Eltérő politikát kell követni, ha egy ellenzéki főpolgármester a Fidesz hosszú távú hatalmára készül, vagy maga is leválthatónak tartja a rendszert – mondta elemzőnk, akivel beszéltünk még a tanártüntetések vörös vonaláról, a választási törvény módosításáról és a Schadl–Völner–Varga-ügyről.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Nem változott a helyzet, az ellenzéki pártok közül senki sem tört látványosan előre, holott már hivatalosan is csak egy év van a következő választásokig, amikor az Európai Parlament képviselőiről és az önkormányzatokról döntenek a szavazók – mondta elemzőnk. A Mi Hazánk csendesen, a nagyobb nyilvánosságon kívül építi támogatói körét, a DK pedig látványosan van jelen az ellenzéki térben és a közterületeken is – véli Ruff Bálint, aki jó megoldásnak tartja az inflációt előtérbe állító plakátkampányt, ha lesz folytatása.
A perspektíva a kulcskérdés a pedagógustüntetéseknél is, jó lenne látni, hová fog kifutni a megmozdulások sorozata. Az elemző nem érez problémát abban, hogy a főpolgármester által meghirdetett „budapesti lakógyűlés” a Fidesz nemzeti konzultációira hajaz, sokkal inkább azt kérdőjelezi meg, hogy szerencsés lenne a csőd emlegetése kampányidőszakban. A Lánchíd autós- vagy gyalogosforgalmáról szóló kérdőív akár politikai hibaként is értelmezhető, hiszen Karácsony Gergely zöldprogrammal nyerte meg posztját 2019-ben, és ha ki is tiltják a lakossági gépjárműveket a belvárosi hídról, a tömegközlekedés és a mentők-rendőrök-tűzoltók mellett a kormányzati kék villogós autók is gond nélkül átjuthatnak rajta útban a Karmelitába vagy a pesti minisztériumi negyedbe.
Az igazságügy-miniszter körül fogy a levegő, nagyon valószínűtlen, hogy le tudná rázni magáról a Schadl–Völner-ügyet, ami arra utalhat, hogy megrendült a kormánypárton belüli bizalom benne – vonta le a következtetést elemzőnk a Varga Judit ellen indított lejáratókampányból.
