A héten volt uniós tagságunk huszadik évfordulója, amiről a Szabad Európán is igyekeztünk több oldalról megemlékezni. A jubileum mellett láthattak képeket Indiából, videót az ukrán fontról, és posztoltunk a kalandos úton megszerzett autópálya-koncessziós adatokról is. A hét multi- és közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.
Május 1-jén volt húsz éve, hogy nagy reményekkel csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A politikusok magasabb életszínvonalat, bécsi cukrászdát és nyugati demokráciát ígértek. Mi valósult meg ebből? Hol tartanánk az Európai Unió nélkül, és hol tartunk vele? Csatlakozásunk történetét és tanulságait vettük sorra a Szabadonban:
Csaknem öt hónap telt el azóta, hogy Karsai Dánielt is meghallgatta az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. Ha itt megállapítják a diszkriminációt, olyan jogszabály-módosítást írnak elő, hogy az ALS-betegek számára is biztosítani kell Magyarországon az életvégi döntést. „Ha nyerek a bíróságon, akkor én megtettem a magamét” – mondta a halálos beteg alkotmányjogász.
Szintén a héten láthatták nálunk, hogy kollégáink kiperelték az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és kiderült, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember százszázalékos tulajdonában van.
Az erősen támadott Harkiv környékén csak egy mozgó gyógyszertári egységen keresztül jutnak alapvető orvosi ellátáshoz az ott élők. A mobil patika olyan távoli területekre utazik, ahol a háború miatt megsemmisültek az egészségügyi létesítmények.
És végül egészen Indiáig utazunk néhány fotó segítségével, ám nem kifejezetten turistacsalogató helyet és helyzetet ábrázolnak az alábbi képek. Milliók fulladoznak ugyanis Delhiben, miután kigyulladt India egyik legnagyobb szemétlerakója:
