Hogyan keres albérletet Budapesten egy vietnámi-magyar fogorvostan-hallgató, aki egyébként krupiéként dolgozik egy kaszinó online részlegén? Meddig tudnak ellenállni az Afganisztánban tüntető nők a tálibok elnyomásának? El lehet-e költöztetni egy egész falut Szerbiában egy kínai bányavállalat terjeszkedése miatt? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a hét három legnépszerűbb szabad európás videójából.
N'guyen Viet úgy gondolta, idén másképp próbál albérletet találni, mint eddig: közösségimédia-oldalain hirdette meg, hogy lakást keres. Kreatív hirdetésében tavaszi tekerccsel és pholevessel kecsegtette a lakástulajdonosokat, akik azonnal ajánlatokat küldtek neki. „Ha kedvezményt adsz, egyszer majd kedvezményesen megcsinálom a fogaidat” – írta a harmincéves fogorvostan-hallgató. Videoriportunkban megszólalt a Városkutatás Kft. szakértője, aki elmondta, a lakáspiaci helyzet nem olyan rózsás, mint Viet tapasztalata mutatja.
Hiába tiltották be a tüntetéseket a tálibok, hatalomátvételük óta több afgán városban utcára vonultak a nők. Azt követelték, hogy tartsák tiszteletben az elmúlt években megszerzett jogaikat. Volt, ahol fegyveresek próbálták feloszlatni a tömeget: könnygázt és figyelmeztető lövéseket is bevetettek. Párizsban is tüntettek az afgán nők jogaiért. Kérdés, hogy a tálibok meddig mennek el a korlátozásokban: azt ezúttal még nem tiltották meg a nőknek, hogy dolgozzanak vagy tanuljanak, de a viseletükre ismét szigorú előírások vonatkoznak.
A kelet-szerbiai Bor közelében van egy falu, amelyet teljesen élhetetlenné tett az ott működő bánya. Régen is bányásztak itt, sok helyi lakos dolgozott a szerb állami bányavállalatnál. Most egy kínai cég szerezte meg a bányászati jogokat, ők üzemeltetik a bányát, és a megnövekedett termelés óriási környezeti kárral jár. Szerbia bányaügyi és energetikai minisztere, Zorana Mihajlović – aki egyébként miniszterelnök-helyettes is – nemes egyszerűséggel azt mondta: nem lehet itt élni, Krivelj lakosságát el kell költöztetni. A helyiek költöznének, de azt mondják, az államtól eddig csak üres ígéreteket kaptak – azért pedig nem lehet őket kárpótolni, hogy le kell mondaniuk nagyapáik földjéről.
Minden járványügyi szakértő szerint elkerülhetetlen a negyedik hullám, egyre többen sürgetik a beltéri maszkviselésre való visszaállást. E heti infografikánkból megtudhatja, mennyit számítanak az arcmaszkok a koronavírus-fertőzés elleni védekezésben.
Mennyit érnek a maszkok?
Szelfi című podcastsorozatunk legutóbbi vendége Panyi Szabolcs újságíró volt, akivel a Pegasus-botrányról beszélgettünk. Szabolcsot áprilisban egy nemzetközi újságírócsapat kereste meg, hogy rajta van azon a listán, amelyen az izraeli kémfegyverrel lehallgatottak neve szerepel. Hallgassa meg podcastunkat a Direkt36 újságírójával!
