Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Covid-statisztikák: mikor kerülnek majd elő a halottak?


Indiai koronavírus-áldozatok hozzátartozói elhunyt szeretteik fotójával

2020 statisztikáival nem büszkélkedhet egyik kormány sem, de eddigi kommunikációs gyakorlata alapján a magyar vélhetően mindent meg fog tenni érte. Az egyik legfontosabb mutató a járvány okozta halálozásoké, a miniszterelnök január elején jelezte is, hogy ezen kell majd mérni a védekezés eredményességét. Ezek a heti számok azonban decemberben furcsán megváltoztak. Annak jártunk utána, hogy hol torzultak, vagy maradtak el az adatok. Nemsokára ugyanis megtudjuk, hogy 2020-ban hányan haltunk meg összesen. Vagy legalábbis kapunk egy számot. A valódit pedig majd később, és az már nem fog szerepelni kormányhirdetésekben.

A Covid-19 vírus okozta halálozások listáján Magyarország jelenleg (január 19-én délelőtt) a tizenharmadik. (Tizenharmadikként szerepel az egymillió főre jutó Covid-halálozásokat 220 országban mérő listán, de az előttünk lévő három, pár tízezres lélekszámú miniállamot kivehetjük, mert ott a halálozási szám 1 millió főre vetítve értelmezhetetlen.) Olyan, a járvány első hullámában súlyosan érintett országokat előztünk már meg, mint Spanyolország, Brazília és Franciaország.

Ezen kívül a korábbi évek hasonló időszakához képest nálunk is megnőtt a nem a Covidhoz társított halálozás is. Ez máshol is így van, és alapvetően két oka van. Egyrészt sokakat nem diagnosztizálnak covidosként. A panaszaikra otthoni kezelést javasolnak, és amikor mondjuk tüdőgyulladásban végül meghalnak, akár már kórházban, a Covid nincs a kórelőzményeik között, mert nem tesztelték őket. A másik ok pedig az ütemezett műtétek elhalasztása, ami halálos áldozatokkal is jár. Ezek a halálozások tehát nincsenek ott a Covid-statisztikákban (nem csak nálunk), de szintén a járvány következményei.

A sajtó sokszor foglalkozott ezzel a többlethalálozással. A 444.hu szúrta ki, hogy ez az ősszel minden héten meglévő több százas heti különbözet december elején hirtelen eltűnt a Központi Statisztikai Hivatal statisztikáiból. Vagyis ha 2020 utolsó heteiben a korábbi évek heti átlagos halálozási számaihoz hozzáadjuk a Covid okozta halálozásokat, akkor együtt már kiadják a heti összhalálozást. Október-novemberben viszont e művelet után még maradt pár száz elhunyt.

Hogyan lehetséges ez a hirtelen változás, ami az adatszolgáltatás megbízhatóságát kérdőjelezi meg?

Ugyanakkor tény, hogy ez nem a Coviddal regisztrált halálozások számát csökkenti, hanem “csak” azt a pluszt faragja le, amit szintén a Covid következményének (és az egészségügy helyzetének) kell majd betudni, amikor a 2020 összegzése történik: várhatóan 2021. január-februárban. Ennek az adatnak a megfelelő értékelését készítette elő a miniszterelnök egyik januári állami rádiós előadásában. Ebben próbáljuk segíteni mi is az olvasót, amikor az eltűnt adat nyomába eredünk.

Az adat útja

Egy hányadossal van dolgunk, ahol a képlet egyik fele a Covid-halálozás, a másik az összhalálozás. Növelhetjük az elsőt, vagy csökkenthetjük a másodikat: mindkétszer csökken a két szám különbözete.

A halálozások állami regisztrációjában három helyen “termelődik” adat. A magyarok valamilyen egészségügyi intézményben, otthon, netán balesetben halnak meg, és minden esetben orvos írja meg (ha otthon, körzeti orvos, ha kórházban, akkor az osztályos orvos, boncolás esetén még a patológus is) a halál okát is tartalmazó halottvizsgálati bizonyítványt. Ez – egyelőre, mert februártól elektronikus lesz – egy papíron kitöltött, és általában hat példányban (indigóval vagy fénymásolóval) sokszorosított dokumentum.

A 6 példányos halottvizsgálati bizonyítvány első 4 oldalát kapja meg az anyakönyvvezető a haláleset bejelentésekor, ennek 4. oldala az az úgynevezett "temetési engedély", hivatalosan a "A hozzátartozó (Temetést intéző) példánya". Ezt a 4. oldalt lepecsételi az anyakönyvvezető, és visszaadja a bejelentőnek, igazolván, hogy már a hatóságnak is tudomása van a halálesetről, így intézhetik a temetést.

