A jogállamiság és migráció ez a két terület, tekintettel arra, hogy Magyarországon és – Magyarország kapcsán – szerte az EU-ban is sok szó esik róla, valamint számítani lehet arra, hogy a közeljövőben felerősödnek az ezekkel kapcsolatos viták.
Az Európai Bizottság elnöke a migráció kapcsán azt mondta, hogy jövő héten mutatják be a teljes jogalkotási csomagjukat, amely emberséges lesz. Néhány részletet is elárult: nem lesz vita arról, hogy a tengeren hánykolódókat meg kell menteni, ennek nincs alternatívája. Ugyanakkor aki nem jogosult menekültstátuszra, annak vissza kell térnie származási országába.
Fel kell lépni az illegális embercsempészekkel szemben, meg kell erősíteni a külső határok védelmét, de egyúttal legális munkavállalási lehetőségeket is kell biztosítani, a menekültek számára pedig meg kell szervezni az integrációjukat. “Ha több erőfeszítést teszünk, akkor ugyanazt elvárjuk a tagállamoktól, a migráció európai kihívás” - utalt Ursula von der Leyen a szolidaritás szükségességére.
Ami a jogállamiságot illeti, von der Leyen nagyon határozottan kiállt az európai értékek védelme mellett, de konkrétumokat nem közölt ezzel kapcsolatban. Viszont összekötötte az uniós pénzeket a jogállamisággal. Azt mondta, hogy “a költségvetési forrásokat mindenfajta csalástól, korrupciótól és összeférhetetlenségtől meg akarjuk védeni, nem lehet tolerálni a jogállamisági jogsértéseket”.
A jogállamisági feltétel a vitában is visszaköszönt
A vitába több mint hetvenen szólaltak fel, közülük nagyon sokan említették meg a jogállamiság szükségességét és néhány megemlítették az uniós források fokozottabb védelmének fontosságát. A jogállamisági elképzelést csupán néhány képviselő bírálta. Ugyanakkor csak páran említették meg ebben a körben Magyarországot (általában Lengyelország társaságában).
A külföldi politikusok közül egyedül a holland liberális Sophie in't Veld beszélt konkrétan a magyar miniszterelnökről. Mondandóját Ursula von der Leyennek címezve azt mondta, hogy amikor Orbán Viktor és mások hallották ezt a felszólalást, akkor már tudják, hogy nincs miért aggódniuk.
Büntetlenül tehetik ezt, mert a Bizottság nem száll szembe a tagállamokkalSophie in't Veld, liberális EP-képviselő
Magyar vélemények a vitában
A vitában három magyar képviselő szólalt fel. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint az uniót belső megosztottságok terhelik, ezért elveszítette vezető szerepét a világban. Ennek oldására több javaslatot tett a magyar kormánypárti politikus. Egyrészt véget kell vetni a tagállamokkal szembeni politikai és ideológiai hidegháborúnak és a kettős mérce alkalmazásának.
Deutsch Tamás szerint szégyenteljes, amikor a járvány ellen sikeresen védekező tagállamokat ócska hazugságokkal hátba támadják. A politikus azt is javasolta, hogy az Európai Bizottság tegyen indítványt az unió intézményes megosztottságának felszámolására.
A fideszes politikus kérte, hogy a szállítás és a szállítmányozás terén szüntessék meg a kelet-európai vállalkozásokat sújtó versenyhátrányokat. Ezen túl azonnal vegyék fel Romániát, Horvátországot és Bulgáriát a schengeni övezetbe. Végül olyan törvényjavaslatokat vár el a Bizottságtól, amelyek a tagállamok támogatását élvezi, nem pedig újabb vitákat gerjeszt.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője elismeréssel szólt minden idők legnagyobb uniós mentőcsomagjáról, majd hozzátette: “Van azonban egy miniszterelnök Európában, egy Orbán Viktor nevű, aki vétóval fenyegeti ezt a csomagot, pusztán azért, mert szerepel benne a jogállamiság feltételrendszere. Az ok egyszerű: azért nem akarják ezt a feltételrendszert, mert ezt a pénzt is el szeretnék lopni Magyarországon.”
Molnár Csaba megemlítette, hogy az elmúlt időszakban a Orbán Viktor rendszere elfoglalta a legnagyobb internetes újságot, megszünteti a Klubrádiót és kultúrharcot hirdettek a színművészeti egyetem ellen. A politikus azt kérte a többi képviselőtől, hogy foggal-körömmel ragaszkodjanak a jogállamisági feltételrendszerhez, mert ezzel nem csak Európát, hanem a tisztességes magyar embereket is védik.
Az EU hitelessége
Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő szerint a tervek megvalósítása során nem hiteles az Európai Bizottság. Példaként említette a jogállamiság témakörét, amelyről majd ismét készül egy jelentés, amiben mindenki számára nyilvánvaló mondatokat olvashatunk. Gyöngyösi szerint a jogállamiság uniós forrásokhoz kötéséről még mindig nagyon keveset lehet tudni, miközben a magyar kormány Németországgal minden idők egyik legnagyobb fegyverüzletét bonyolítja le.
Még a vita alatt adott ki közleményt Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, amiben méltatta, hogy Ursula von der Leyen határozottan beállt az általa is szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciója mögé. Azt is jó jelnek tekinti Ujhelyi, hogy von der Leyen felvetette a tagállami egészségügyi kompetenciák újragondolását is, “ez ugyanis elengedhetetlen az egészségügyi rendszerek között meglévő súlyos egyensúlytalanságok megszüntetése érdekében”.
