A háború hét fárasztó hónapja után sok ukrán még több szenvedéstől és politikai elnyomástól tart, miután a négy megszállt régió közelgő orosz annektálásának árnyékát vetítik előre a Kreml fegyveres rendőrök közreműködésével levezényelt népszavazásai.
Sokan elmenekültek ezekből a régiókból a népszavazás kezdete előtt, attól tartva, hogy voksolásra kényszerítik vagy besorozzák az orosz hadseregbe.
Petro Kobernik, aki közvetlenül a szavazás megkezdése előtt hagyta el az orosz fennhatóság alatt álló déli Herszon városát, azt mondta: annak a kilátása, hogy orosz törvények szerint éljen az eszkalálódó háborúban, rendkívüli módon nyugtalanította őt és másokat is.
„A helyzet gyorsan változik, és az emberek attól félnek, hogy vagy az orosz hadsereg, vagy az ukrán gerillák és az előrenyomuló ukrán csapatok bántani fogják őket” – mondta a 31 éves Kobernik egy telefonos interjúban.
Miközben egyes orosz tisztviselők fegyveres rendőrök kíséretében viszik házról házra a szavazóurnákat a környéken, Kobernik hetvenéves apja bezárta a kapuját a Herszon megyei Novotrojcke faluban, és megfogadta, hogy senkit nem enged be.
A krími taktika újratöltve
A Kijev és nyugati szövetségesei által elcsaltnak minősített népszavazás az oroszok által ellenőrzött Luhanszk és Herszon megyében, valamint Donyeck és Zaporizzsja megye megszállt területein folyik. Sokan ürügyként tekintenek rá az annektáláshoz, az orosz hatóságok a szavazás keddi befejeztével várhatóan a sajátjuknak fogják nyilvánítani ezeket a térségeket.
A Kreml korábban is alkalmazta ezt a taktikát. 2014-ben sebtében kiírt népszavazást tartott az ukrajnai Krímben a fekete-tengeri félsziget elcsatolásának igazolására, amelyet a világ nagy része törvénytelennek minősített.
Az ukrán hatóságok azt mondták az oroszok által megszállt négy régió lakóinak, hogy büntetőjogi felelősségre vonás vár rájuk, ha leadják a szavazatukat, és azt tanácsolták nekik, hogy távozzanak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a múlt héten újabb katonák mozgósítását kezdte meg a háborúba, közölte, hogy kész nukleáris fegyvereket bevetni az orosz területek védelmére, ami egyértelmű fenyegetés Ukrajnának, hogy ne kísérelje meg e régiók visszaszerzését.
Putyin durvuló retorikája és politikailag kockázatos döntése a hadsereg háromszázezer tartalékos katonájának behívásáról azután jött, hogy az oroszok a hónap elején sürgős visszavonulásra kényszerültek Északkelet-Ukrajna nagy területeiről. Az ország keleti és déli részén folytatódik a heves ukrán ellentámadás.
Az oroszok szerint alig várják, hogy csatlakozhassanak
A dél-herszoni régió Moszkva által kinevezett kormányzója, Vlagyimir Szaldo kijelentette, hogy nem fognak sikerrel járni az ukrán kísérletek a népszavazás kisiklatására a város ágyúzásával.
„Nehéz a biztonsági problémák miatt, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a voksolás biztonságos legyen a szavazók és a választási tisztviselők számára – mondta Szaldo videóbeszédében. – Az emberek arra várnak, hogy csatlakozzanak Oroszországhoz, és azt akarják, hogy ez a lehető leggyorsabban megtörténjen.”
A kelet-donyecki és luhanszki régió Moszkva által támogatott szeparatistái azt állítják, hogy e területek lakosainak többsége a Krím annektálása óta álmodik arról, hogy csatlakozzon Oroszországhoz.
Az ukránok nem várnak tétlenül
Ám a helyi lakosok mást mesélnek.
