Több ország fontolgatja álláspontjának felülvizsgálatát, mivel az állatok leölésével vagy bezárásával a jelek szerint nem sikerült megelőzni az évről évre visszatérő és az állományokat megtizedelő vírust.
A kacsatenyésztéssel foglalkozó, francia Hervé Dupouy arról beszélt a Reutersnek, hogy 2015 óta már négyszer kellett felszámolnia a teljes állományát a súlyosan fertőző H5N1 vírus okozta betegség miatt, így szerinte itt az ideje a korábban tabunak tartott megoldás, az immunizáció elfogadására.
„A cél, hogy az állataink ne betegedjenek meg és ne terjesszék a vírust (…) Gazdaként nem az elhullott állatok begyűjtése lenne a munkánk” – fogalmazott.
Hasonlóképpen egyre több ország kormánya fontolgatja korábbi álláspontjának felülvizsgálatát az ügyben, mivel a jelek szerint az állatok leölésével vagy bezárásával nem sikerült megelőzni az évről évre visszatérő és az állományokat megtizedelő madárinfluenzát.
Több ezer daru hullott el madárinfluenzában Izraelben
A brit hírügynökség tudósítói számos nagy baromfitenyésztő és vakcinagyártó vállalatot megkérdeztek, akik mind arról számolt be, hogy jelentős elmozdulás tapasztalható globálisan a védőoltásokat illetőleg, bár a legnagyobb exportőrnek számító Egyesült Államok továbbra is vonakodik.
Amellett hogy óriási költségekkel jár a csirkék, kacsák, pulykák és libák millióinak levágása, a tudósok egyre inkább tartanak attól is, hogy ha a vírus endémiássá válik, vagyis bizonyos helyeken folyamatosan jelen lesz, akkor megnő az új mutációk kialakulásának és emberre való átterjedésének kockázata.
„Ezért is tölti el a madárinfluenza aggodalommal a világ minden országát” – jelentette ki Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter.
„Nincs ok pánikra, de tanulnunk kell a történelemből ezekben a kérdésekben. Ezért tanulmányozzuk a globális szintű immunizációt” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Madárinfluenzás lett egy férfi Kínában, először terjedt át a H10N3 emberre
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) adatai szerint a tavalyi év eleje óta több mint kétszázmillió állatot kellett levágni madárinfluenza miatt világszerte. Ez hozzájárult a tojás árának emelkedéséhez, ami tovább súlyosbítja az élelmezési válságot.
A legsúlyosabban az Egyesült Államokat érintette tavaly a vírus, amelyet Kanada követett. Az Európai Unión belül Franciaországban kellett levágni a legtöbb baromfit a H5N1 miatt. Párizs 2022-ben mintegy 1,1 milliárd eurót fordított a gazdák veszteségeinek kompenzálására.
Mexikóban már tavaly megkezdődött a szárnyasok oltása, és hamarosan Ecuadorban is beoltanak több mint kétmillió baromfit. Franciaország szeptemberben indíthatja el az erre vonatkozó programot.
Az oltott szárnyasok húsának importjára vonatkozó kereskedelmi korlátozások miatt számos szereplő még mindig ellenzi az immunizációt.
Ugyan a vakcina csökkenti a halálozási arányt, egyes madarak ennek ellenére is megfertőződhetnek, és át is adhatják a vírust, ezért tiltotta be több nagy importőr a szárnyasok behozatalát azon országokból, amelyekben engedélyezett az oltás.
„A vakcinák alkalmazása káros hatással lenne a baromfikereskedelemre, miközben így is szükség lenne olyan válaszintézkedésekre, mint a karantén, az állományritkítás és a tesztelés” – hangsúlyozta az amerikai mezőgazdasági minisztérium.
Európában 2021 vége óta küzdenek a madárinfluenzával, ahogy Észak- és Dél-Amerikában is járványok pusztítanak. Ritkán fordul elő, hogy a H5N1 vírus emlősökre is átterjed, a közelmúltban viszont Nagy-Britanniában fertőzött rókát, Franciaországban pedig fertőzött macskát találtak.
