Egy orosz egyetem kazah diákját elrabolták és a Wagner zsoldosok kiképzőtáborába vitték – állítja a családja. Később harcba küldték Ukrajnába, annak ellenére hogy soha nem írt alá szerződést. Édesanyja az orosz ügyészek és a kazah nagykövetség segítségét kérte, hogy hazahozzák.
Almira Bekenova 23 éves fia valamikor március 18-a körül tűnt el.
Miután körülbelül egy hétig nem hallott Margulan Bekenovról, a nyugat-szibériai Tomszki Állami Egyetem negyedéves kazahsztáni hallgatójáról, Bekenova egy rejtélyes SMS-t kapott fia telefonjáról: „Életben vagyok és jól vagyok. Nem tudok telefonálni.”
Az anya heteken át kitartóan kereste fia nyomát Oroszországban. Mint elmondta, megtudta, hogy Margulant a hírhedt Wagner zsoldoscsoport képviselői rabolták el Tomszkban. Erőszakkal egy délnyugat-oroszországi kiképzőtáborba vitték, annak ellenére hogy soha nem írt alá szerződést a magánvállalkozásként működő céggel, amely az ukrajnai invázióba küldött harcosokat – például a még mindig ostromlott Bahmutba.
Az anya elmondása szerint fiát később akarata ellenére küldték az ukrajnai harci övezetbe.
Bekenova többször fordult az orosz bűnüldöző szervekhez és az oroszországi kazah nagykövetséghez, hogy segítsenek hazajuttatni Margulant.
Titkos találkozó
„Egy diákbarátja és egy Margulant ismerő lány információi alapján valahogy összeállt neki néhány tény és részletet, és lassan a kép” – mondta Magzsan Kaharmanov, Margulan nagybátyja, nyugalmazott kazah katona.
Maga Bekenova elutasította, hogy interjút adjon a Szabad Európának, de felhatalmazta a rokont, hogy a család nevében beszéljen.
A nővel Tomszkban közölték, hogy fiát a Wagner képviselői vitték el, és a délnyugat-oroszországi Krasznodar melletti táborba küldték, amely 3400 kilométerre fekszik a szibériai várostól. Bekenov családja azt gyanítja, hogy a Wagner képviselői egy tomszki védelmi ipari üzemben találtak rá, ahol számítógépes programozóként dolgozott.
Azzal a szándékkal, hogy megtalálja fiát, az anya elindult Krasznodarba – mesélte Kaharmanov a Szabad Európa Siberia.Realities című műsorának.
„Tudta, hogy milyen szervezetről van szó – mondta. – Mindennap elment oda, körbejárta, minden bejáratnál kérdezősködött. Mindig azt mondták neki: Itt nincs ilyen. Sajnálom.”
„Aztán, ha jól tudom, egy közelben sétáló embertől megtudta – megvesztegette valamilyen ajándékkal vagy pénzzel –, hogy a fia bent van. Megmutatta a fényképét. A férfi megnézte, és azt mondta, igen, ő az, és megadta az egységének a számát. Csodálatra méltó a leleményessége és az elszántsága. Képes volt megtalálni a fiát, amikor a hivatalos beadványok nem hoztak eredményt.”
Április 9-én Bekenovának sikerült rövid időre találkoznia a fiával egy Krasznodaron kívüli településen lévő ellenőrző ponton. Azt, hogy hogyan tudta megszervezni, nem hajlandó elárulni.
„A közvetlen felettesének társaságában, autóval vitték oda – mondta Kaharmanov. – Öt percet kaptak, hogy beszéljenek (…) A tiszt végig jelen volt. Almirának sikerült megtudnia, hogy a fia nem írt alá szerződést, és az állampolgárságát sem változtatta meg.”
„Szakadozott, összefüggéstelen beszélgetést folytattak, a felettes minden második szónál osztotta az észt” – folytatta a fiú nagybátyja. Hozzátette, hogy „meglepő módon” a Wagner-tisztről kiderült, hogy szintén kazah az oroszországi Karagandából.
Bár a Wagner-tisztnek nem volt jogi lehetősége arra, hogy Bekenovot fogva tartsa, az édesanyját fizikailag megakadályozták abban, hogy visszavigye fiát Kazahsztánba. Az asszony kimerültnek és rossz állapotban lévőnek írta le fiát.
„Figyelmeztetnünk kell az embereket”
Április 12-én Bekenova a táborban lévő forrásaitól megtudta, hogy fiát Ukrajnába küldték – mondta Kaharmanov.
A család tucatnyi panaszt tett az orosz bűnüldöző szerveknél Moszkvában, Tomszkban és Krasznodarban, eredménytelenül. Panaszt tettek a krasznodari katonai bizottságnál és a szentpétervári ügyészségen, ahol a Wagner hivatalosan be van jegyezve.
Április 5-én levelet kaptak a kazah külügyminisztériumtól, amelyben közölték, hogy az ügyről diplomáciai jegyzéket küldtek orosz kollégáiknak.
„Az ügy a nagykövetség folyamatos figyelme alatt áll” – állt a levélben.