„Az utcák üresek, az emberek otthon maradnak – mondta telefonon Marina Irkho, az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros, Berdjanszk 38 éves lakosa. – Senki sem akarja, hogy Oroszország részének nyilvánítsanak minket, és elkezdjék összefogdosni a férfiakat.”
Közölte, hogy „azok, akik tevékenyen kiálltak Ukrajna mellett, elmentek vagy elrejtőztek”, hozzátéve, hogy az Oroszországot támogató idősek közül sokan maradtak, de félnek.
Az ukrán gerillák folyamatosan támadják a Moszkva által kinevezett tisztviselőket a megszállt térségekben.
Alig egy héttel a népszavazás előtt egy ilyen támadásban vesztette életét Berdjanszk város vezetőjének helyettese és a felesége, aki a városi választási bizottságot vezette.
Az Ukrajna sárga-kék nemzeti lobogójáról elnevezett Sárga Zenekar gerillacsoport tagjai szórólapokat terjesztettek, amelyekben megfenyegették azokat, akik szavaznak. Felszólították az embereket, hogy küldjenek fényképet és videót róluk, hogy később felkutathassák őket.
A gerillák Herszon megye választási bizottsági vezetőinek telefonszámát is közzétették, és felszólították az ukránbarát aktivistákat, hogy „tegyék elviselhetetlenné az életüket”.
A törvénytelenség jelei mindenhol
Ukrán tisztviselők azt mondják, hogy a referendumok törvénytelenségének jelei mindenütt jelen láthatók.
„Az oroszok látják a polgárok félelmét és vonakodását a szavazástól, ezért kénytelenek erővel belevinni őket” – mondta Ivan Fedorov, az orosz kézen lévő Melitopol város ukrán polgármestere, akit az oroszok őrizetbe vettek és fogva tartottak, mielőtt elhagyta a várost.
„Kollaboránsok csoportjai és oroszok járnak fegyveres csapatok kíséretében házról házra, de kevesen nyitnak ajtót nekik – mondta Fedorov. – A sietség, amellyel megszervezték ezt az álnépszavazást, azt mutatja, hogy nem is szándékoztak tisztességgel megszámolni a szavazatokat.”
Larisza Vinohradova, Mariupol kikötőváros lakója, aki az orosz invázió után távozott, elmondta, hogy sok barátja azért maradt, mert gondoskodniuk kellett a menekülni nem akaró idős szülőkről. „Nem Oroszország mellett állnak ki, azt akarják, hogy Mariupol Ukrajna része legyen, erre várnak” – közölte könnyeivel küszködve.
Putyin tárgyalásra kényszerítené Zelenszkijt?
Luhanszk kormányzója, Szerhij Hajdaj, aki elhagyta a régiót, miután az orosz erők bevonultak, azt mondta: a lakosság attól tart, hogy Putyin mozgósítási parancsa nyomán az oroszok több férfit fognak katonai szolgálatra összeszedni a térségben.
„Az oroszok ürügyül használják fel arra az álnépszavazást, hogy felfegyverzett emberek lakásokat keressenek fel, és felkutassanak minden, még ott maradt férfit, hogy mozgósíthassák őket, és kiszagoljanak bármit, ami gyanús és ukránbarát” – mondta Hajdaj az Associated Pressnek.
„A gyors ukrán ellentámadás megrémítette az oroszokat” – tette hozzá.
Elemzők szerint Putyin azt reméli, hogy a katonai eszkaláció fenyegetésével rákényszeríti Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a tárgyalásra a Kremllel.
„Az a sietség, amellyel a népszavazást kiírták, a Kreml gyengeségét mutatja, nem pedig az erejét – mondta Volodimir Feszenko, a kijevi székhelyű független agytröszt, a Penta Center vezetője. – A Kreml azon fáradozik, hogy kapaszkodót találjon a helyzet befolyásolására, miután kikerült az irányítása alól.”
