Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egyre több a kölcsönzött munkaerő: nem kell megindokolni, ha valakinek felmondanak


Egy munkás futóművet szerel össze a német ThyssenKrupp konszern 1,2 milliárd forintból kialakított új győri üzemében 2013. június 21-én. (Képünk illusztráció)

Tavaly rekordot döntött a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma. Indoklás nélkül kirúghatják őket, és ha sokan vannak egy munkahelyen, az ott állományban dolgozók jogai is csorbulnak. Nehezebb lesz béremelést kiharcolni és sztrájkolni is.

Egyre több ázsiai vendégmunkás érkezik Magyarországra, miután június végén hatályba lépett az a kormányrendelet, amely jelentősen megkönnyíti a munkaerő-kölcsönzők számára az Európai Unión kívüli munkaerő alkalmazását. A kormány tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein.

Az állami hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Ahogy beszámoltunk róla, emiatt egyre több gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások.

Nincs ember a gyárakban

A kölcsönzött munkaerő leginkább a feldolgozóipari cégek, azon belül is az autógyártáshoz kötődő vállalatok számára jelent fontos munkaerő-forrást. A termelési, gyártási szektoron túl az élelmiszeripar és a vendéglátás számára is opció a vendégmunkások alkalmazása.

Az új rendelet megoldást jelenthet a munkaerőhiányra, vagyis jó a cégeknek, viszont újabb problémákat is felvet: tovább korlátozza a hazai munkavállalók jogait is. De nem csak a külföldi dolgozók vannak egyre többen: a magyar alkalmazottak egyre nagyobb hányadát foglalkoztatják munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül.

„Jelenleg szinte semmilyen munkajogi védelmet nem élveznek a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak, így a legalapvetőbb alkotmányos jogaik is sérülnek” – mondta a Szabad Európának Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkajogásza.

A szakértő szerint a munkaerő-kölcsönzésnek sok előnye van, például a kölcsönbevevő cégekre nem hárulnak a foglalkoztatással járó különböző adminisztratív terhek, mert azokat helyettük a kölcsönbeadó viseli. De a legnagyobb előnye az, hogy bármikor felmondhatnak neki, hiszen nem a cég alkalmazottja, hanem a munkaerő-kölcsönző vállalkozásé.

Ez persze jogilag nem kirúgás, a kölcsönbevevő, vagyis az a cég, amelynek a telephelyén dolgozik az illető, egyszerűen nem tart igényt tovább a munkájára, és ezt jelzi a munkaerő-kölcsönző cég felé. Vagy azért, mert nincs rá szüksége, mert csökkent a megrendelésállománya, vagyis kevesebb a munka, vagy azért, mert nem tetszik a hozzáállása, esetleg részt vett egy sztrájkban.

„Kölcsönzött munkaerő esetében nem kell megindokolni a felmondást, sem a kölcsönvevő, sem a kölcsönbeadó cég esetében – a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül ugyanis önmagában a kikölcsönzés megszűnése, tehát a kölcsönbeadó cég nem köteles érdemi indoklást adni a felmondáshoz . Utóbbi eleve úgy alkalmazza a munkavállalót, hogy ha tud neki munkát biztosítani, akkor lesz állása, ha nem, akkor szerződést bont vele” – mondta Somlóvári Zsófia.

A szakértő szerint a 2012 óta hatályos Munka Törvénykönyve gyakorlatilag nem védi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalót, miután a kölcsönbeadót tekinti munkáltatónak, aki a munkavállalót a kikölcsönzés megszűnésére hivatkozással bármikor lényegében indoklás nélkül elbocsáthatja.

Amennyiben tehát a kölcsönzés megszűnik, a kölcsönbe adó egyedül erre a körülményre hivatkozva megszüntetheti a kölcsönözött munkavállalóval fennálló munkaviszonyt. Éppen ez a tény teszi a munkáltatók számára vonzóvá a munkaerő-kölcsönzést.

Rugalmas igények

A kölcsönvevő vállalkozás ugyanis rugalmasan igazíthatja mindenkori szükségleteihez a munkavállalók létszámát, és leépítés esetén tőlük válik meg először. „A hazai szabályozás öt évben maximalizálja a kikölcsönzés időtartamát, ez napjainkban már nem számít rövid időnek egy munkahelyen, hiszen Magyarországon átlagosan egy munkahelyen eltöltött idő 8,9 év” – mondta Somlóvári Zsófia.

Arról, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban egy kölcsönzött munkaerő kirúgása, a merce.hu számolt be. E szerint egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottját (felperes) 2017 tavaszától raktáros-targoncás munkakörben foglalkoztatta egy miskolci cég (alperes). A kölcsönvevő cégnél a szakszervezet sztrájkot hirdetett 2019. február 13-tól bértárgyalások kikényszerítése érdekében, amely sztrájkot 2019. február 15-én az alacsony támogatottság miatt beszüntettek.

A sztrájkban a felperes is részt vett. A következő hétfőn, 2019. február 18-án a kölcsönvevő logisztikai részlegének vezetői állománygyűlést tartottak, ahol nyilvánosan köszönetet mondtak a sztrájkban részt nem vevő munkavállalóknak. Másrészt közölték, hogy a múltban is voltak átszervezések, leépítések, de most teljesen máshogy kerül sor ezekre. Ezután a többi munkavállaló előtt, megalázó módon távozásra szólítottak fel több munkavállalót, köztük a felperest azzal, hogy többé ne menjenek dolgozni.

Az elbocsátott munkavállalók kizárólag olyan, kölcsönzött munkavállalók voltak, akik az előző héten szervezett és eredménytelenül zárult sztrájkban részt vettek. A sztrájkban részt vevő, saját állományú munkavállalókat a kölcsönvevő nem bocsátotta el, miként a sztrájkban részt nem vevő kölcsönzött munkavállalók kikölcsönzése sem szűnt meg.

Somlóvári Zsófia szerint a külföldi kölcsönzött munkaerő tömeges alkalmazása esetén tovább csorbulhatnak a hazai munkavállalói jogok. „A sok esetben ázsiai vendégmunkások sokkal rosszabb körülményekhez vannak szokva. Éppen ezért máshogy állnak a túlórához, kevésebb elvárásuk van a munkavédelmi és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban” – mondta. Szerinte ez nemcsak a béremelésért küzdő magyar munkavállalók igyekezetének, de a munkahelyi körülmények javulásának is gátat szabhat.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG