Nikol Pasinján örmény miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy azután is Hegyi-Karabahban maradhatnak az ott élő örmények, hogy Azerbajdzsán állítólagos terrorellenes hadművelete során visszaszerezte az ellenőrzést a szakadár terület felett.
Pasinján szeptember 22-én reggel beszélt erről, miközben a feszültség továbbra is nagy Jerevánban, ahol tüntetők helytelenítik, hogy a Hegyi-Karabahban élő örmények szerintük nem kapnak megfelelő támogatást a kormánytól.
Az ellenzék vezetői bejelentették, hogy felelősségre vonási eljárást indítanak Pasinján ellen, a kormányellenes tüntetők pedig szeptember 22-én délelőtt még mindig lezárva tartják az utakat a fővárosban, és a központban fekvő Köztársaság téren gyülekeznek. Médiajelentések szerint a rendőrség tömeges letartóztatásokat hajtott végre, hogy megtisztítsa tőlük az utcát.
A tiltakozók megfogadták, hogy nem állnak le Pasinján menesztéséig, és azt mondták, hogy megzavarják a mára tervezett kormányülést.
A tüntetőkkel folytatott összecsapások során kábító gránátokat bevető rendőrség arra figyelmeztetett, hogy „különleges intézkedéseket” fog végrehajtani, ha folytatódik a konfliktus, és a hírek szerint őrizetbe vették a tüntetés egyik szervezőjét, Andranik Tevaniánt.
Tevanián a szeptember 21-i tiltakozások során közölte, hogy „fegyelmezett és egységes erőfeszítések” révén nagyon rövid idő alatt, akár napokon belül” menesztik Pasinjánt a miniszterelnöki székből.
A rendőrség nem tett közzé jelentést arról, hány tüntetőt vettek őrizetbe szeptember 20., a tüntetések kitörése óta.
Amnesztiaígéret
Azerbajdzsán közben állítólag jelezte, hogy amnesztiát tervez azoknak az örmény harcosoknak Hegyi-Karabahban, akik átadják fegyvereiket a kísérleti tűzszünet alatt, amely leállította a harcokat, miután az azeri erők szeptember 19–20-án 24 órás katonai offenzívát indítottak.
„Még a volt katonák és harcosok tekintetében is – ha ilyen besorolás egyáltalán alkalmazható –, még nekik is amnesztiát tervezünk, amnesztiára utalunk” – mondta Hikmet Hajijev, İlham Əliyev azerbajdzsáni elnök külpolitikai tanácsadója a Reutersnek.
Néhány karabahi katonai egység közölte, hogy folytatni fogja az ellenállást.
Szeptember 21-én Azerbajdzsán képviselőinek és a szakadár régió örmény nemzetiségű vezetőinek nem sikerült áttörést elérniük a nyugat-azerbajdzsáni Jevlak városában nagy figyelemmel kísért „reintegrációs” tárgyalásokon.
Mindkét fél vádakkal illette a másikat, és tagadta, hogy megsértette volna a tűzszünetet Hegyi-Karabah de facto fővárosában, Sztepanakertben, de újabb megbeszélések várhatók.
Ehhez kapcsolódóan: Nyilatkozat nélkül zárultak a feszült tárgyalások Hegyi-Karabah integrációjáról
Hegyi-Karabah szeparatista vezetői a találkozót követően közleményben jelezték, hogy készek folytatni a tárgyalásokat az azerbajdzsáni hatóságokkal.
„A felek kiemelten hangsúlyozták, hogy minden létező kérdést békés környezetben kell megvitatni, jelezve, hogy készek a találkozók folytatására” – áll a közleményben.
Humanitárius válság
Hajijev azeri elnöki tanácsadó arról is beszámolt, hogy a Hegyi-Karabahban élő örmények humanitárius segélyt kértek, amely szerinte szeptember 22-én meg is érkezik. A média szerint legalább négy teherautónyi segély tart Hegyi-Karabah felé az Azerbajdzsánon átvezető Agdam-folyosón.
Hajijev közölte, hogy a karabahi örmények békés reintegrációjára törekszenek.
Pasinján szeptember 22-én azt mondta kormányának, hogy Jereván befogadja az örményeket, akik úgy döntenek, hogy elhagyják Hegyi-Karabahot, de ekkora tömeges áttelepítésre csak akkor kerülhet sor, ha lehetetlenné válik ott a maradás.
A támadások célkeresztjében álló kormányfő szerint továbbra is feszült a helyzet Hegyi-Karabahban, ahol sok örmény él. A területet a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részeként ismeri el, de a kilencvenes években kitört háború vége óta de facto függetlenséget élvezett.
2020-ban egy rövid, de véres háború során Azerbajdzsán visszafoglalta Hegyi-Karabah nagy részét, valamint hét környező körzetet, amelyeket a kilencvenes évek óta az ottani örmények irányítottak Jereván támogatásával.
Mintegy 120.000 örmény él Hegyi-Karabahban. Pasinján szeptember 22-én azt mondta: reméli, hogy valós lehetőséget kaphatnak arra, hogy visszatérjenek otthonukba.
Pasinján ugyanakkor megjegyezte, hogy Hegyi-Karabahban továbbra is folytatódik a súlyos humanitárius válság.
Halottak és sebesültek
Szeptember 21-én a nemzethez intézett beszédében Əliyev győzelmet hirdetett a szeptember 19-én indított offenzívában, amelyet Baku azzal indokolt, hogy „örmény szabotázscsoportok” két gyilkos robbantást hajtottak végre Hegyi-Karabahnak az orosz békefenntartók ellenőrzése alatt álló területein.
Ugyanazon a napon az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai – köztük az Egyesült Államok, Törökország, Oroszország és Franciaország – békefelhívást tettek közzé, miközben az örmény és az azerbajdzsáni tisztviselők kölcsönösen egymást szidalmazták.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter, aki vészhelyzet kihirdetésére szólított fel, „indokolatlan és jól megtervezett katonai támadással” vádolta meg Bakut, és azt mondta, Azerbajdzsán vélhetően erőszakot fog alkalmazni a civilek ellen Hegyi-Karabahban, hacsak nem akadályozzák meg a globális hatalmak.
Azeri kollégája, Ceyhun Bayramov ezzel szemben félretájékoztatással vádolta meg Jerevánt, és kitartott amellett, hogy Baku terrorellenes hadműveletet hajtott végre örmény erők ellen.
Az offenzívát szeptember 20-án leállították, miután Karabah örmény vezetése elfogadta az orosz békefenntartó misszió javaslatát, bár szórványos harcokról továbbra is érkeztek hírek.
Gegam Sztepanján, Hegyi-Karabah jogi biztosa azt mondta, hogy legalább kétszáz ember halt meg a harcokban, köztük tíz civil, és négyszáz fölött van a sebesültek száma.
A Szabad Európa ezeket az adatokat nem tudja ellenőrizni.
