Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az uniós helyzetértékelés magyar vonatkozásai: jogállamiság és menekültek


Védőmaszkot visel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EP plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az Európai Bizottság elnöke 79 percig beszélt szerdán délelőtt Brüsszelben, az unió helyzetét értékelő beszédek közül eddig ez volt a leghosszabb. Bár Ursula von der Leyen sok területet érintett, mégis két olyan témát emelünk ki ezek közül, amelyek Magyarországgal kapcsolatban érdekesek lehetnek.

A jogállamiság és migráció ez a két terület, tekintettel arra, hogy Magyarországon és – Magyarország kapcsán – szerte az EU-ban is sok szó esik róla, valamint számítani lehet arra, hogy a közeljövőben felerősödnek az ezekkel kapcsolatos viták.

Az Európai Bizottság elnöke a migráció kapcsán azt mondta, hogy jövő héten mutatják be a teljes jogalkotási csomagjukat, amely emberséges lesz. Néhány részletet is elárult: nem lesz vita arról, hogy a tengeren hánykolódókat meg kell menteni, ennek nincs alternatívája. Ugyanakkor aki nem jogosult menekültstátuszra, annak vissza kell térnie származási országába.

Fel kell lépni az illegális embercsempészekkel szemben, meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de egyúttal legális munkavállalási lehetőségeket is kell biztosítani, a menekültek számára pedig meg kell szervezni az integrációjukat. “Ha több erőfeszítést teszünk, akkor ugyanazt elvárjuk a tagállamoktól, a migráció európai kihívás” - utalt Ursula von der Leyen a szolidaritás szükségességére.

Ami a jogállamiságot illeti, von der Leyen nagyon határozottan kiállt az európai értékek védelme mellett, de konkrétumokat nem közölt ezzel kapcsolatban. Viszont összekötötte az uniós pénzeket a jogállamisággal. Azt mondta, hogy “a költségvetési forrásokat mindenfajta csalástól, korrupciótól és összeférhetetlenségtől meg akarjuk védeni, nem lehet tolerálni a jogállamisági jogsértéseket”.

A jogállamisági feltétel a vitában is visszaköszönt

A vitába több mint hetvenen szólaltak fel, közülük nagyon sokan említették meg a jogállamiság szükségességét és néhány megemlítették az uniós források fokozottabb védelmének fontosságát. A jogállamisági elképzelést csupán néhány képviselő bírálta. Ugyanakkor csak páran említették meg ebben a körben Magyarországot (általában Lengyelország társaságában).

A külföldi politikusok közül egyedül a holland liberális Sophie in't Veld beszélt konkrétan a magyar miniszterelnökről. Mondandóját Ursula von der Leyennek címezve azt mondta, hogy amikor Orbán Viktor és mások hallották ezt a felszólalást, akkor már tudják, hogy nincs miért aggódniuk.

Büntetlenül tehetik ezt, mert a Bizottság nem száll szembe a tagállamokkal
Sophie in't Veld, liberális EP-képviselő
Rikard Jozwiak, a Szabad Európa központi szerkesztőségének brüsszeli tudósítója így értékelte a beszédet:
Az új elnök meglehetősen határozott véleménynek adott hangot a globális kérdésekben. A koronavírussal kapcsolatban azt mondta: „a válság miatt egyesek a világban úgy döntöttek, hogy elbarikádozzák magukat. Mások aktívan azon munkálkodtak, hogy destabilizálják a rendszert. Európa úgy döntött segítő kezet nyújt. Ez nem öncélú propaganda. Itt nem arról van szó, hogy «Európa az első». Itt arról van szó, hogy az elsők legyünk, akik tényleg reagálnak, amikor valaki a segítségünket kéri.”
Törökországról is élesen nyilatkozott az elnök, azt mondta, hogy „bár a térképen közel van hozzánk, úgy tűnik a távolság mégis egyre nő közöttünk.” A belarusz embereket pedig bátornak nevezte, akik nem „figurák valaki más sakktábláján.”
Németország is megkapta a magáét Von der Leyen beszédében. Az elnök élesen kritizálta azokat, akik még mindig kiállnak az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése mellett, ugyanis a vezeték megépítésével szorosabbra fonódik az ország kapcsolata Oroszországgal. „Navalnij megmérgezése idegméreggel nem egy egyszeri eset volt. Egy minta rajzolódik ki előttünk, ott van Grúzia, Ukrajna, Szíria és Salisbury, meg a beavatkozások a világ választásaiba. A minta nem változik és semmilyen gázvezeték nem fog rajta változtatni” – mondta az elnök.
Az elnök a jogállamiságról is beszélt, azt mondta, hogy az EU-s pénzeket „meg kell védeni mindenféle csalással, korrupcióval, és jogsértésekkel szemben, erről nem tárgyalunk.” Az elnök emellett azt is mondta, hogy 2030-ig 55 százalékkal kell növelni az EU CO2-kibocsátását.

