Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Élet havi húszezerből: hajléktalan emberek kálváriái


József, a Menedékház egyik lakója.

Válás, albérlet, néha egy providentes vagy devizahitel, munkahelyvesztés és alkoholizmus, végül hajléktalanság: a kiilleszkedés tipikus útja. Emberek, szervezetek, melyek igyekeznek legalább a társadalom peremére visszahúzni őket. Riportunk főszereplője még egy 2008 óta változatlan összegű "segély", melyből százezer ember él.

2005-ben mentünk szét a feleségemmel. Feljöttem Pestre, a házat ott hagytam neki és a gyerekeknek. Azt hittem, ha kijelentkezem, akkor már le is mondtam a házról. Nem tudtam, hogy nem így működik.”

Nem így működött. Vácz László, aki 2010 óta a Menedékház hajléktalanszálló lakója, másfél éve levelet kapott, amelyben a magyar állam 860 ezer forintot követelt tőle. Az ok: mivel van egy vagyontárgya, a feleségével osztatlan közös tulajdonú nyaralója, amelyben éltek 2005-ig, ezért nem volt jogosult az aktív korúak ellátására. Így 2017-től jogtalanul vette föl a havi 27 000 forintot, egyedüli jövedelmét. Ezt visszakövetelték tőle, és az ellátását is megszüntették.

Másfél évig nem kaptam semmit. Kaját itt adnak, csikkeztem az udvaron. Kéregetni nem tudok eljárni, nagyon nehezen mozgok, mióta összetörtem magam.” Pár éve megállított egy vonatot, mondja, átment a pirosnál. Csoda, hogy megmaradt.

A nem létező vagyon

László először saját maga nyújtott be fellebbezést, amit a hivatal méltányossági kérelemként kezelt. Azaz nem vizsgálta felül, hogy jogszerű volt-e a támogatás megvonása arra való hivatkozással, hogy a hasznosítható vagyon miatt a megélhetéshez nincs szükség a támogatás folyósítására. De a visszafizetés elengedésére vonatkozó méltányossági kérelmet is elutasították, részletfizetést engedélyeztek, ami jövedelem hiányában nem nagy segítség” – mondja Szatmári Andrea, az Utcajogász Egyesület önkéntes jogásza, aki aztán egy év alatt „visszaszerezte” Vácz László jövedelmét.

Az osztatlan közös tulajdon miatt a fél nyaralóingatlan hasznosítása vagy értékesítése gyakorlatilag kizárt – ebből nem lehet Lászlónak bevétele. Pedig a szociális törvény szerint azok, akiknek olyan értékű hasznosítható ingatlanvagyona van, ami meghaladja az öregségi nyugdíjminimum harmincszorosát (jelenleg 855 ezer forintot), nem jogosultak az aktív korúak ellátására. „Hogy a vagyon mikor tekinthető hasznosíthatónak, arról a jogszabályok nem rendelkeznek, a hatóság pedig nem foglalkozik ezzel” – mondja a jogász.

Az aktív korúak támogatásait azok a nem nyugdíjas korúak igényelhetik, akik nem tudnak dolgozni. Vagy azért, mert nincs olyan munkahely, amelyet a járási hivatal foglalkoztatási részlege fel tudna ajánlani nekik (ideértve a közfoglalkoztatást is): ebben az esetben foglalkoztatást helyettesítő támogatást lehet igényelni. Vagy pedig azért, mert egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a munkavállalást: ez az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.

Az ellátásnak nagyon szigorú feltételei vannak. Ezek egy része a jövedelemmel és a vagyonnal kapcsolatos, a többi a munkára való képtelenség és/vagy a munkára való hajlandóság igazolásával függ össze. Leegyszerűsítve: kizárólag azok jogosultak a támogatásra, akiknek tényleg nincs semmilyen más lehetőségük jövedelemre szert tenni, és családtagjaik támogatására sem számíthatnak.

Vácz László lakóhelye, a 120 hajléktalannak otthont adó Menedékház Alapítvány lakóinak kb. negyede kapja az aktív korúak ellátását. De Lászlóhoz hasonlóan nem mindenki jogosult rá. „Sokan nem is tudnak róla, hogy a nevükön van még valami, mert nincs bejelentett lakcímük, nem kapják meg a leveleiket, és nem tartják a kapcsolatot hozzátartozóikkal. De ez megakadályozhatja, hogy ellátást kapjanak” – meséli Tuncsik Angéla szociális munkás.

Az Utcajogász jogsegélyszolgálata a Blaha Lujza téren (jobbra Szatmári Andrea)
Az Utcajogász jogsegélyszolgálata a Blaha Lujza téren (jobbra Szatmári Andrea)

Szatmári Andrea szerint a hivatal megsértette a törvényi előírásokat, mert egyáltalán nem mérlegelte László jövedelmi helyzetének súlyosságát. Pedig a szociális törvény előírja, hogy a visszafizetés elengedésének mérlegelése során azt kell vizsgálni, hogy „a visszafizetési kötelezettség súlyosan veszélyezteti-e a megélhetést” – értékeli az utcajogász.

A Fővárosi Törvényszék az Utcajogász kereseti kérelmének minden tekintetben helyt adott, és kötelezte a hivatalt, hogy bírálja el a fellebbezést. Ezt a kormányhivatal megtette, és Lászlónak a korábban felvett ellátásokat nem kell visszafizetnie. A támogatás megszüntetése óta eltelt időszakra visszamenőleg kifizették neki az ellátást, és a továbbiakban is jogosult a havonta 27 ezer forintra.

Nagyon ügyesek voltak, hogy visszaszerezték. Egy év volt, mire kihajtották a lóvét, de megcsinálták” – László nagyon hálás az Utcajogásznak. „Leginkább cigire kell az a 27 ezer, meg néha veszek egy-két kaját, amit megkívánok. És hát piára, bár itt nem lehet sokat inni” – mondja a Menedékházról.

Arcán komoly nyomokat hagyott az alkohol. Fotózni nem engedi magát, de a nevét nem titkolja. 57 éves. 10 éve él a Menedékházban, jól érzi itt magát. Nem fog innen már mozdulni.

“Megélhetése más módon biztosított”

A lakhatási szegénységgel küszködő embereknek ingyenes jogi segítséget nyújtó 10 éves Utcajogász Egyesületnek sok, Lászlóéhoz hasonló esete van, amikor a hivatal megvonta a hivatal ezt húszezer forintnyi, a megélhetéshez nem elégséges támogatást.

Stratégiai siker, hogy a bíróság László ügyében kimondta: a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy hasznosítható-e a vagyon” – mondja Szatmári Andrea. Ugyanis jogbizonytalanságot okoz, hogy a jogszabály nem határozza meg, mit jelent a hasznosítható vagyon fogalma.

Dudu, a Menedékházból.
Dudu, a Menedékházból.

B. A. szintén felülvizsgálat során veszítette el a havi 22.800 forint összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatását. 250 ezer forintot kellett volna egyösszegben visszafizetnie azért, mert a lejárt foglalkoztatási szakvéleményét nem sikerült időben meghosszabbíttatnia. B.A. “fellebbezést” nyújtott be, amely tartalma szerint egyben méltányossági kérelem volt, amit a járási hivatal elutasított. Az Utcajogász az ő ügyében is bírósághoz fordult.

A keresetlevélben kifogásolták, hogy a hivatal eljárása nem felelt meg a Szociális törvény 17. § (4) bekezdésében előírtaknak, mely szerint ha a szociális ellátás megtérítése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető a tartozás.

A méltányossági kérelmet elutasító határozat a mérlegelés szempontjait egyáltalán nem tartalmazta, különösen nem tért ki arra, hogy a kérelmező jövedelmét összevesse a törvényben előírt jövedelmi feltételekkel. Ezért a bíróság az alperest, a hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte.

Egy harmadik ügyükben P. M. egészségkárosodásra tekintettel megállapított támogatását azért szüntette meg a járási hivatal, mert a felülvizsgálat során észlelte, hogy magánszemélyek rendszertelen időközönként kisebb összegű adományokat utaltak át P.M. bankszámlájára. A hivatal megállapította, hogy P. M. „megélhetése más módon biztosított”, ezért támogatást nem kaphat.

Esetében az Utcajogász azzal fordult a törvényszékhez, hogy a hivatal helytelenül értelmezi a szociális törvény jövedelemszámításra vonatkozó rendelkezéseit. Kérelmezték azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mivel szerintük nem csak az ütközik az Alaptörvénybe, hogy a jogszabály többféle módon értelmezhető, de az is, hogy a múltbeli kisösszegű, rendszertelen adományok olyanként kezelhetők, mint amelyek biztosítják valakinek a jövőbeni megélhetését.

De az is súlyosan veszélyezteti a létbiztonságot, és így a szociális biztonsághoz való jogot, meséli Szatmári Andrea, „hogy tizenharmadik éve változatlan a jövedelem- és vagyonvizsgálatnál figyelembe vett értékhatár, és a megítélhető támogatások összege is”.

A bíróság elutasította a kérelmüket. A Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyalása pár napja, március 31-én lett volna – de jött a járvány.

„Nemsokára hajléktalanok lesznek”

A Menedékház „fapadosnak” hívott hajléktalanellátó: nappali melegedő és éjjeli menedékhely a város szélén, a Budaörsi Kamaraerdő mellett. Sokan, így László is, régóta 0-24-ben laknak itt. Először a kertben beszélgetek a „szocikkal”, a szociális munkásokkal, és mielőtt belépek a házba, egyikük COVID-tesztet vesz le tőlem. Itt mindenki be van már oltva.

A Menedékház munkatársai: Ország Dóra, Karika Éva és Tuncsik Angéla
A Menedékház munkatársai: Ország Dóra, Karika Éva és Tuncsik Angéla

Laci kapcsán beszélünk a munkaképtelenné válás következményeiről. Ő, mivel a rokkantsági ellátást megítélő eljárás idején már évek óta nem tudott dolgozni, nem volt elegendő munkaviszonya, ezért nem nyugdíjat kap, hanem az egészségkárosodás után járó aktív korúak ellátását. Volt ő korábban is a leszázalékolási bizottság előtt, de 1-2 százalék híján nem esett át a határértéken, nem rokkantosították.

Legtöbbször hosszú folyamat, míg az ügyfelek (a „szociknak” és az utcajogászoknak természetes, hogy így nevezik őket) egészségi állapota eljut odáig, hogy leszázalékolják őket. Mire megvannak a papírok, évek telnek el, és ha régebben volt is, az utolsó 5-10 évben már nincs munkaviszonyuk, ezért nem kapnak nyugdíjat. „Ennek részben a hajléktalanság, részben az egészségügyi állapotuk az oka” – meséli Karika Éva. „A legtöbb hajléktalan 50-60 éves, sokuknak a rendszerváltás vágott oda. Vidékről jártak föl, a munkásszállók bezártak, a munkát elvesztették. Sokan azóta hajléktalanok, és körforgásszerűen bejárták a rendszert”. Ráadásul sokan akár évtizedekig feketén dolgoztak építőiparban, így nincs elég évük.

A Menedékház

A Menedékházban 120-an laknak, de volt ott 150 ember is. A szintén hozzájuk tartozó családok átmeneti otthonában is él 40 család. Alapítványi formában működnek, így csak a hajléktalanellátás alapnormatíváit kapják (éjjeli menedékhelyre, illetve nappali melegedőre, melyek integráltan működnek). Ezen kívül pályázatokból, adományokból, 1 százalékból van bevételük.

Mivel nem fővárosi intézmény, így az ingatlanok bérleti díjával sem tudják a költségeket csökkenteni. Épületet pedig nagyon nehéz szerezni a lakosság (és az ő szavazataikra figyelő politikusok) tiltakozása miatt.

Neve is mutatja: a „fapados” a legalapvetőbb ellátási forma. Alvás, tévé, mosás, fürdés, de étkezésre már nincs normatíva. Pályáznak, a Baptista Szeretetszolgálat népkonyhája, egy európai uniós étkeztetési program és adományozók révén van élelem.

A Menedékház többet ad a fapadnál. Van egyéni terápiás lehetőség, rehabilitációs, ökumenikus keresztény, addiktológiai csoport.

A Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve zajlik a közfoglalkoztatás, jelenleg 18-an vannak a programban, nők és férfiak vegyesen. „Ahhoz képest, hogy sokáig nulla forintból vagy kérdegetésből éltek, minőségi ugrás, hogy van fizetésük, és olyan dolgokat csinálnak, ami azon alapszik, hogyan tudnak kooperálni. Akik ebben részt vesznek, ismerik egymást, közösségként viselkednek, felelősséget vállalnak önmagukért és egymásért. Ezt tudatosan építjük” – mondja Angéla.

A koronavírus később fog beütni, de már tavaly voltak megkeresések, hogy eddig még volt egy kis alkalmi munkájuk, de már nem tudnak fizetni. Nemsokára hajléktalanok lesznek” – mondja Ország Dóra. A május 15-ig tartó kilakoltatási moratórium után megmutatkozik majd, hogy az eleve meglévő lakhatási válság egy egyre több emberéletet követelő világjárvánnyal kombinálva mennyi ember egzisztenciáját teszi tönkre. Sok ember számára nem lesz más lehetőség, mint az intézményi ellátás, ami pedig járványügyi szempontból az életvédelem ellen hat, mondja. „Elengedhetetlen lenne, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítsa a kormányzat.

Sok devizahiteles is most ér el ide. Sokakat már kilakoltattak, de sokan még benne vannak a lakásukban, csak már az utolsó fázisban. Végrehajtás alatt van a lakáskiürítésük” – teszi hozzá. „El lehet húzni különféle jogi eszközökkel, de ezek már olyan csapdák, amelyekből nem lehet kijönni.

És ehhez nem kell olyan sok: az embernek leromlik az egészsége, aztán nem tudja fizetni a törlesztőket, amik egyébként is sokkal magasabbak, mint amit vállalt. És az adósságok nem felejtődnek el. Egyik kliensük 700 ezer forintos kölcsönére már 3 milliót hajtanak be.

Klári
Klári

Az ügyfeleim hosszú idő után újra dolgoznak, és olyan ezeréves adósságok találják meg őket, amivel a közfoglalkoztatotti bért is terhelhetik”: Tuncsik Angéla a Menedékház Alapítvány Komplex Rehabilitációs Programjának szociális munkása.

„Az egyik emberem, aki most ráadásul nem is piál, a közfoglalkoztatotti bére felét kapja: 28 ezret. De van, aki csak tízet az 56 ezerből, mert a letiltások mellett részletfizetési megállapodása is van, hogy elkerülje az újabb végrehajtást. Hiába dolgozik és próbálkozik, ez óriási visszahúzó erő. Arra motiválják az embereket, hogy ne legyen bejelentett munkájuk. Sokan idősek, nem tudják letörleszteni az összes adósságukat egész hátralevő életükben. Ezért a szerintünk túlzó mértékű végrehajtások terén is elkezdtünk együttműködni az Utcajogásszal. Segítenek, hogy hatékonyabban tudjunk tárgyalni a végrehajtás különböző szereplőivel, hatékonyabban képviseljük az ügyfeleink érdekeit.

Az aktív korúak ellátását lakóik 20-30 százaléka kapja. Sokan semmit: egészségügyi állapotuk nem indokolja, a munkaügyi központtal nem működnek együtt. Kéregetnek. „Amikor a rehab-programba kerestünk embereket, sokan azzal utasították el, hogy nem fognak 56 ezerért dolgozni, mert több összejön nekik kéregetésből” – ezt már Angéla mondja. „De aki elvállalja, az azért teszi, mert más életformát akar. Szerintem, ha nem muszáj, senki nem akar kéregetésből élni. Aki csinálja, az sokszor nem is gondol bele, hogy mennyi elutasítást kap.”

A falon kint van a felépülés 12 pontja az Anonim Alkoholistáktól. Indítottak AA-csoportot is.

A hajléktalanellátásban megjelenők 90-96 százalékát érinti az alkoholprobléma. Ezt tudja megvenni, hogy kikapcsoljon” – mondja Kontra Gábor. „De kevesüknél van motiváció arra, hogy teljesen megszüntessék az ivást.”

„Nem mindegy, hogy a függőség az elsődleges gond, és annak útján jutott el a hajléktalanságig, vagy egyéb problémái vannak, és arra jött még az alkohol” – egészíti ki Angéla.

Itt nem a felépülés az elsődleges cél, hanem az ártalomcsökkentés egyéni útjai. „Bár van egy ilyen ember is, október végén hagyta abba az ivást, és kapott valakitől egy Száraz novemberes kitűzőt. Még mindig hordja.”

Az alkoholt sok intézményben szigorúan tiltják, így volt a Menedékházban is a karantén kezdetéig, amikor lazítottak. „Úgyis beadnák az ablakon. És a pia mellett bekerül a játszmahelyzet is: üldözni kell a szociknak a lakókat. Most egészen más kommunikációs helyzeteink vannak, segítő attitűddel tudnuk az alkoholról az ügyfeleinkkel beszélni” – mondja Ország Dóra. Május óta engedik, hogy az ügyfelek 1-2 sört megihassanak. Vannak elcsúszások, de nem nőtt az italozás.

Ország Dóra és Kontra Gábor.
Ország Dóra és Kontra Gábor.

2008 óta változatlan összegű az ellátás

Az öregségi nyugdíjminimum azóta ugyanannyi: 28 500 Ft. Ennek alapján számolják ki az aktív korúak támogatásának összegét. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a nyugdíjminimum 80 %-a, azaz 22.800 forint. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás pedig egyedülálló, jövedelemmel nem rendelkező személynek legfeljebb a nyugdíjminimum 95 %-a (27.075 forint).

Ennyiből lehetetlen emberhez méltó életet élni. Közel százezer aktív korú ember (ennyien kapják ma Magyarországon az aktív korúak ellátásának valamelyik formáját) kényszerül emiatt nyomorba. A hivatalok, mint láttuk, néha ezt is megvonják tőlük. „Szükség lenne arra, hogy a támogatás vagyoni és jövedelmi feltételeit az egyes élethelyzeteknek megfelelően értékeljék a hatóságok” – mondja az utcajogász, Szatmári Andrea. „De leginkább arra, hogy megvalósuljon az Alaptörvény XIX. cikke: eszerint a magyar állam törekszik a szociális biztonság megteremtésére.”

Szilánkok

„Szoktam érzékelni, hogy ki az, aki frissen vált hajléktalanná: kicsit olyan idegesítően mozgékony, aktív, érvényesíti az akaratát. Fura, hogy egy idő után már nekünk is szokatlan, ha valaki szóvá tesz dolgokat. Aki évek óta itt van, már mindenbe beletörődött.”

„Jó, ha van bennük még valami hajtóerő. Aki 20 éve hajléktalan, az megy körbe az intézményeken, mindenütt tudja, hogy mit várnak tőle. Ha valahol elegük van, továbbmennek utcára, aztán egy másik szállóra.”

„Nem ott kezdődik a megbecsülés, hogy azt az 500 ezret nem adták végül meg a szociális szférának, persze az is fáj.”

„Megérint, de traumatizál is ez a munka, ezért kell a szupervízió. De persze arra sincs pénz, pályázni kell rá.”

„Olyan kevés a fizetés, hogy mindenki 2-3 helyen dolgozik. Ha van egy vasárnapod, oda még befér egy ügyelet. De ettől kiég az ember. Én is dolgoztam másik szállón is, de aztán úgy döntöttem, hogy jobb a kevesebb pénz.”

„Mindig alacsony küszöbön dolgoztam. Évtizedes hajléktalan múlt, alkoholizmus, sok minden rárakódik. Én ilyen helyen nőttem föl Borsodban, ez nekem otthonos közeg. Régi melósok között, akik egzisztenciát vesztettek a rendszerváltáskor, alkoholizmussal küszködnek: ebbe nőttem bele, ez a szüleim korosztálya, ismerem a működésüket és a miliőt. Hirtelen jött az ötlet, mint egy megvilágosodás, hogy segítő akarok lenni.”

„Tud értelme lenni. Ideális állapot lenne persze, ha lakást találnánk nekik, de olyan emberi viszonyok alakulnak ki így is, ami miatt megéri ez a munka.”

A Menedékház olyan emberekkel, korosztállyal dolgozik, mint László: a lakók nagy részénél, az elmúlt 40 lakáspolitikáját ismerve, nem realitás, hogy kiköltözzenek onnan. „Azt próbáljuk kialakítani, hogy intézményi keretek között tudjanak a lehető legélhetőbb körülmények között lenni. Legyen egymást támogató közösség, mindennapi értelmes elfoglaltság, legyenek programjaik. Látjuk, hogy úgy a legkönnyebb belesüllyedni a depresszióba, az alkoholizmusba, hogy a nihil van. Ezért, bár hivatalosan éjjeli menedékhely vagyunk, de az alapszolgáltatásokon túl egyéb eszközökkel igyekszünk szakmai segítséget nyújtani az általunk meghatározott speciális problémakörökre fókuszálva. Lakóink évekig vagy akár életfogytig itt vannak, és azon belül próbálunk mindenkinek a saját léptékében segíteni” – mondja Angéla.

Kriminalizálni könnyű a hajléktalanokat, csak a panelek egyszer leomlanak. Jó lenne, ha a nemzeti minimumba beletartozna a hajléktalanellátás, a szociális rendszer is” - mondja Kontra Gábor.

Amikor följöttem Pestre, még nem voltam nyomorék. Kőműves mellett dolgoztam, gangokat csináltunk, festettünk. Albérletben laktunk hárman, a segédmunkások. Aztán az megszűnt, és nem fizetett annyit, hogy tudjunk hárman újra albérletet találni. Akkor jöttem ide, 2010-ben. Öreg motoros vagyok itt, van egy alapmag, 20-25 régi lakó. Jól érzem itt magam.”

Vácz László visszaindul a szobájába. Nehezen mozog, hosszú ideig fog tartani az útja.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG