Bosznia-Hercegovina korábbi főmuftiját azzal vádolják, hogy segített Pekingnek a hszincsiangi ujgurok és más muszlim kisebbségek elleni jogsértések elbagatellizálásában, miután személyesen ellátogatott Kína nyugati tartományába, és dicsérte a Kínai Kommunista Párt politikáját.
Január 8-án a kínai kormány az Egyesült Arab Emírségek által finanszírozott Muszlim Közösségek Világtanácsával együtt látogatást szervezett Hszincsiang régióba egy tizennégy ország több mint harminc imámjából és tudósából álló küldöttség részére. A delegáció tagja volt Mustafa Cerić, aki 1999 és 2012 között boszniai főmufti volt, és számos más befolyásos szerepet töltött be a boszniai iszlám közösségben.
A körútról a kínai belföldi és a nemzetközi média is részletesen beszámolt, különös tekintettel Cerić ama megjegyzésére, amelyben méltatta Kína növekvő globális szerepét és „a terrorizmus és radikalizálódás elleni küzdelem kínai politikáját a béke és harmónia elérése érdekében Hszincsiangban”.
Ezek a megjegyzések Peking narratíváját visszhangozzák az ujgurokkal, a kisebbségi kazahokkal és más muszlim csoportokkal szembeni hszincsiangi bánásmódról.
A nyugat-kínai tartomány az elmúlt években a Peking által végrehajtott brutális elnyomás helyszíne volt, amely több mint egymillió embert juttatott fogolytáborba és börtönbe. Az amerikai kongresszus és több nyugati parlament szerint a kínai visszaélések Hszincsiangban népirtásnak és emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek, míg az ENSZ egy 2022. augusztusi jelentésében azt állította, hogy Peking „súlyos emberijog-sértéseket” követett el.
A hazaiak elhatárolódtak tőlük, az ujgurok bírálták őket
A boszniai iszlám közösség vezetői gyorsan elhatárolódtak Cerić kijelentéseitől, miközben a muzulmán tudósokból és papokból álló küldöttséget bírálták a nemzetközi jogvédő csoportok és az ujgur diaszpóra, amiért segítik megóvni Kínát az ellenőrzéstől és számonkéréstől.
„Kína azzal, hogy meghívta az úgynevezett Muszlim Világközösségek Tanácsának vezetőit Hszincsiangba, továbbra is igyekszik megtéveszteni a világot – jelentette ki Dolkun Isza, az Ujgur Világkongresszus elnöke a delegáció körútját követően. – Tény, hogy Kína népirtó politikát folytat az ujgurokkal szemben, és ezzel egy időben háborút hirdetett az iszlám ellen.”
Mustafa Prljača, aki Husein Kavazović, Bosznia-Hercegovina jelenlegi főmuftijának tanácsadója, elmondta a Szabad Európa balkáni szolgálatának, hogy az ország iszlám vezetésének semmi köze Cerić látogatásához, és hogy a főmufti hivatala nem ért egyet a kínai Hszincsiang-politikával kapcsolatban tett kijelentéseivel.
„A rendelkezésünkre álló információk alapján eltérnek a nézeteink” – jelentette ki.
Cerić mellett az utazáson részt vett Mevlud Dudić, a szerbiai iszlám közösség vezető testületének elnöke is, aki szintén méltatta Peking politikáját Hszincsiangban.
Cerićhez hasonlóan más szerbiai iszlám vezetők is igyekeztek elhatárolódni a megjegyzésektől és az egész körúttól: Samir Škrijelj, a szerbiai iszlám közösség vezető testületének főtitkára úgy nyilatkozott a Szabad Európának, hogy a vallási testületnek nincs köze a hszincsiangi látogatáson járt küldöttséghez, és hogy Dudić útja privát utazás volt.
A nyugati bírálók hangosabbak, mint a muszlimok
Miközben Kína Hszincsiangban folytatott politikáját a nyugati fővárosok hangos kritikával illették, a muszlim többségű országok számos kormánya tartózkodott Peking bírálatától, sőt megvédte az intézkedéseit, amit az elemzők Kína elmúlt évtizedben a Közel-Keleten, Afrikában és Közép-Ázsiában megnövelt gazdasági és diplomáciai hatalmának tulajdonítanak.
A delegációt, amely Cerićet és Dudićot Hszincsiangba vitte, a Muszlim Közösségek Világtanácsa szervezte, amelyet az Egyesült Arab Emírségek finanszíroz. Ali Rasid al-Nuaimi, a csoport elnöke emirátusi törvényhozó, az Abu-Dzabi Emirátus Szövetségi Nemzeti Tanács tagja. Nuaimi az ujgur csoportok bírálatát is kiváltotta a kínai állami médiának adott interjúi miatt, amelyekben azt mondta, hogy Peking Hszincsiangban folytatott politikája szükséges, és a világ iszlám vezetői elnézők azzal kapcsolatban.
„Itt, Hszincsiangban minden muszlimra úgy tekintünk, mint kínaira. Büszkének kell lenniük arra, hogy kínai állampolgárok” – nyilatkozta Nuaimi a kínai CGTN csatornának a körútja során adott interjúban.
A Peking által Hszincsiangban működtetett internálótábor-rendszerről szóló 2017-es első jelentések óta rengeteg hiteles bizonyíték – köztük tanúvallomások, nyílt forrású adatok és kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumok – leplezték le a visszaéléseket, köztük a kényszermunkát, a tömeges fogva tartást, a megfigyelést és a kényszersterilizációt.
Kína megpróbálja átformálni a világ véleményét Hszincsiangról
A növekvő figyelemre válaszul a kutatók és egyes kormányok szerint Peking globális kampányt szervezett a világ közvéleményének a hszincsiangi visszaélésekről és az ujgurokkal való bánásmódról kialakult kép befolyásolására. A kampány része dezinformáció terjesztése, keresőmotorok manipulálása, szigorúan irányított médiaturnék és a közösségimédia-influenszerek bevonása, hogy saját propagandáját és narratíváját népszerűsítse a nemzetközi közönség köreiben.
„Rejtett és nyílt online információs kampányokat indítottak, hogy pozitív narratívákat mutassanak be a Kínai Kommunista Párt politikájáról a régióban, miközben dezinformációt is bejuttattak a Hszincsianggal kapcsolatos globális közbeszédbe” – állapította meg az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet, egy canberrai székhelyű agytröszt 2021-es jelentése.
Cerićen és a nagy nyilvánosságot kapó látogatásán túl 2021-ben a boszniai hatóságok is belekeveredtek a Hszincsianggal kapcsolatos vitákba.
Az év júliusában a bosznia-hercegovinai külügyminiszter, Bisera Turković több mint negyven, többségében nyugati országgal együtt kiadott egy közös nyilatkozatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, amelyben aggodalmukat fejezték ki a hszincsiangi emberi jogi helyzet miatt, és nemzetközi vizsgálatot követeltek.
Válaszul Milorad Dodik, aki akkoriban a balkáni ország háromoldalú államelnökségének szerb képviselője volt, hivatalos levelet küldött az ENSZ-nek, amelyben kérte, hogy Bosznia-Hercegovina aláírását vonják vissza a nyilatkozatról.
Az ország államelnöksége része annak a komplex közigazgatási rendszernek, amelyet az 1992–1995-ös háborút lezáró daytoni békeszerződések hoztak létre azáltal, hogy közigazgatást állítottak fel az állami struktúrákon belül a három fő etnikai csoport – a bosnyákok, szerbek és horvátok – képviseletére.
Šefik Džaferović, aki akkoriban a bosnyák elnöki székben ült, és Željko Komšić, aki jelenleg is a horvátok elnöki képviselője, egyaránt a nyilatkozat támogatása mellett foglalt állást, és a külügyminisztériumot támogatta.
A szomszédos Szerbia, amelyhez a boszniai szerb közösség szorosan kötődik, az utóbbi években egyre közelebb sodródott Kínához, Belgrád Peking egyik legszorosabb európai partnerévé vált.
Végül Dodikot egy szavazáson felülbírálták, de továbbra is védte álláspontját, mondván, hogy Peking bírálata Hszincsiang miatt „a Kínai Népköztársasággal fennálló jó és baráti kapcsolatok súlyos megszakadásához” vezethet.
