Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A Nagy Testvér figyel Belaruszban: Lukasenka nagyobb hozzáférést biztosít a KGB-nek az online adatokhoz


Aljakszandr Lukasenka, Belarusz erős embere (archív fotó)
Aljakszandr Lukasenka, Belarusz erős embere (archív fotó)

Alekszandr Lukasenka elnyomó uralmának 28 éve alatt viszonylag biztonságban érezhették magukat a vele szemben álló, az őt megvető vagy egyszerűen csak az adott politikát kritizálni akaró belaruszok, amennyiben saját otthonukban fejtették ki nézeteiket.

Jogi és digitális szakértők szerint most érdemes lehet átgondolniuk a dolgot – különösen ha olyan eszközöket használnak, mint a GPS-nyomkövető alkalmazások, az online társkereső szolgáltatások vagy a hangvezérelt virtuális asszisztensek, például az Alisza, amely az oroszországi székhelyű Yandex internetes vállalat terméke.

Lukasenka múlt héten írt alá egy rendeletet, amely előírja a távközlési szolgáltatóknak és a weboldal-tulajdonosoknak, hogy csatlakozzanak egy új, államilag tervezett rendszerhez, amely lehetővé teszi a belarusz KGB számára, hogy szinte bármilyen online tevékenységet megfigyeljen.

Az október 18-i rendelet egy tavaly elfogadott törvény folyománya, amely papíron korlátlan jogkörrel ruházta fel az állambiztonsági szerveket a polgárok digitális lábnyomának – beleértve az otthoni okoseszközöket is – kémlelésére, de nem rendelkezett semmilyen mechanizmussal a megvalósítására.

„Ha korábban az internetes forrásokon és adatbázisokon keresztül történő megfigyelés potenciális fenyegetésnek hangzott, most már világos, hogyan fogják a gyakorlatban megvalósítani” – írta a Netobservatory és a Za BYnet, két, a belarusz online szabadságot figyelő csoport a LegalHub jogsegélyszervezettel közösen kiadott tanulmányban.

Az online behatolás állami kiterjesztése nem fog azonnal életbe lépni, mivel a rendszer még nincs kész, a cégeknek időre és pénzre lesz szükségük a telepítéséhez – állították a jogi és digitális szakértők.

Elméletileg csak aktív nyomozás részeként lehet hozzáférni a polgárok online lábnyomához, de a biztonsági szolgálatok tevékenységét nem felügyeli senki – írták a szakértők.

A 2021-es törvénnyel együtt az új rendelet lehetővé teszi a KGB számára, hogy hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyeket az internetszolgáltatók, weboldalak és adatbázisok tárolnak az egyénekről – az általuk látogatott oldalaktól és a fórumokon közzétett üzenetektől kezdve az online banki szolgáltatásokon, társkereső oldalakon zajlott tevékenységükig.

A weboldalak és online szolgáltatások gyakran évekig tárolják az adatokat. A rendelet nem akadályozza meg, hogy az állambiztonsági szervek már a rendelet hatályba lépése előtt is kutassanak információk után.

A rendelet a szabadság és az emberi jogok elleni legújabb korlátozás, amelyet Lukasenka azóta vezetett be, hogy győzelmet hirdetett a 2020. augusztusi elnökválasztáson. Ennek nyomán több tízezer belarusz állampolgár az utcára vonulva tiltakozott a választási eredmények durva meghamisítása ellen.

Szigorú törvények, erőszakos elnyomás

Lukasenka kormánya erőszakkal elfojtotta a tüntetéseket, és szigorú törvények elfogadásába kezdett, hogy megpróbálja korlátozni a tüntetők szervezkedési képességét és ellenállási hajlandóságát.

Az állam a Telegram közösségimédia-alkalmazást vette célba, amely döntő szerepet játszott a polgárok kommunikációjában, az információ terjesztésében és az olyan tevékenységek megszervezésében, mint a tüntetések. A hatóságok őrizetbe vették az ellenzéki Telegram-csatornák adminisztrátorait, és megvádolták azokat, akik feliratkoztak rájuk.

Az október 18-i rendelet nem határozza meg konkrétan, hogy milyen típusú weboldalaknak, internetes szolgáltatásoknak és adatbázisoknak kell csatlakozniuk a megfigyelési rendszerhez, ami széles körű mozgásteret adhat a belarusz biztonsági szolgálatoknak a végrehajtás módját illetően.

Azt sem határozza meg, hogy csak a hazai vállalatokra vonatkozik-e az új törvény, ami lehetőséget ad arra, hogy a hatóságok akár külföldi weboldalakra is nyomást gyakoroljanak.

A Netobservatory, a Za BYnet és a LegalHub tanulmánya szerint a KGB először a legnagyobb online szereplőket veheti célba, mint a Google, a Yandex, a Facebook, a VKontakte, az Instagram, a Twitter, a TikTok, a YouTube és a Telegram.

Belarusz: térfigyelő kamerák Homel város központjában 2020. június 30-án. Most már online is megfigyelhetik majd a polgárokat
Belarusz: térfigyelő kamerák Homel város központjában 2020. június 30-án. Most már online is megfigyelhetik majd a polgárokat

A külföldi vállalatok nagy valószínűséggel nem fognak engedni az ilyen követeléseknek, mivel Oroszországban, a sokkal nagyobb és jövedelmezőbb piacon is ellenálltak a hasonló nyomásnak.

Az együttműködést megtagadó weboldalakat és online szolgáltatásokat be is tilthatják – áll a kutatásban.

A belarusz állampolgárok nem fogják tudni, hogy mely weboldalak kapcsolódnak a megfigyelőrendszerhez, ami sokakat arra késztethet, hogy elkerüljön minden olyan weboldalt vagy online szolgáltatást, amelyről úgy gondolja, hogy az állam célpontja.

A belaruszok a letartóztatástól való félelem miatt tömegesen iratkoztak le az állam által szélsőségesnek minősített Telegram-csatornákról.

A három szakértői csoport tanulmánya szerint az okosotthonrendszerek részeként csatlakoztatott eszközök a KGB érdeklődésére tarthatnak számot. Az eszközök – amelyek például otthoni biztonsági, fűtési és energiatakarékossági céllal vannak összekapcsolva – rengeteg információt tartalmazhatnak egy adott személyről, például a tartózkodási helyéről.

A szakértők szerint a KGB potenciálisan hozzáférhet a beszélgetéseket rögzítő hangalapú intelligens asszisztensek tárolt adataihoz.

„Ön már beüzemelte az állami szolgáltató Beltelecom okosotthonrendszerét érzékelőkkel és videokamerákkal, vagy még mindig kételkedik?” – írták arra utalva, hogy a belaruszok azt kockáztatják, hogy a magánéletüket veszélyeztetik és a KGB kezére játszanak, amennyiben így tesznek.

Szöveg: Todd Prince a Szabad Európa belarusz szolgálatának jelentése alapján.
XS
SM
MD
LG