Jogi csatározás zajlik Bulgáriában annak eldöntésére, hogy tengerparti fürdőhelynek, s ezáltal köztulajdonnak számít-e az ország egyik legbefolyásosabb emberének nyári rezidenciája közelében található tengerpartszakasz.
Január egyik vasárnapján néhány tucat, ásókkal és kapákkal felszerelkezett ember jelent meg Bulgária fekete-tengeri partjának egyik szakaszán. De ami egyfajta tájrendezési műveletnek tűnhet, az valójában egy, az ország legbefolyásosabb politikusainak némelyikét is érintő, jelenleg is zajló jogi csatározás része.
„Azért vagyunk itt, hogy megtisztítsuk a strandot attól, amit mi ültetett fűnek gondolunk. Ez a rész jelenleg mezőgazdasági területnek van minősítve, és ha ez a fű kicsit tovább itt marad, akkor mindenhol fű lesz. Nem lesz strand” – mondta az egyik aktivista.
Miért számít ez?
A Burgasz régióban található Roznyec Parknál található partszakasz „mezőgazdasági területként” van regisztrálva jelenleg. Amennyiben „tengerparti fürdőhely” lenne, akkor védett területként biztosítani kellene a nyilvános hozzáférést. Minden strand köztulajdonnak számít Bulgáriában.
A szóban forgó földsáv az ország egyik legnagyobb hatalmú emberének számító Ahmed Dogan nyári rezidenciája mellett található, ő a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) párt tiszteletbeli elnöke. Sokak szerint Ahmed Dogan komoly befolyással bír a bolgár igazságszolgáltatási rendszer felett.
A DPSZ a harmadik legnagyobb pártnak számít, támogatottsága általában 10 százalék körüli. Bojko Boriszov miniszterelnök egyszer Bulgária „legjobb politikusának” nevezte Dogant.
„Dogan volt az első, aki felismerte, hogy ha rendelkezik egy médiabirodalommal, illetve befolyása van az igazságszolgáltatás felett, akkor irányíthat” – mondta.
Jogi csatározás indult azon egyszerű kérdés eldöntésére, hogy strandnak számít-e az érintett partszakasz. Az egyik fél azt próbálja bebizonyítani, hogy igen, míg a másik azt, hogy ott soha nem volt fürdőhely.
Ahmed Doganhoz közeli vállalatok és személyek beadványok sorát nyújtották be az ügy késleltetése érdekében, és eddig beválni látszik a taktikájuk. A partszakasz továbbra sem számít hivatalosan strandnak, és olyan rendelkezés sem született, amelynek értelmében le kellene bontani az ott lévő épületeket.
A burgaszi strandcsata
Az ügy először tavaly júliusban kapott nyilvánosságot szélesebb körben, amikor a parlamenten kívüli Demokratikus Bulgária pártszövetség vezetője, Hriszto Ivanov és két másik személy megpróbált kikötni csónakjával a partszakaszon, de biztonsági őrök állták útjukat. Később kiderült, hogy az őrök az államfő, a miniszterelnök és más magas rangú köztisztviselők védelméért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat emberei voltak.
Ezt követően több ezer tüntető próbálta megközelíti a partszakaszt a szárazföld felől, a DPSZ-nek azonban sikerült ezt megakadályoznia azáltal, hogy a párt szimpatizánsai körbeállták a területet. Erre hivatkozva a rendőrök megtiltották a demonstrálók belépését. Később összecsapások törtek ki a rendőrök és a közterületnek számító partot végül elérő tiltakozók között.
Augusztusban az ügyészség bejelentette, hogy több szabálysértést is talált a területen található mólót és épületeket illetően, valamint hiányoznak egyes engedélyek és dokumentumok. Jelentések szerint emellett bizonyítékot találtak egy bűncselekményre is, azonban a hatóságok azóta sem emeltek vádat senki ellen.
Kié a terület?
A földterület jelenleg egy Hermes Solar nevű vállalat tulajdonában van, mióta megvásárolta a Straightline nevű cégtől. Utóbbi jogi képviselője, Kalin Tiholov a helyszínen található főépület építésze. Ő és a Straightline jogi küzdelmet folytatott annak érdekében, hogy megakadályozza a partszakasz stranddá nyilvánítását és az épületek lebontását.
Augusztus végén a hatóságok elrendelték a főépület lebontását, amelynek építését illegálisnak nyilvánították a júliusi akciót követő vizsgálatok során. Tiholov fellebbezett a döntés ellen, az illetékes bíróság azonban ezt elutasította.
Eközben a Demokratikus Bulgária pártszövetséget vezető Hriszto Ivanov január 18-án arról számolt be, hogy a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt egyik képviselője törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amelynek célja Ivanov szerint az épület jogi helyzetének rendezése. A halászati törvény ezen módosítása értelmében nem kellene lebontani a szezonális használatban lévő, már megépült épületeket a kikötők közelében.
A kormány valószínűleg azt fogja mondani, hogy a halászfalvakat kívánják törvényesíteni, „az akció azonban nem a halászokat célozza, hanem azokat, akik a bolgár politika zavaros vizeiben halásztak az utóbbi harminc évben” – hangsúlyozta Hriszto Ivanov.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
