A Kreml-párti jelöltek magabiztosan állnak a június 9-i európai parlamenti választások előtt Bulgáriában, közben Európa más részein a szélsőjobboldali pártok térnyerésére számítanak elemzők. Az egyik Moszkva-barát jelölt a bolgár közszolgálati rádióban is oroszbarát dezinformációt terjesztett.
Peter Volgin, az egyik oroszbarát EP-képviselő-jelölt tavaly februári nyilatkozata miatt akkora volt a felháborodás, hogy a feldühödött hallgatók és mások sztrájkőrséget állítottak a fővárosban, Szófiában lévő állami rádió székházánál, hogy követeljék, állítsák le Volgin Politikailag Inkorrekt című műsorát.
Kreml-barát érzelmei miatt nem volt meglepő, amikor Volgin idén áprilisban bejelentette, hogy szabadságot vesz ki, mert politikai pályára lép, és a szélsőjobboldali, oroszbarát Újjászületés Párt jelöltjeként indul a Bulgáriában is június 9-re kiírt európai parlamenti választásokon.
Volgin egyike annak a kevés oroszbarát jelöltnek, akik elnyerhetik Bulgária 17 európai parlamenti helyének egyikét. Bulgáriában az EP-választással egy időben parlamenti választás is lesz; 2021 óta a hatodik az országban az évek óta tartó politikai instabilitás miatt.
A szélsőségesek térnyerése Bulgária mellett más európai országban is várható.
Június 6. és június 9. között mind a 27 uniós tagállamban szavazás lesz, hogy megválasszák az Európai Parlament 720 tagját. A választásokat ötévente tartják, minden ország a lakosságával arányosan kap bizonyos számú képviselői helyet. A választók az egyes országokban induló pártok jelöltjeire szavaznak, de a választások után az EP-képviselők a pártjuk politikai ideológiájához igazodó képviselőcsoportba ülnek be az Európai Parlamentben.
A jobboldal felemelkedése
Franciaországban a szélsőjobboldali Marine Le Pen Nemzeti Összefogás pártja a felmérések szerint megelőzi Emmanuel Macron elnök Reneszánsz pártját. A szomszédos Németországban a szélsőséges nézetei miatt rendőrségi megfigyelés alatt álló Alternatíva Németországért (AfD) párt a második helyen áll a közvélemény-kutatások alapján, holtversenyben a szociáldemokratákkal.
E szélsőjobboldali pártok közül sokan nemcsak a Kreml irányvonalát követik, hanem egyes esetekben állítólag Moszkvával is kapcsolatban állnak. Márciusban a cseh hatóságok lekapcsoltak egy oroszbarát hálózatot, amely nemcsak platformot adott a közösségi médiában az oroszbarát politikusoknak, hanem néhányuknak fizetett is. Európai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben avatkozik be a választásokba.
Bulgáriában – tekintettel az ország hagyományosan baráti kapcsolataira Oroszországgal, amelyek a XIX. századig nyúlnak vissza, amikor Oroszország segített Bulgáriának az Oszmán Birodalom elleni harcban – a Kreml narratívái biztosan nem találnak süket fülekre.
„Bulgáriában, sok európai társához hasonlóan, a szélsőjobboldali pártok befolyásának erősödése vagy stabilizálódása zajlik, bár különböző okok miatt – magyarázta Rumena Filipova, a bolgár székhelyű Institute for Global Analytics nevű tanácsadó szervezet elnöke. – Bulgáriában az Újjászületés Pártnak az oroszbarát és ukránellenes narratívája a megkülönböztető jegye, amely a társadalom oroszbarát érzelmeire épül, amit az orosz propaganda alakított ki Bulgáriában” – mondta a Szabad Európának.
Filipova korábban is beszélt arról, hogy a bolgár közvélemény-kutatási adatok arra utalnak: a fiatalabbak egyre nagyobb számban fordulnak a demokráciaellenes eszmék felé. Szerinte Európában, különösen a volt kommunista országokban, egyre erősödik ez a tendencia.
Volgin április 16-án jelentette be, hogy elindul a Megújulás Pártja színeiben, és megfogadta, hogy megszabadítja „Európát az Európai Uniótól”, valamint harcolni fog az ellen, amit ő és a hozzá hasonlók ruszofóbiának tartanak az unióban.
Bejelentését követően Milen Mitev, a Bolgár Nemzeti Rádió (BNR) főigazgatója a Szabad Európa bolgár szolgálatának azt mondta: „Volgin nem lehet többé műsorvezető a BNR-nél, miután hivatalosan is elkötelezte magát politikusnak.”
A BNR munkatársait kötik a szerkesztőségi szabályok és az etikai kódex, amely megtiltja a politikai szerepvállalást, beleértve azt, hogy jelöltek vagy ügyek mellett kampányoljanak.
Volgin többször is ellentmondásba keveredett, mivel az általa vezetett, Politikailag Inkorrekt című műsorban előszeretettel terjesztette a Kreml-barát propagandát. A BNR székháza előtt tartott, Volgin kirúgását követelő tüntetés után hónapokkal az Elektronikus Médiatanács, a bolgár médiahatóság megállapította, hogy „propagandisztikus utalásokat” talált az adásaiban.
Az Újjászületés újjászületése
A Volgin által támogatott párt hírhedt arról, hogy a Kremlnek szurkol, támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, és ellenez minden bolgár támogatást Kijevnek. Márciusban az Újjászületés törvényjavaslatot terjesztett elő Bulgária kilépéséről a NATO-ból, ami megbukott.
Egy hónappal korábban, februárban a párt képviselői Moszkvába utaztak, ahol meglátogatták a külügyminisztérium diplomáciai akadémiáját, egy olyan állami intézményt, amely állítólag orosz kémeket képez.
Az Újjászületés 2021-ben vált politikai erővé Bulgáriában, amikor először nyert képviselői helyet a parlamentben. 2023 áprilisára a párt egy újabb előrehozott választáson rekordot jelentő 14,2 százalékot szerzett. Most először van olyan helyzetben, hogy Volginhoz hasonló képviselőket küldjön az Európai Parlamentbe.
„Az Újjászületés választási sikereit erősítette a szélsőjobboldali nacionalista diskurzus fokozatos terjedése Bulgáriában. Ezzel a párt a korai, elsősorban a közösségi médiában való megjelenései után képes volt arra, hogy a hagyományos médiumokban is szerepeljen” – mondta Filipova.
A közvélemény-kutatások azt is mutatják – amint Filipova egy nemrég megjelent cikkében írta –, hogy csökken a demokratikus értékek támogatottsága a fiatalabbak körében Bulgáriában, hasonlóan Magyarországhoz és Szerbiához.
„Valójában – ellentétben a várakozással, hogy a fiataloknak szükségszerűen demokratikusabbnak, liberálisabbnak és Nyugat-pártibbnak kellene lenniük, mint idősebb társaiknak – a közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok Bulgáriában (és különösen azokban a közép-kelet-európai országokban, ahol önkényuralom volt) könnyebben hajlanak az erőskezű vezetési modellt támogató, az EU-t diktatórikusnak beállító pártok felé, és kevésbé kritikusak a szélsőjobboldali nacionalistákkal szemben, mint más korosztályok” – mondta Filipova a Szabad Európának.
Elemzők hangsúlyozták, hogy egy időben zajlik az európai parlamenti és a bolgár parlamenti választás. A két választás eredménye várhatóan nagymértékben tükrözi majd egymást.
A választások előtt készült közvélemény-kutatások szerint a két jobbközép párt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Demokratikus Erők Uniója alkotta szövetség áll az első helyen, amelyet a reformpárti Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária koalíciója követ. A harmadik helyért a liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) – amely hagyományosan Bulgária török és muszlim etnikumú lakosságát képviseli, és amelyet Deljan Peevszki iparmágnás vezet, aki ellen amerikai szankciók vannak érvényben – és az Újjászületés verseng, akiket a Bolgár Szocialista Párt (BSP), az újraalakult volt kommunisták követnek.
Ha a választási eredmények nagyrészt tükrözik az előrejelzéseket, akkor az Újjászületés, a BSP és a DPS akár hat képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe, az ország összes képviselőjének csaknem harmadát.
Sokat változott Bulgáriában a politikai helyzet a legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választások óta – állítja Petar Bankov, a Glasgow-i Egyetem oktatója. „A növekvő széttagoltság, a baloldal marginalizálódása és a jobboldali pártok növekvő ereje jellemzi a liberális jobboldaltól a populista radikális jobboldalig.”
