Ukrajna újjáépítésének már most meg kell kezdődnie a felszabadított területeken. A művelet egyúttal kiváló lehetőség az ország modernizálására és posztszovjet arculatának megváltoztatására is – hangzott el egy Ukrajna újjáépítésének szentelt szakértői beszélgetésen.
Az újjáépítésnek minél előbb meg kellene kezdődnie a már felszabadított területeken, és nagy hangsúlyt kell helyeznie a gazdaság modernizálására – hangsúlyozták egybehangzóan az Európai Politikai Központ által Ukrajna újjáépítéséről rendezett beszélgetés résztvevői.
Minél előbb, annál jobb
Az újjáépítés nem várhat a háború végéig – mutatott rá Yehor Kiyan, a Politikai Tanulmányok Nemzetközi Központjának (ICPS) kutatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az idő múltával számos megrongálódott létesítmény veszít az értékéből, még jobban megdrágítva a helyreállítási költségeket. Olekszij Zsmerenckij, az ukrán parlament, a Rada képviselője szerint a felszabadított Kijevi és Csernovihi területen kellene megkezdeni a helyreállítási munkálatokat.
Bár az újjáépítés költségeit a háború által mostanáig okozott károkra alapozva körülbelül 750 milliárd euróra becsülik, Yehor Kiyan szerint kezdetnek a nem frontközeli területeken már megindulhatna az újjáépítés a nemzetközi közösség által eddig az ország rendelkezésére bocsátott közel 56 milliárd euróból. Ennek az összegnek a hatvan százaléka egyébként kölcsön. A kutató hangsúlyozta, hogy idén akár a GDP 106 százalékát is elérheti az államadósság, előrevetítve az államcsőd kockázatát.
William B. Taylor, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete arra sürgette a G7-ek tagjait, hogy minél előbb váltsák valóra a Kijevnek tett szóbeli ígéreteket. „Nem láttam eddig a beígért pénzügyi platformok létrehozását. A G7-nek minél előbb lépnie kellene” – szögezte le a volt amerikai diplomata.
Ehhez kapcsolódóan: EIB elnöke: Olcsóbb lesz, ha most támogatjuk pénzzel Ukrajnát
Először lehet háború alatt újjáépítés
Az eldöntendő kérdések egyike, hogy milyen formában induljon meg az újjáépítés. Az ICPS szakértője az egykori Jugoszlávia utódállamai számára létrehozott európai újjáépítési ügynökséget jó modellnek tartja, mára azonban eléggé elavult. Egy másik módszer az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a csernobili nukleáris katasztrófa által okozott károk helyreállítására létrehozott speciális ügynökség. Ez azonban jóval kisebb volumenű probléma megoldására irányult – jegyezte meg a szakértő, aki szerint egyetlen korábbi újjáépítési modellt sem lehet mechanikusan Ukrajnára alkalmazni, mert máshol a háború után kezdődött meg a helyreállítás.
Szakértők szerint mindenképpen szükség lesz a G7 országaiban befagyasztott orosz állami vagyon felhasználására, amelynek összegét háromszázmilliárd euró körülire becsülik. Ez azonban önmagában nem elég, és a bonyolult jogi eljárások miatt előreláthatóan hosszú időt fog igénybe venni. Az Egyesült Államok korábbi kijevi nagykövete úgy vélte, hogy az amerikai kongresszusban konszenzus van a zárolt orosz állami vagyon kisajátításáról és újjáépítésben való felhasználásáról.
Yehor Kiyan további nagyjából hetvenmilliárd euróra becsüli a Nyugaton befagyasztott, zömében oligarchákhoz tartozó vagyon értékét, amelyek visszaforgatásához gyakorlati útmutatót kellene összeállítani. A szakértő meglátása szerint ugyanakkor a helyreállítás csak akkor lehet sikeres, ha a külföldi magánbefektetéseket is sikerül nagy volumenben bevonzani, amihez pénzügyi garanciák szükségesek.
Leszámolás a posztszovjet időszakkal
Inna Melnykovska, a Chatham House elemzője a tőkebeáramlás biztosítása mellett legalább ennyire fontosnak tartja a technológiai transzfereket, annál is inkább, mert véleménye szerint az olcsó munkaerőre épülő ukrán modell kimerülőben van. Az újjáépítés ugyanakkor – mutatott rá – elsősorban a technológiai transzferek révén a gazdaság modernizálását is elő kell hogy segítse.
„Ha már úgyis elölről kell kezdeni az újjáépítést, csináljuk meg a lehető legfenntarthatóbb módon” – szorgalmazta Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti EP-képviselő, aki szerint ha helyesen cselekszünk, Ukrajna a helyreállítás egyfajta laboratóriuma lehet. Hogy milyen embert próbáló feladat lesz a háborús károk helyreállítása, azt a képviselőnő Bosznia-Hercegovinával szemléltette, ahol állítása szerint harminc évvel a konfliktus után sem ért még véget az aknamentesítés.
Olekszandr Szusko, a kijevi székhelyű Nemzetközi Újjászületési Alapítvány ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy az újjáépítésnek nem a múltbéli állapotok helyreállítását kell céloznia. „Az újjáépítés arra is esélyt ad, hogy meghaladjuk a posztszovjet időszak városképét és arculatát is” – mutatott rá a politológus.
A bucsai áldozat, aki az ukrajnai háború értelmetlen pusztításának szimbólumává vált
