A parlamenti szavazások adatai alapján soha nem fordult még elő, hogy jelentősebb számú kormánypárti képviselő szavazzon egy kormányzati előterjesztéssel szemben, a Fidesz szerint a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban most mégis ez a veszély fenyeget.
Gyakorlatilag száz százalékban szavazzák meg a Fidesz és a KDNP képviselői a parlamentben a kormány előterjesztéseit – derül ki összesítésünkből, amelyben a 2022-es őszi ülésszak szavazásait néztük végig. Ez persze önmagában nem akkora meglepetés, bár 2010 előtt az MSZP–SZDSZ-kormány idején előfordultak komolyabb belső ellentétek a koalíció képviselői között.
A sorozatos kétharmados többség birtokában ugyanakkor a kormánypárti képviselők még azt a luxust is megengedhetnék maguknak, hogy a feles törvények esetében időnként szembemenjenek saját pártjukkal, és ezt szavazatukkal is jelezzék, hiszen a törvényjavaslatok még így is kényelmesen megkaphatnák a szükséges támogatást.
Még a legnagyobbak is
Ilyet sem tapasztalni azonban a Fidesz- és a KDNP-frakció tagjai részéről. Ha a parlamenti jegyzőkönyvek esetleg fideszes, KDNP-s ellenszavazatot vagy tartózkodást rögzítenek, az csakis annak köszönhető, hogy az illető képviselő egyszerűen rossz gombot nyomott. Ez tavaly decemberben az év utolsó ülésén lezajlott szavazási dömping során megtörtént magával Orbán Viktorral is, a miniszterelnök egyedüli kormánypártiként nemmel szavazott az Országos Atomenergia Hivatal beszámolójára az Atomenergia 2020. évi hasznosításáról. Korábban Pesti Imre nyúlt mellé, ő a kormány fogyatékosügyi stratégiájának végrehajtásáról szóló beszámolót nem támogatta.
Ehhez kapcsolódóan: nem vette át Szijjártó Péter a német, a brit és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban.
Ez egyébként abból a szempontból egyáltalán nem meglepő, hogy a Fidesz pártként is hasonlóan viselkedik: egy Fidesz-pártkongresszuson jellemzően szintén minden előterjesztést, beszámolót százszázalékos támogatással fogadnak el, és a tisztújításokon is a legritkább esetben fordul csak elő, hogy egy-egy pozícióra többen jelentkezzenek, az pedig csak egyszer, 1994-ben történt meg, hogy Orbán Viktor pártelnök kihívót kapjon. Wachsler Tamás indult el pártelnöknek, 30 százalékot kapott.)
(Fodor Gábort kapacitálták többen még 1993-ban, hogy induljon el, és a 2006-os választási kudarcot követően Pokorni Zoltán fontolgatta a lépést, de végül mindketten meggondolták magukat.)
Egy-egy politikailag kényesebb ügyben legfeljebb addig mennek el a kormánypárti politikusok, hogy egyáltalán nem szavaznak – ezt tette a 444.hu szerint tavaly nyáron Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter, illetve Gulyás Gergely is, amikor arról fogadott el határozatot a többség, hogy az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában fel kellene oszlatni. A kata megszüntetéséről szóló szavazásról is távol maradt több miniszter, köztük Orbán Viktor is.
Ekkora lázadás még sosem volt a Fideszben
Ezért is tűnik furcsának, hogy egy olyan kérdésben, amelyben elvileg a teljes pártelit egyetért, most a Fidesz frakcióvezető-helyettese állítja: kitört a belső lázadás. A HVG ugyanis arról írt múlt héten, hogy a Házbizottság ülésén Balla György arról beszélt: egyelőre nem látja biztosítottnak a többséget a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikációjához, ezért el kell halasztaniuk.
Ehhez kapcsolódóan: interjúnk a világhírű brit politológussal Orbán Viktor magatartásáról az ukrán háborúban.
Ez egy feles törvény, vagyis ha Balla György szavait igaznak tekintjük, az azt jelenti, hogy a Fidesz–KDNP összesen 135 képviselőjének (kiegészülve Ritter Imre német nemzetiségi képviselő voksával, mivel ő konzekvensen a kormánypártokkal szavaz) kevesebb mint a harmada támogatja csak a kormány előterjesztését a témában, hiszen az ellenzéki pártok közül a Mi Hazánkat leszámítva mindenki támogató, és a három független képviselő is igennel szavaz vélhetően a kérdésben. Ez pedig összesen 57 voksot jelent, vagyis legalább 43 kellene még, hogy biztosan meglegyen a minimális többség.
Szemérmes ellenállók
A helyzet azért is furcsa, mert annak ellenére hogy ekkora az ellenállás a kérdésben, még egyetlen olyan kormánypárti politikus sem volt, aki úgy nyilatkozott volna, hogy ő maga nemmel akar szavazni. Orbán Viktor kormányfő, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter vagy az ATV-ben a múlt héten lapunk kérdésére Menczer Tamás külügyi államtitkár mind-mind személyes elkötelezettségét hangoztatta a kérdésben.
A hangulat egyébként a jelek szerint nagyon gyorsan változott nagyot a kormánypárti képviselők között, korábban ugyanis szó sem volt arról, hogy ne támogatnák a NATO bővítését.
A kormány még júliusban nyújtotta be az erről szóló törvénytervezeteket a parlamentnek, és úgy tűnt, a 2022. évi őszi ülésszakon ugyanolyan gyors rutineljárással át is megy majd az Országgyűlésen, mint egyébként minden nemzetközi szerződés érvényesítése. Csakhogy ősszel egyszer sem akarta a Fidesz–KDNP napirendre venni a kérdést, sőt az erről szóló ellenzéki indítványokat is rendre leszavazták.
Ehhez kapcsolódóan: semmiről nem egyeztetett akkora kedvvel társadalmilag a kormány, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozásról.
A kormány a késés okaként kezdetben azt állította, hogy „társadalmi egyeztetés” folyik az ügyben, de furcsa módon – bár hónapokig tartott – a törvényszöveghez egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be. Pedig a társadalmi egyeztetésnek éppen ez lenne a lényege, hogy a beérkezett észrevételek figyelembevételével változtatnak az eredeti törvénytervezeten.
A „túlterhelt” parlament
Ezt követően a fő hivatkozási alap az Európai Bizottság lett, amely a kormány szerint folyamatosan leterheli a parlamentet elfogadandó javaslataival annak érdekében, hogy megszülethessen a megállapodás az európai uniós forrásokról, így nincs idő a ratifikációra.
Ugyanakkor, mint megírtuk, tavaly novemberben a NATO madridi parlamenti közgyűlésén maguk a fideszes delegáltak biztosították a megjelenteket, hogy még decemberben meglesz a szavazás, és ugyanezt ígérte diplomatáknak személyesen Kövér László és Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke is. Majd miután az őszi ülésszak eltelt a ratifikáció nélkül, jött az újabb ígéret, hogy a tavaszi első ülésen már biztosan megtörténik.
Csakhogy ezek szerint az elmúlt hetekben drámai mértékű hangulatváltozás következett be a két kormánypárti képviselőcsoportban. Szintén ezt jelzi, hogy a kormány most már vizsgálóbizottságot is küld Svédországba és Finnországba, amelynek feladata az lesz, hogy foglalkozzon a Fidesz szerint „Magyarországot ért igaztalan kritikákkal”. Eközben továbbra sincs megegyezés az uniós forrásokról, de a két ügynek nyilván nincs köze egymáshoz, a Fidesz részéről ugyanis konzekvensen ezt állítják.