Hetekkel később, április 20-án egy videó került fel az orosz közösségi médiára, amelyben egy fiatalember Bekenovként azonosította magát, és azt mondta, hogy önkéntesként szolgál Ukrajnában. Bekenov családja elismeri, hogy a videón szereplő férfi a rokonuk, de azt mondják, biztosak benne, hogy kényszerítették a felvételre.
Almira Bekenova szerint a fia nem tett ilyen kijelentéseket, amikor április 9-én beszélt vele. Ennek ellenére továbbra is hitt a Wagner képviselői által négyszemközt adott biztosékokban, miszerint a fia hazamehet.
Bekenova fenntartásai ellenére a család úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza történetét.
„A nővérem hisz nekik, úgy gondolja, hogy a nyilvánosság nélkül gyorsabban visszaadják a fiát – mondta Dulat Bekenov, Almira testvére és Margulan másik nagybátyja. – De úgy gondolom, hogy mivel eddig semmi más nem vált be, a fiunkat eltűntnek kell tekinteni.”
A kazah külügyminisztérium illetékese a videó megjelenése után viszonylag gyorsan eldöntötte, hogy Margulan önként lépett be a Wagnerbe. Április 24-én a kazah Tengrinews hírportál idézte Ajbek Szmadjarov külügyi képviselőt, aki azt mondta: hazatérése esetén Bekenov ellen büntetőeljárás indul, és azt is megjegyezte, hogy szerinte a fiú önként lépett be a Wagnerbe.
„Szeretném figyelmeztetni az állampolgárokat, hogy öttől kilenc évig tartó szabadságvesztésre számíthatnak, ha be akarnak lépni. Nincs ott semmi romantika. Srácok, ez nem a ti háborútok (…) ez a srác is felnőtt, mint a többiek. Segítünk a családnak, a megfelelő orosz szervekhez fordultunk (…) De vegyék figyelembe: Kazahsztánba való hazatérése után büntetőeljárás indul ellene” – mondta Szmadjarov.
A család véleménye ellenére az illetékes kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valóban kényszerítették-e a 23 éves diákot a videó felvételére.
„Nem ítélkezem. De tény, hogy találkozott az anyjával (…) ha elrabolták vagy kényszerítették volna, ez a találkozó nem jön létre. A találkozó megvolt, beszéltek. A többit döntsék el önök.”
A Tengrinews szerint április 17-én nyilvánosságra került, hogy tíz büntetőügy van folyamatban kazah állampolgárokkal szemben az ukrajnai háborúban való részvétel miatt – ami akár tíz év börtönnel is sújtható.
A családot kétségbeeséssel töltik el ezek a megjegyzések. „Életemben először fordul elő, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok segíteni a családomon” – mondta Kaharmanov, a fiú nagybátyja.
„A külügyminisztérium és a nagykövetség teljesen tehetetlen.”
Dulat Bekenov hozzátette: kevés remény van arra, hogy élve viszontlátja unokaöccsét.
„Figyelmeztetnünk kell azokat, akiknek a gyermeke Oroszországban tanul – tette hozzá. – Veszélyben vannak. Bármelyik pillanatban bepalizhatják és a halálba küldhetik őket.”
„Fenyegetéssel kényszerítették”
A Wagnert széles körben és nem csak jogvédők vádolják potenciális háborús bűncselekményekkel, valamint bírálják az elítéltek és más kiszolgáltatott csoportok toborzása és a saját harcosaival való bánásmódja miatt.
A magánkatonai cég vélhetően több tízezer embert vesztett az elmúlt hónapokban a donbászi Bahmut városán keresztülfutó frontvonalon, amelyet a Wagner tulajdonosa, a Kremlhez kötődő Jevgenyij Prigozsin üzletember maga is húsdarálónak nevezett.
A Bekenov-ügy nem az első eset, amikor azzal vádolják a Wagnert, hogy a beleegyezésük nélkül küldött embereket harcba.
A hónap elején hat mozgósított orosz katona a Jakutföldnek is nevezett Szaha Köztársaságból azt állította, hogy akaratukon kívül áthelyezték őket egy Wagner-egységhez, és harcba küldték őket Bahmut közelében. Prigozsin személyesen utasította el az állításokat, és azt mondta, hogy a Wagner soha senkit nem kényszerített arra, hogy csatlakozzon.
Az egyik mozgósított férfi, Sztyepan Nazarov – egy rokona elmondása szerint – azt mondta: a férfiakat „fenyegetéssel kényszerítették” arra, hogy új szerződést írjanak alá a Wagnerrel.
„Eleinte nem nagyon zavarta – mondta a rokon, Grigorij Nazarov a Szabad Európának. – De aztán világosan megmondták nekik, hogy a legveszélyesebb harcokba küldik őket (…) és el is vitték őket Bahmutba.”
Fjodor Tumuszov, az orosz parlament alsóházának jakutföldi törvényhozója április 18-án megerősítette, hogy panaszt kapott a katonák családjától, és hivatalos megkeresést küldött az ügyben Szergej Sojgu védelmi miniszternek.
„Kézben tartom az ügyet” – írta Tumuszov.