Az adatokat pedig az anyakönyvvezetők beviszik az elektronikus anyakönyvi rendszerbe. A halotti anyakönyvi kivonatot is az elektronikus anyakönyvi rendszerből (EAK) állítják ki, és adják oda a hozzátartozóknak (akik a halottvizsgálati bizonyítvánnyal a temetést már tudják intézni).

A KSH példányára az anyakönyvvezetőnek már fel kell vezetnie a haláleset anyakönyvi számát, amelyet az Elektronikus Anyakönyvi Program generál, a haláleset anyakönyvezésekor. És e KSH példányt csak ez után tudják továbbítani a KSH felé, jelenleg postai úton, tehát már az anyakönyvezés megtörténte után. (Ezt a részt cikkünk megjelenése után pontosítottuk egy anyakönyvvezető szíves jelzése nyomán - KGY.)

A halál oka nem szerepel az elektronikus anyakönyvi rendszerben, abba azt nem vezetik be az anyakönyvvezetők.

Az anyakönyvvezetőnek a halálozási lapot a halálozás utáni hónap ötödik napjáig kell elküldenie a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH). Egy, a hivatal működését jól ismerő szakember szerint ott sokáig, sokszor csaknem egy évig rögzítik, tisztítják, csoportosítják stb. az adatokat, és ebből születnek aztán a KSH halálozási publikációi. “Viszont jött a Covid” - magyarázza forrásunk, - “és a KSH vezetése úgy döntött, hogy heti adatokat publikál, de nem az erre az időfaktor miatt nem alkalmas, statisztikai célú adatközlésre kitalált halálozási lapból, hanem az elektronikus anyakönyvi rendszerből. Az EAK viszont nem erre van kitalálva, nem erre hozták létre.”

Ebbe a rendszerbe az anyakönyvvezetőnek nem csak a halálozással kapcsolatos adatokat kell feltöltenie, hanem az elhunyt egyéb demográfiai adatait is, olyanokat, melyek például csak az elhunyt okmányaiban szerepelnek. Ezek viszont nem mindig jutnak el gyorsan az anyakönyvvezetőhöz, aki így megteheti azt is, hogy megvárja azokat.

Az EAK kitöltéséhez sokszor adatokat kell egyeztetni különböző szervekkel. Sokszor a kórház sem küldi rögtön, mert mondjuk nem jelentkezik hozzátartozó. Néha egy hónap múlva jelentik le a halálesetet. Emiatt folyamatosak az adatrevíziók.

Az elektronikus anyakönyvi rendszert a fontos kormányzati informatikai rendszereket, így a választási szoftvert, vagy a kormány oltási regisztrációs oldalát is kezelő IdomSoft Informatikai Zrt. üzemelteti.

Védőfelszerelést viselő ápoló az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírus-osztályán
Védőfelszerelést viselő ápoló az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírus-osztályán

Ki számít Covidban elhunytnak?

A halottvizsgálati bizonyítványba írja be az orvos a halál körülményeit, a betegségek nemzetközi osztályázását, a BNO-kódokat használva. “A BNO miatt kategóriákba vagyunk beszorítva, patológustól és klinikustól is függ, hogy ki melyiket írja be” - mondja egy patológus. Ő, hasonlóan legtöbb kollégájához, nem boncol igazolt covidosokat, mert sok intézmény patológiáján nincsenek meg az ehhez szükséges biztonsági feltételek (hidrogén-peroxidos, ultraibolyás fertőtlenítés).

Március végétől június elejéig egyébként az egész országban tilos volt boncolni bármilyen elhunytat (kivéve az igazságügyi boncolásokat), most pedig Budapesten csak a Semmelweis Egyetemen boncolhatnak covidosokat.

Egyébként is sokszor eltekintenek a boncolástól, ha a család kéri, és ha nem kérdéses a halál oka, mondja a patológus, hozzátéve, vagy ha “nagyon sok a dolog”. (A patológusok vizsgálják a betegek szövettani mintáit is.)

Egy körzeti orvost is megkérdeztünk, mit írnak ők az otthonukban elhunytakról a jegyzőkönyv négy rubrikájába. Először is leszögezi, hogy körzeti orvos több okból sem írja, írhatja be a halál okának a Covidot. Egyrészt neki nincs lehetősége diagnosztizálni a fertőzést. Másrészt, ha valaki Covid-gyanús, akkor a háziorvosnak őt kórházba kell utalnia. Ott egyébként enyhe tünetek esetén mondhatják a betegnek, hogy kezelje otthon magát, és akkor visszakerül a körzeti orvos hatáskörébe, de két hét múlva újból kötelező kórházi felülvizsgálatnak kell döntenie a további sorsáról.

Covidos beteg nem halhat meg otthon, hiszen akkor miért nem utaltam be? Így Covidot semmilyen körzeti orvos nem ír be halál okaként a jegyzőkönyvbe, ahogy vakbélgyulladásban sem halhat meg senki otthon.”

A négy rubrika a következő logikával épül egymásra.

1.: “Alapbetegség vagy állapot”.

2.: “Alapbetegség szövődményei (ha voltak)”, “mely az előzőből következett.” Ide többet is be lehet írni.

3.: “Közvetlen halálok”, “mely az előzőből következett”.

Végül be lehet írni a kísérőbetegségeket is, “melyek az alapbetegségtől függetlenek, de hozzájárulhattak a halálhoz”.

Vagyis a halál alapjául szolgáló betegség a kulcskategória. “Itt minden orvosra rá van bízva, hogy mit ír. Elolvassuk a kórelőzményt, én azt szoktam beírni, ami meghatározta a halálhoz vezető utat. Ha valaki tüdőgyulladásban fekszik, akkor ezt írom be” - mondja a körzeti orvos. Az anyakönyvvezető ezt az adatot továbbítja a KSH felé.

Kórházban a halált megállapító osztályos orvos írja be először a halál okát, ha van boncolás, akkor a patológus is leírja megállapításait.

Egy másik patológus elmondta lapunknak, hogy ha a kórházi covidos betegnek van súlyos alapbetegsége (elsősorban tumor), akkor “amennyiben a halálhoz vezető kórlefolyás tisztázott, őt nem is boncoljuk föl, máskülönben belefulladnánk a munkába.”

A nemzetközi gyakorlat sokféle, mondja: “az osztrák teljesen más, ott, ha valaki covidos, azt kell beírni halálokként, függetlenül attól, hogy van-e bármilyen betegsége is. Ez megdöbbentett, mert szakmaiatlannak tűnik. Hiszen egy fertőzés önmagában nem halálok, kell, hogy legyen valamilyen súlyos szövődménye.” (Bár ezek szerint az osztrákok mindenkit covidos halottként regisztrálnak​, aki fertőzött volt, ott mégis kevesebb Covid-halottat mutat a statisztika: az egymillió főre jutó halottak tekintetében Ausztria 37.)

Visszatérve a patológiára: nálunk a más súlyos betegséggel nem rendelkező Covid-fertőzöttek esetében a halál közvetlen okaként vírusos tüdőgyulladást vagy légzési elégtelenséget írnak be a patológusok.

A statisztikában tehát a súlyos alapbetegség jelenik meg. “Azt szoktuk megadni itt, ami kellően súlyos. Ezt szokta a kormány torzítva kommunikálni, mert például a magas vérnyomást vagy a cukorbetegséget, mi kísérőbetegségnek szoktuk beírni. Van egy minimális szubjektivitás, de mi csak azt adjuk meg, ami valóban súlyos, tehát mondjuk az aktívan kezelt tumoros betegséget.”

A Covid-halálozások regisztrációs protokollját egy tavaszi miniszteri körlevél írta le, ami megjelent a sajtóban is. Ezt a szakma elfogadta, indokoltnak találta. Júniusban ezzel kapcsolatban kijött még egy körlevél, de ez a halál okának és alapbetegségek megállapításának rendjén nem változtatott - mondja patológus interjúalanyunk.

Hol lehet meghekkelni a rendszert?

Az orvosi adatrögzítésnél tehát a járvány kezdete óta változatlan a protokoll, itt nem lehet trükközni a végső számokkal. (Ebből a szempontból mindegy, hogy az egyes országokban más-más a Covid-halál regisztrációs gyakorlata.)

A következő lépcső az anyakönyvvezetőké. Ahogy egy jegyzőtől megtudtuk, ők továbbra is önkormányzatok alkalmazottai, és bár a kormányhivatalok anyakönyvezési részlege, az anyakönyvi felügyelő irányítja és felügyeli őket, szakmai önállóságuk megmaradt.

Ők természetesen azt a betegséget rögzítik, amit az orvostól kaptak. Interjúalanyaink nem tudnak arról, hogy valamilyen központi, kormányzati utasítás jött volna a járvány kapcsán, vagy politikai befolyás alatt dolgoznának (ami már nem igaz mondjuk az építési ügyekre, tette hozzá a jegyző). Kockázatos is lenne a sok ellenzéki önkormányzat miatt, ahol ráadásul sok kórház is van, tehát sokan halnak meg a területükön. És az anyakönyvben a halál helyét kell regisztrálni.

Itt inkább az a gond, hogy megduplázódott az esetek száma, az apparátus viszont változatlan maradt. Egy több, mint százezres, kórházakkal, klinikákkal rendelkező város jegyzője szerint korábban 100, most havonta 200 fölött van a kiállítandó halotti anyakönyvek száma. “Még a decemberi ügyek sincsenek lezárva, 2-3 hetes késés van.”

Ez visszaigazolja a KSH-nak a 444-nek írott válaszát, melyben ők is az év végi anyakönyvvezetői túlterhelésre hivatkoztak annak kapcsán, hova tűnt a halálozási többlet és a Covid-halottak közti különbség.

Mindkét önkormányzati interjúalanyunk állította, hogy semmilyen jelzést nem kaptak az adattovábbítás esetleges lassítására, csak az adattovábbítási rendszerben eleve meglévő csúszások okozzák az utólagos adatrevíziókat.

A Statisztikai Hivatal

Erről beszél Mellár Tamás parlamenti képviselő, a KSH korábbi elnöke is. “Nem a KSH az adatgazda, ő kullog az események után. Attól függ, neki mikor adják át az adatokat. Történhet késleltetett adatátadás.

Egy másik, a KSH működését jól ismerő forrásunk szerint kicsi az esély arra, hogy meg lehessen hekkelni az elektronikus anyakönyvi rendszert, mert az folyamatosan és automatikusan sorszámozik, és nem is területi alapú, hanem országos. Ráadásul sokan hozzáférnek, pl. az összes jegyző (ellenzéki önkormányzatoké is) és közjegyzők is.

Azt meg lehet például csinálni, hogy a KSH korábban kéri le az adatokat. Ha szerda helyett kedden kéri, akkor azzal leviszi az utolsó heti adatot, hiszen egy nappal kevesebb halottat regisztrálnak. A korrekció pedig néhány héttel később történik. Most is volt még korrekció a 36. hétre.”

A korrigálás akár egy hónap múlva is történhet, viszont eredményeképpen csak több halott lehet, kevesebb nem. Interjúalanyunk szerint az év végi “halotteltűnés” nem tudatosan késleltetett adatszolgáltatás lehetett. “Nem ördögtől való, hogy bizonyos időszakokban az anyakönyvezési rendszer adakozik. Az év végi szabadságok például egy reális ok.”

A KSH hibája szerinte az, hogy nem megfelelő adatforrásból publikál. "Nagy a nyomás, hogy minél naprakészebben jöjjenek ki a járvány alatti helyzetet leíró statisztikai adatok. De ennek ára van: a ilyen 'koraszülött' adatokat közlés után aztán állandóan javítgatni kell, ami viszont nagyban csökkenti a statisztika megbízhatóságába vetett hitet, mindenki csalást sejt ott is, ahol csak ügyetlenkedés van."

De azt ő is elismeri, hogy az előzetes adatközlés, majd annak utólagos, "'feltűnés nélküli" módosítása régi szakmai gyakorlat, pl. a GDP és az államadósság esetén is.

Hiszen, ha az év utolsó, decemberi heteiben kevesebb összhalottat mutatnak ki, akkor eltűnik a Covid fölötti halálozási többlet. A korrekció pedig majd csak februárban történik meg.

Az év végi zárást nemsokára megtudhatjuk, miután végre megjelennek az 52. és az 53., az utolsó hét, valamint 2020 teljes halálozási statisztikái is. (Mivel az év első hete az, amelyikben először van legalább négy januári nap, a dec. 28. - jan. 3-i hét 2020 53. hetének fog számítani.)

Azután pár hét és egy várható médiakampány után megtörténnek majd a statisztikák korrekciói.

Az évzáró statisztikák nyilvánosságra hozatalát a KSH-nak már egy új vezetője felügyeli. A hivatalban ugyanis decembertől a korábbi négy mellé egy új, ötödik elnökhelyettesi pozíciót is létrehoztak a Kommunikációs Igazgatóság vezetésére. Aki pedig betölti, az egy sem statisztikai/társadalomtudományi, sem kommunikációs szakmai előélettel nem rendelkező, korábban a Monetáris Tanácsban ülő jogász, aki az alapítvánnyá alakított Corvinus Egyetem konzisztóriumának is tagja, Windisch László.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG