„Csak ujjunkat helyi közösségeink ütőerére helyezve állapíthatjuk meg, mennyire volt hatásos helyben az uniós fellépés, és mit kell tennie az EU-nak, hogy segítsen az embereknek” – mondta Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottsága elnöke a jelentés bemutatóján.
Miközben Európában is egyre nő a koronavírus áldozatainak száma, számos uniós régiónak és városnak súlyos kihívásokkal kellett szembenéznie. De nem csak a vírus maga a meghatározó tényező abban, hogy egy-egy területet mennyire sújt a járvány. Vannak olyan régiók, amelyek eleve sérülékenyebbek, például azért, mert rosszabb az infrastruktúra, magasabb az átlagéletkor, vagy szennyezettebb a levegő.
Jobban bíznak az önkormányzatokban
Egy szeptember első két hetében, több mint 26 000 európai polgár megkérdezésével végzett közvélemény-kutatás szerint az európaiak jobban bíznak a helyi és regionális önkormányzatokban, mint a nemzeti kormányokban vagy az EU-ban, mind általánosságban, mind pedig a világjárványra való reagálásukat tekintve.
Azt szeretnék, ha a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb befolyást gyakorolnának az egészségüggyel, a foglalkoztatással és a szociális kérdésekkel, valamint az oktatással, a képzéssel és a kultúrával kapcsolatos uniós döntésekre. A válaszadók 58 százaléka (a többség minden tagállamban) úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb befolyása pozitív hatással lenne az EU problémamegoldó képességére. Az emberek főleg az egészségügyben érzik úgy, hogy az önkormányzatoknak nagyobb szerep kellene.
A regionális kormányzatok szerint viszont ehhez több forrásra lenne szükségük. A szubnacionális kormányzatok (például az önkormányzatok) több mint fele úgy gondolja, hogy a válság nagyon komoly hatást gyakorol pénzügyi helyzetükre 2020-ban. Az EU helyi és regionális önkormányzatainak nagy többsége szerint megfelelő támogatás nélkül a helyzet 2021-ben, sőt 2022-ben is rosszabbodik.
Nem szabad hagyni, hogy szakadék alakuljon ki
A járvány egyik fő tanulsága az volt, hogy mennyire nélkülözhetetlen a technológia. Az internet adta lehetőségek létfontosságúak a kormányzatok számára a járvány és a gazdasági hatásai elleni harcban. Bár ez a helyzet lökést adhat a még gyorsabb teljes digitális átállásnak, ennek is megvannak a veszélyei.
A jelentés kiemeli, hogy oda kell figyelni, nehogy „digitális szakadék” alakuljon ki a városi és vidéki területek, a nagy- és kisvállalatok, a digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók és a nem rendelkezők között. Ezzel párhuzamosan a megnövekedett távmunkának viszont lehet egy olyan hatása is, hogy a városokból az elővárosokba, vidékre tereli az embereket.
Új osztások alakulnak ki
Hagyományosan az Európai Uniót egyfelől városokra és vidékre, másfelől centrumra és perifériára – vagy más néven kohéziós területekre – szokás osztani (ez nagyon leegyszerűsítve a „szegény” és „gazdag” uniós országokat jelenti). A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány új keresztmetszeteket alakít ki, amik nem feltétlenül esnek egybe a hagyományos osztással, és ezeket az új osztásokat is figyelembe kell venni, amikor a kormányok kialakítják a segítségnyújtás módjait.
A jelentés arra jutott, hogy a járványhelyzet igencsak megtépázta az EU-ba vetett bizalmat. Sokszor egymással ellentmondó járványügyi döntéseket hoztak a tagállamok, az anyagilag kiszolgáltatott rétegek helyzete tovább romlott, számos kis-és középvállalkozás került csődközelbe. Ez nem csak a bizalomnak ártott, de közben kedvezett a populista hangoknak is. Érdekes módon közben a helyi és régiós vezetésben továbbra is bíznak az emberek, ami a jelentés szerint azt mutatja, hogy mennyire fontos szerepe van a régiós kormányzatoknak a válság kezelésében.
Nem szabad a hosszú távú célokat sem feláldozni
Ha közös és koordinált stratégiák születnének, ahol minden kulcsszereplő és kormányzati szint közösen dolgozik, ebbe beleértve akár a nemzetek közötti együttműködést is, akkor még nagyobb volumenű, hatékonyabb válaszlépéseket lehetne hozni a válság megoldására - javasolják a jelentés készítői.
Közben arra is figyelni kell, hogy a koronavírus elleni harc ne vezessen oda, hogy a korábbi hosszútávú célokat – például a klíma- és környezetvédelmet – félredobják az országok. Ezért az első EU-Barométert úgy próbálták összeállítani, hogy a helyi törvényhozóknak olyan alternatívákat kínáljanak fel, amelyek lehetővé teszik, hogy egy zöld és fenntartható módját válasszák a gazdaság újjáépítésének.
A jelentés szerint ebben is meghatározó szerepet játszhat az, ha a kormányzat minden szintje a helyi önkormányzatoktól az unióig szerepet vállal. „Egyszerű elvnek kell vezérelnie minket ebben: a döntéseket minél közelebb kell meghoznunk a polgárokhoz, ha olyan hathatós megoldásokat akarunk, amelyek az emberek igényeire alapulnak” – mondta a jelentés bemutatóján a Régiók Európai Bizottságának elnöke.
