik választási szakértő a Szabad Európának, hozzátéve: nem hiszi, hogy ez a magyarázat a novoszibirszki és más tudományos központok szavazóköreiben tapasztalt helyzetre. Mint mondta, hasonló anomáliákat figyeltek meg az ilyen szavazókörökben a korábbi választásokon is.
