Tallinn bejelentette, hogy hamarosan eltávolítja a szovjet emlékműveket Észtország közterületeiről. Íme egy pillantás a balti ország néhány kommunista korabeli emlékművére és szobrára.
Ez a szobor egyike annak a több mint kétszáz észtországi szovjet korabeli emlékműnek, amelyek eltávolítását fontolóra veszik. Augusztus elején Kaja Kallas észt miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „a szovjet emlékműveket el kell távolítani a közterületekről; ezt a lehető leggyorsabban megtesszük”.
Kallas az ukrajnai orosz inváziót hozta fel, amely szerinte „olyan sebeket nyitott fel társadalmunkban, amelyekre ezek a kommunista emlékművek emlékeztetnek bennünket”.
Sok észt számára az emlékművek a fél évszázados moszkvai uralom és elnyomás maradandó szimbólumai. Az észt kormány szerint 1940 és 1991 között több mint 75.000 észtet öltek meg, börtönöztek be vagy deportáltak a szovjetek.
A Szovjetunió 1940-ben megszállta Észtországot, Lettországot és Litvániát, és 1944-től, a megszálló náci csapatok visszavonulása után egészen addig uralkodott felettük, amíg az 1991-es szovjet összeomláskor vissza nem nyerték függetlenségüket. Az Egyesült Államok és számos más nyugati kormány soha nem ismerte el őket szovjet köztársaságként.
Az orosz kormány elítélte az emlékművek eltávolítására vonatkozó döntést, amelyek közül néhány a náci erők ellen harcoló szovjet katonák földi maradványait rejti.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő augusztus 5-én azt mondta, hogy „természetesen felháborító azoknak az emlékműveknek az eltüntetése, amelyek azok előtt tisztelegnek, akik megmentették Európát a fasizmustól. Nem válik dicsőségére egyetlen nemzetnek sem, beleértve Észtországot.”
Észtország részletes tervei egyelőre nem ismertek, bár a temetőkben található emlékművek nyilvánvalóan tiltott területnek számítanak, más emlékműveket pedig egyszerűen áthelyezhetnek, ahogy a múltban is tették.
Kallas szerint a halottakról való megemlékezés „nem lesz tilos, de a megfelelő helyen kell megtenni, azaz egy temetőben, ahol méltósággal lehet”.
A bronzkatona 2007 áprilisában került át Tallinn központjából jelenlegi helyére, az észt főváros egyik temetőjébe. Az áthelyezés, amely a szovjet katonák maradványainak kiásásával járt együtt, zavargásokat váltott ki a fővárosban, amelyek során egy orosz férfit halálra késeltek.
Augusztus 16-án a határ menti, közel kilencven százalékban oroszok lakta város helyi hatóságai – rendőri biztosítás mellett – megkezdték egy T–34-es harckocsi másolatának eltávolítását a talapzatáról, és délutánra be is fejezték a munkát. Miután augusztus elején tömeg gyűlt össze az emlékmű körül, hogy tiltakozzon tervezett eltüntetése ellen, a tisztviselők azt állították, hogy nem fogják „az éjszaka közepén” eltávolítani a tankot. Ez így is történt, nappal vitték el.
A tankot a fővárostól, Tallinntól északra fekvő Viimsiben található háborús múzeumba szállították.
„A mai döntés segít abban, hogy továbbra is a legfontosabb feladatainkra összpontosítsunk: Észtország biztonságának garantálására és arra, hogy minden észtországi embernek segítsünk átvészelni az ukrajnai háború okozta válságot” – idézték Kallast.
Augusztus 12-én Észtország kitoloncolt két orosz újságírót, akik állítólag a szovjet emlékművek tervezett eltávolításáról akartak tudósítani. Az észt határőrség azt állította, hogy a páros „a vízumszabályokat megsértve azért érkezett Észtországba, hogy propagandamunkát végezzen”.
