Egy egyetemi professzor, egy szakorvos és egy boncmester áll bíróság elé jövő héten Pécsett, mert a rendőrség és az ügyészség is úgy látta, hogy bűncselekményt követhettek el azzal, hogy nem megfelelő módon dokumentálva vetettek ki, majd használtak fel emberi koponyacsontokat. Társtettesként, egészségügyi szolgáltató alkalmazottja által foglalkozás körében kereskedéssel, üzletszerűen elkövetett emberi test tiltott felhasználása a vád.
Egy egyetemi professzor, egy másik fül-orr-gégész szakorvos és egy boncmester áll bíróság elé jövő héten Pécsett, mert a rendőrség és az ügyészség is úgy látta, hogy bűncselekményt követtek el azzal, hogy nem megfelelő módon, a szükséges előzetes engedélyek vagy hozzájárulás nélkül vetettek ki, majd használtak fel emberi koponyacsontokat. Az emberi csontok jó részét a rendes egyetemi oktatásban egy speciális, évenként megrendezett, fizetős, nemzetközi kurzuson használták fel, de el is adhattak belőle valamennyit, sőt külföldre is kerülhettek a pécsi halottasházban magyar holttestekből kivett emberi csontok.
Három évvel ezelőtt, 2020 januárjában a Szabad Pécs hozta nyilvánosságra azt a nem mindennapi ügyet, amelyben több száz emberi koponyacsontra bukkantak a hatóságok egy pécsi klinikán 2019 tavaszán. A csontok formaldehiddel felöntött műanyag vödrökben voltak, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központja egyik klinikájának alagsori szobájában tárolták őket. A csontokat az egyetemi belső ellenőrzés során találták meg, az intézmény ezt követően tett feljelentést emberi csontok tiltott felhasználása miatt.
A Szabad Pécs korábbi cikke az ügyről: Több száz emberi koponyacsontot foglaltak le a pécsi egyetemen – A csontok hamvasztandó holtakból származhattak
A koponyacsontokat a pécsi egyetem egy másik egységében, gyakorlatilag a halottasházban vették ki azoknak a holttestéből, akik előzetesen kifejezetten úgy rendelkeztek, hogy haláluk után orvosi célokra felhasználhatják a testüket, illetve nagyobb részt olyanokból, akik életükben vagy végrendeletükben nem tiltották meg testrészeik vagy szerveik későbbi ilyen célú felhasználását. Az emberi szervek, testrészek kivételéhez, elszállításához és felhasználásához azonban nem elég ez a hozzájáruló nyilatkozat, részletes, szigorúan szabályozott dokumentációra is szükség lenne.
Több száz csontot foglaltak le
A Szabad Pécs megírta azt is a három éve közölt cikkben, hogy emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt indult nyomozás több száz emberi koponyacsont (sziklacsontok) lefoglalása után. A nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezette. A csontok jelentős része hamvasztás előtt álló holttestekből származhatott.
A Szabad Pécs most úgy értesült, hogy az NNI lezárta a nyomozást, mégpedig vádemelési javaslattal, és az ügyészség is úgy látta, hogy bűncselekmény történt, ezért vádat emelt három férfi ellen. Egyikük az a korábbi klinikavezető professzor, aki megrendelte az éppen szükségesnek tartott mennyiségű koponyacsontot a PTE Pathológiai Intézetéből. Ő az ügy elsőrendű vádlottja.
Az első tárgyalás az ügyben a jövő héten kezdődik, január 18-án tartják az előkészítő ülést, amelyen a vádlottaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy ártatlannak vallják-e magukat, vagy beismerik bűnösségüket, és egyben elfogadják az ügyészség által számukra megajánlott büntetést. Ez lehet csak pénzbüntetés, felfüggesztett, de letöltendő börtönbüntetés is.
Pluszpénzt kértek a gyakorlásért emberi csonton
A Szabad Pécs információi szerint a klinika és egy alapítvány vezetőjeként az elsőrendű vádlott volt a megrendelő, a boncmester vette ki a szükséges csontokat, míg a másik orvos, aki helyettes vezető volt a klinikán, a vád szerint tudta, hogy a csontokat nem jogszerűen szerzik be, ahogy azt is, hogy a sziklacsontkurzuson pluszpénzt kértek a főorvos irányítása alatt álló alapítványnak azoktól, akik az emberi csontokon akartak gyakorolni, és volt olyan eset is, amikor a helyettes vezető külföldre vitt ki magával néhány, a besorolás szerint emberi szervnek minősíthető koponyacsontot.
A csontokat a vádirat szerint 2018-ban, legalább egy éven át folyamatosan igényelték, és lehettek kiemelkedő időszakok, amikor többre volt szükség, például a pécsi sziklacsontkurzus idején vagy vizsgaidőszakban. Érdekességként említhető, hogy az idei pécsi sziklacsontkurzus január 18-án kezdődik, tudomásunk szerint a két, a büntetőperben érintett orvos is előad majd a rendezvényen.
A vádirat szerint a boncmester a sziklacsontok kivételéért pénzt, darabonként 2500 forintot kapott, általában havonta 15-20 csontot biztosítva a pécsi klinikának. A vádirat szerint ehhez nem lett volna joga a felettesei tudta és engedélye nélkül.
Emberi test tiltott felhasználása
Az ügyészség a vádlottakat társtettesként, egészségügyi szolgáltató alkalmazottja által, foglalkozás körében kereskedéssel, üzletszerűen elkövetett emberi test tiltott felhasználásának bűntettével, az elsőrendű vádlottat azonban további bűncselekmények elkövetésével is, köztük ráadásul halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettével, sőt folytatólagosan, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja.
Az utóbbi rész tudomásunk szerint a már említett alapítvány működésére, illetve egyetemi szerződésekre vonatkozhat. A halált okozó gondatlan veszélyeztetés azonban egy teljesen más ügy, egy műhibaper miatt került a bíróságra egy másik feljelentés nyomán.
Nem nyilatkoznak
Kerestük a vádlottak védőit, és rajtuk keresztül a vádlottakat, hogy megismerjük álláspontjukat, de pár nap gondolkodási idő lejártával végül közölték, hogy egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Úgy tudjuk, hogy az egységes védelem arra fog alapozni, hogy büntetlen előéletű, köztiszteletben álló emberek a védenceik, akik jó, sőt kiemelten jó célok miatt használták az oktatásra, gyakorlásra, továbbképzésre egyébként szakmailag a műanyag csontutánzatoknál sokkal jobbnak tartott, valódi emberi koponyacsontokat, vagyis az oktatás és a tudomány szolgálata miatt, a felnövekvő orvosgenerációk képzése érdekében dolgoztak, valamint hogy amit tettek, az semmiféle veszélyt nem jelent a társadalomra nézve.
A mostanra elsőrendű vádlottá lett orvossal korábban tudtunk beszélni, akkor azt mondta, hogy nem követett el semmit, ártatlan, a sziklacsontkurzus egy fontos szakmai, egyben elődjétől megörökölt esemény, amely évtizedek óta a pécsi klinika nemzetközi hírét öregbíti. Szerinte a mostani ügy és eljárás oka, hogy valaki le akarja őt járatni.
A Pécsi Tudományegyetemet is megkerestük az ügyre vonatkozó kérdéseinkkel, de az intézmény csak annyit közölt, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozik.
Új rektori utasítás
Az emberi fül mögötti páros koponyacsontot nevezik sziklacsontnak. A sziklacsont a halántékcsont egyik külön fejlődő része, benne helyezkedik el a közép- és a belső fül is. Az emberi csontot – a koponyacsontot is – az orvosi szakirodalom emberi szervként osztályozza.
Úgy tudjuk, a korábbi klinikaigazgató a közelmúltban még a klinikán dolgozott, de ez a lehetőség mostantól, vélhetően az eljárás megkezdése miatt már nem áll fenn. A koponyacsontok lefoglalása, majd a nyomozás elrendelése után a PTE rektora belső vizsgálatot ugyan nem indított, de haladéktalanul intézkedett, ami után az egyetem szenátusa 2019 nyarán elfogadott egy új rektori utasítást, amely „az oktatási célból, halottból történő szerv-, illetve szöveteltávolításról és -felhasználásról, illetve a holttesten végzett beavatkozás folyamatának szabályozásáról” szólt.