Magyar vélemények a vitában

A vitában három magyar képviselő szólalt fel. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint az uniót belső megosztottságok terhelik, ezért elveszítette vezető szerepét a világban. Ennek oldására több javaslatot tett a magyar kormánypárti politikus. Egyrészt véget kell vetni a tagállamokkal szembeni politikai és ideológiai hidegháborúnak és a kettős mérce alkalmazásának.

Deutsch Tamás szerint szégyenteljes, amikor a járvány ellen sikeresen védekező tagállamokat ócska hazugságokkal hátba támadják. A politikus azt is javasolta, hogy az Európai Bizottság tegyen indítványt az unió intézményes megosztottságának felszámolására.

A fideszes politikus kérte, hogy a szállítás és a szállítmányozás terén szüntessék meg a kelet-európai vállalkozásokat sújtó versenyhátrányokat. Ezen túl azonnal vegyék fel Romániát, Horvátországot és Bulgáriát a schengeni övezetbe. Végül olyan törvényjavaslatokat vár el a Bizottságtól, amelyek a tagállamok támogatását élvezi, nem pedig újabb vitákat gerjeszt.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője elismeréssel szólt minden idők legnagyobb uniós mentőcsomagjáról, majd hozzátette: “Van azonban egy miniszterelnök Európában, egy Orbán Viktor nevű, aki vétóval fenyegeti ezt a csomagot, pusztán azért, mert szerepel benne a jogállamiság feltételrendszere. Az ok egyszerű: azért nem akarják ezt a feltételrendszert, mert ezt a pénzt is el szeretnék lopni Magyarországon.”

Molnár Csaba megemlítette, hogy az elmúlt időszakban a Orbán Viktor rendszere elfoglalta a legnagyobb internetes újságot, megszünteti a Klubrádiót és kultúrharcot hirdettek a színművészeti egyetem ellen. A politikus azt kérte a többi képviselőtől, hogy foggal-körömmel ragaszkodjanak a jogállamisági feltételrendszerhez, mert ezzel nem csak Európát, hanem a tisztességes magyar embereket is védik.

Az EU hitelessége

Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő szerint a tervek megvalósítása során nem hiteles az Európai Bizottság. Példaként említette a jogállamiság témakörét, amelyről majd ismét készül egy jelentés, amiben mindenki számára nyilvánvaló mondatokat olvashatunk. Gyöngyösi szerint a jogállamiság uniós forrásokhoz kötéséről még mindig nagyon keveset lehet tudni, miközben a magyar kormány Németországgal minden idők egyik legnagyobb fegyverüzletét bonyolítja le.

Még a vita alatt adott ki közleményt Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, amiben méltatta, hogy Ursula von der Leyen határozottan beállt az általa is szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciója mögé. Azt is jó jelnek tekinti Ujhelyi, hogy von der Leyen felvetette a tagállami egészségügyi kompetenciák újragondolását is, “ez ugyanis elengedhetetlen az egészségügyi rendszerek között meglévő súlyos egyensúlytalanságok megszüntetése érdekében”.

XS
SM
MD
LG