Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Első fokon az állam nyerte az Esterházy-kincsekért folyó pert


A gyűjtemény egyik darabja, Philipp Jakob Drentwett (Augsburg, 1654) aranyozott ezüst dísztálja a Vezekényi-csata ábrázolásával.

A legnagyobb magyar főúri műtárgy-együttest próbálja visszaszerezni az Esterházy Magánalapítvány a magyar államtól. A legendás gyűjtemény történetének újabb fordulata.

Lezárult a magyar állam és az Esterházy Magánalapítvány közti per első fordulója, első fokon az államnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék az Esterházy-kincsek összetett ügyében. Az alapítvány az ítélet után bejelentette, hogy megvárják a bíróság részletes, írásbeli indoklását, de valószínűleg fellebbezni fognak.

Milyen kincsek?

Az Esterházy a leggazdagabb magyar főúri családnak számított mintegy 300 évig, az ő évszázados gyűjteményük jelentős részét hívják egyszerűen Esterházy-kincseknek. A műkincsek közt egyebek mellett kiemelkedően értékes ékszerek, dísztárgyak, érmék, festmények és fegyverek találhatók.

A gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjait Esterházy Miklós herceg 1918-ban a család fraknói várából Budapestre szállíttatta, csakhogy ezeket a Tanácsköztársaság idején azonnal államosította Magyarország, és az Iparművészeti Múzeumban helyezte el.

A Tanácsköztársaság után az Esterházyak visszakapták a tulajdonjogot. A család viszont megengedte, hogy az Iparművészetiben maradjon a gyűjtemény azzal a feltétellel, hogy:

  • a nagyközönség számára megtekinthető lesz, és
  • a tudományos kutatásokhoz is elérhető marad.

Ez így is történt egy ideig, de a második világháború után, 1949-ben újra államosította a kincseket a magyar állam. Budapest bombázása és az Iparművészeti nehézségei miatt a teljes gyűjtemény később sem lett kiállítható.

Legyen inkább Fertődön

2013-ban történt a következő jelentősebb változás, ekkor ugyanis a magyar kormány Eszterházán kihelyezett kormányülést tartott. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a gyűjtemény kerüljön át a fertődi kastélyba. Ezt hiába ellenezte az Iparművészetivel és az MTA-val az élen a szakma egy része, mégis végrehajtotta a kormány. Az Iparművészeti Múzeum akkori főigazgatója, Takács Imre emiatt le is mondott posztjáról.

A halál allegóriája csontváz képében, délnémet vagy osztrák munka a 17. századból. 2006-ban ezt még ki lehetett állítani az Iparművészeti Múzeumban.
A halál allegóriája csontváz képében, délnémet vagy osztrák munka a 17. századból. 2006-ban ezt még ki lehetett állítani az Iparművészeti Múzeumban.

Az ellenérvek főleg arra vonatkoztak, hogy Budapesten sokkal több ember tekinthetné meg a tárgyakat, ráadásul Fertődön nem biztosított az állagmegóvás, a kincsek döntő része pedig soha nem is tartozott a kastélyhoz.

Az nem ismert, hogy Fertődön pontosan mi történt a kincsekkel (itt megnézheti Szabó Szabolcs képviselő videóját, ő közelebb juthatott hozzájuk), de a nagyközönség ott sem láthatta azokat.

Időközben viszont a tulajdonjogért perre ment az Esterházy Magánalapítvány. Főleg azon felbátorodva, hogy 2013-ben a kormány bejelentette, rendezni szeretnék a hazai közgyűjteményekbe jogtalan eljárások során bekerült, vagy bizonytalan jogi státuszú műtárgyak helyzetét.

A Magánalapítvány nem elvinni akarja a kincseket. Állításuk szerint pont azért szereznék vissza a gyűjteményt, hogy a budapesti közgyűjteményben állítsák ki, ahogy azt a család az első világháború után meghagyta. Amennyiben erre garanciát kapnak, hajlandóak megegyezni az állammal.

A több mint három éve húzódó perben most tehát első fokon az állam nyert, maga az ügy viszont valószínűleg folytatódik.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG