Az európai uniós tagállamok túlnyomó többségében vasárnap tartják a szavazást, egyes országokban azonban már korábban megkezdődik. A sort Hollandia indította csütörtökön, ahol egy exit poll szerint erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága.
Hollandiában a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Geert Wilders vezette Szabadságpárt a felmérések szerint a második helyre futhat be, hét mandátumot elnyerve az Európai Parlamentben (EP).
Az első helyet Frans Timmermans baloldali–zöld szövetsége szerezheti nyolc hellyel, amivel kapcsolatban a politikus úgy vélekedett, hogy az Európa-párti erők jó szereplése „fontos jelzés”.
Ehhez kapcsolódóan: Hollandiában már szavazhatnak
Hollandia után pénteken Írországban és Csehországban is megkezdődött a választás.
Írországban is sok jelölt migrációellenes üzenetekkel kampányol, vannak köztük függetlenek és olyanok is, akiket különböző marginális nacionalista pártok indítottak.
Az országban az utóbbi években erősödött a bevándorlóellenes érzület, mára a lakosság nagyjából húsz százaléka külföldön születettekből áll, és idén is rekordszámú menedékkérőt regisztráltak.
A legfőbb kérdés, hogy Simon Harris kormányfő jobbközép pártja felül tud-e kerekedni a progresszív, migrációpárti álláspontja miatt gyengülő támogatottságú, baloldali-nacionalista, ellenzéki Sinn Féinen.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarok az EP univerzumában: öt év súlytalanságban
Csehországban általában erős közöny jellemzi az európai parlamenti választásokat, 2019-ben itt volt a második legalacsonyabb részvétel (28,72 százalék) a tagállamok között.
A közvélemény-kutatások az Andrej Babiš volt populista kormányfő vezette centrista ANO győzelmét prognosztizálják.
A kampányban hangsúlyosan szó volt az orosz beavatkozási kísérletekről, miután a hatóságok sikerrel felszámolták az orosz befolyásolási hálózat által működtetett Voice of Europe hírportált.
Ehhez kapcsolódóan: Korábban többször hivatkozta a magyar közmédia a nemrég lebukó, orosz finanszírozású hírportált
Az EU-tagországok többségében – köztük Németországban és Franciaországban is – vasárnap rendezik a választást. A kontinensen összesen 370 millió állampolgár jogosult az urnákhoz vonulni.
Elemzők a szélsőjobboldal erősödésére számítanak, igazán komoly áttörés azonban nem várható.
Franciaországban Marine Le Pen, Olaszországban pedig Giorgia Meloni pártja futhat be az első helyre, továbbá Ausztriában is a szélsőjobboldal győzelmére készülnek, míg Németországban a második helyre mérik az Alternatíva Németországért (AfD) pártot.
