Szerte a világon rossz évük volt a demokráciáknak az Economist rendszeres globális értékelése alapján. Ez jelentős részben a járványra hivatkozva meglépett szabadságjog-megvonó intézkedéseknek köszönhető, de messze nem kizárólag annak.
Az Economist öt kategória – a választási rendszer és a pluralizmus, a kormányzat működése, a politikai részvétel lehetősége, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok megléte – alapján osztályozza a világ csaknem összes országát. Ezek közül négy globálisan tartósan leszálló ágban volt már a járvány előtt is. Csak a politikai részvétel indexe tudott javulni, ez főleg a fejlődő világban előtörő tömegmozgalmainak tudható be, egyben éles kontrasztot mutat a többi index kitartó esésével.
Az öt jellemző alapján az országokat teljes demokráciának, félrecsúszott demokráciának, hibrid rezsimnek vagy autoriter rendszernek sorolják be. Magyarországot a félrecsúszott demokráciák alsó részéhez tartozónak ítélték, Albániánál vagy Montenegrónál jobbnak, de Bulgáriánál vagy Lengyelországnál gyengébb demokráciának. Különösen a közéleti döntésekben való részvétel lehetősége kiugróan alacsony Magyarországon. Ehhez hozzájárult, hogy a veszélyhelyzet alatt számos, a járvánnyal egyáltalán nem összefüggő új szabályt vitt át a kormány a különleges jogrendet kihasználva. Az index alapján úgy látják, hogy Magyarországon 2006 óta folyamatosan romlik a demokrácia állapota.