Egy űrhajóban utazott volna egy orosz, egy amerikai és egy belarusz asztronauta - a kilövést az utolsó pillanatban fújták le
Kazahsztánban készületek a Szojuz MS–25 űrhajó kilövésére, amelyen amerikai, orosz és belarusz űrhajósok utaztak volna a Nemzetközi Űrállomásra. A projekt a Moszkva és Washington között megmaradt kevés együttműködés egyike. A csütörtöki startot végül 20 másodperccel a kilövés előtt lefújták.
5
A dél-kazahsztáni kopár sztyeppén fekvő kiterjedt komplexum közel hét évtizeden át több száz rakétának és ballisztikus rakétának adott otthont, amelyeket az űrbe küldtek, és amelyek szerepet játszottak a történelem legnagyobb űrrepülési eredményeiben, többek között a Szputnyiknak, a világ első műholdjának és Jurij Gagarin küldetésének sikerességében, aki az első ember volt az űrben
6
Az 1998-ban az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán és az Európai Űrügynökség részvételével elindított ISS az egyik legösszetettebb nemzetközi együttműködés, amelyet valaha megkíséreltek. A hidegháborút követő fokozott együttműködés idején jött létre
7
Kilövés előtt a Szojuz MS–25. A Roszkoszmosz évente mintegy száztizenötmillió dollárt fizet Kazahsztánnak a komplexum bérléséért. Kazahsztán, amelynek összetett a viszonya Oroszországgal, gazdasági és politikai kapcsolatainak diverzifikálása érdekében új kapcsolatokat épít ki más országokkal, különösen az Európai Unión belül
8
Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az űripar – beleértve az úgynevezett keresztrepüléseket, amelyek során különböző nemzetiségű legénységet szállítanak egy űrhajón – továbbra is a Moszkva és Washington közötti szokatlan együttműködés kevés területeinek egyike. Oroszország 2028-ig tervezi használni az űrállomást, miután korábban bejelentette, hogy kilép a Föld körüli pályán keringő tudományos laboratóriumból