Szeptemberben röviddel azután bocsátották el Behrouz Chamanarát, a nyugat-iráni Kurdisztáni Egyetem nyelvészprofesszorát, hogy a helyi hírszerzési hivatal nem fogadta el a képesítését. Chamanarát 2022 novemberében őrizetbe vették és kihallgatták, mert állítólag részt vett a kurdisztáni tartomány egyetemén tartott rendszerellenes tüntetéseken. Elbocsátása után Németországba költözött.
A Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak nyilatkozva Chamanara azt mondta, hogy Irán klerikális vezetése az 1979-es iszlám forradalom óta próbálja irányítása alatt tartani az egyetemeket. Ha a közvélemény ellenállásával szembesülnek – mint most –, a hatóságok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az egyetemekre – állította.
Chamanara szerint ezzel a stratégiával Teheránnak sikerült a professzorokat – bár a diákokat nem – viszonylagos hallgatásra bírnia.
Irán letartóztatásokkal, csúcstechnológiás megfigyeléssel, a diákszervezetek feloszlatásával és a professzorok szelektálásával lépett fel a másként gondolkodók ellen. Bár a stratégiának érezhető a hatása, Chamanara szerint nem fogja megölni az egyetemi oktatás szellemiségét.
„Az egyetemek légköre rendkívül törékeny. A kormánynak sikerült elérnie, hogy hallgassanak – mondta Chamanara. – Ám úgy vélem, hogy a helyzet nem tartható így tovább, mert az egyetemek hagyományosan és történelmileg a szabadság megélésének helyszínei.”
Chamanara szerint a félelem légköre uralkodik, amióta a hatóságok az egyetemeket vették célba az országos rendszerellenes tüntetések miatt, amelyek azután törtek ki, hogy 2022 szeptemberében rendőrségi őrizetben meghalt egy 22 éves kurd iráni nő, Mahsza Amini.
Aminit azért tartóztatták le, mert állítólag szabálytalanul viselte a hidzsábot. Szemtanúk szerint bántalmazták. Fogva tartása alatt történt halála széles körű felháborodást váltott ki a kurdok és más kisebbségek körében, és létrejött a Nők, élet, szabadság mozgalom, amely a nők jogaiért és a szigorú hidzsábtörvény ellen tiltakozott.
Az egyetemek, amelyek Iránban régóta az ellenzéki hangok fellegvárai, már korán a tiltakozások központjává váltak, a női hallgatók levették a hidzsábot, és a férfiakkal együtt ülősztrájkokat tartottak, hogy változtatásokat követeljenek.
A hatóságok brutálisan szétverték a tiltakozásokat, pár hónap alatt országszerte több mint ötszáz tüntető halt meg. A diákszervezeteket bezárták, több ezer diák és oktató fegyelmit kapott, vagy elbocsátották, szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be.
A Kurdisztáni Egyetem és több más, Amini szülőföldjén található oktatási intézmény a tiltakozó akciók, majd a kemény hatósági válaszlépések középpontjában állt.
Chamanara, aki az egyetem kurd nyelv és irodalom tanszékén dolgozott, tagadja, hogy óráin bármi másról lett volna szó, mint tudományról. Azt mondja, a hatóságok attól tartottak, hogy az egyetem professzorai tüntetésre buzdítják a diákokat.
Chamanara azt állítja, hogy ő és más professzorok, akik nem sokkal azután, hogy eltemették Aminit a közeli Szakkez városában, tanúi voltak a tüntetések kiszélesedésének, majd annak is, hogy a hatóságok tüzet nyitnak a diákokra, az egyetemet pedig biztonsági erők vették körül.
„Megpróbáltuk enyhíteni a feszültséget – mondta Chamanara –, de a hatóságok beszivárogtak a diákok közé, hogy fokozzák a konfliktust. – Láttuk, megpróbáltuk megakadályozni, majd minket tartóztattak le elsőként, mert tudtuk, mi a helyzet” – fogalmazott.
Chamanarát azután vették őrizetbe, hogy találkozott az egyetem elnökével, akivel a diáktüntetések ügyében egyeztetett. Azt mondja, a találkozóra a tartományi biztonsági hivatal egyik munkatársa hívta meg, és nem sokkal később civil ruhás rendőrök vették őrizetbe, akik azt állították, hogy csak kihallgatásra viszik be.
Miután őrizetbe vették, rabruhát adtak rá, lefényképezték, és úgynevezett fehér kínzást vetettek be ellene. Ilyenkor a rabokat állandó erős fényben tartják egy cellában, ami gyakori módszer Iránban.
Chamanara azt állítja, hogy a következő napokban akár tíz órán keresztül is bekötött szemmel hallgatták ki, és nem engedték, hogy ügyvédet fogadjon. Elmondása szerint mindent, amit mondott, dokumentáltak. „Nagyon aggódtak amiatt, hogy a Kurdisztáni Egyetem többi professzora és az ország legjobb professzorai a tüntetések mellé állnak” – mondta Chamanara.
Egyetemi tanulmányairól és a Németországban töltött időszakról is kikérdezték, ahol doktori fokozatot szerzett, és kettős állampolgárként útlevéllel rendelkezik.
Chamanara szerint kihallgatói azt sugallták, hogy Németországban olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket Irán ellen akar felhasználni. „Azt mondták: Ott tanultál, ez azt jelenti, hogy vannak kötelezettségeid, Németországnak dolgozol. Tudjuk, hogy találkoztál egy bizonyos kémmel, és mindenféle rágalmakat terjesztettél” – mesélte.
Nyolc nap után letette az óvadékot, és szabadon engedték.
A tüntetéseket követően jelentős változásokat észlelt a Kurdisztáni Egyetemen. Kamerákat szereltek fel az előadótermek és tantermek bejáratánál, a tanárok találkozóhelyein, sőt még a kollégium bejáratánál is, ahol ő és más professzorok laktak.
„Rendkívül fojtogatóvá vált az egyetemi légkör” – mondta.
Szeptemberben a Kurdisztáni Hírszerző Hivatal elutasította a képesítését, az egyetem pedig azonnal megtagadta szerződésének meghosszabbítását. Mivel úgy vélte, nincs más lehetősége Iránban a szakmájában, Chamanara Németországba költözött.
