Egy októberi reprezentatív felmérés szerint, amely az Európai Parlament megbízásából készült, az uniós polgárok 77 százaléka véli helyesnek, hogy csak akkor kapjon egy ország az EU-s forrásokból, ha tartja magát a jogállamiság és a demokratikus értékek uniós alapelveihez.
„Ahhoz, hogy az Európai Unió tagjai lehessenek, a tagállamok elfogadják, hogy osztják és betartják a közös értékeket, beleértve a jogállamiságot (amelyben benne van a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége, a korrupció elleni harc, az egyének védelme, stb.). Egyetért ön a következő állítással: Az EU-nak csak akkor kéne forrásokat biztosítani a tagállamok számára, ha azok kormányai magukévá teszik a jogállamiságot és a demokratikus értékeket?” – szólt a kérdés. Az összes válaszadó 36 százaléka mondta azt, hogy teljesen egyetért. 41 százalék inkább egyetért. 9 százalék inkább nem ért egyet. Csak 3 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem ért egyet, 11 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.
Egyedül a csehek vannak tömegével ellene
Luxemburgban, Ausztriában és Máltán a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy teljesen egyetért a felvetéssel. A legkevésbé a csehek értettek egyet a feltétellel, ott csak a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy teljesen egyetért, 37 százalék inkább egyetért, 16 százalék inkább nem, 8 százalék pedig egyáltalán nem ért egyet a kritériummal. 17 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.
Az országokat az igen és inkább igen válaszok összege alapján sorba rakva Magyarország azok között van, ahol az uniós átlagnál kevesebben értenek egyet a jogállamisággal, de a felmérés alapján még így is a magyarok túlnyomó többsége támogatja az állításban foglaltakat, 36 százalékuk teljesen, 36 százalékuk pedig inkább igen, mint nem.
Mindenhol magas a támogatottsága a felvetésnek
A magyar válaszadók csupán 5 százaléka utasította el kategorikusan az EU-s források jogállamisághoz kötését, 10 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Ezzel valamennyivel a lengyelek mögött vagyunk (33 százalék igen, 39 százalék inkább igen, 9 százalék inkább nem, 7 százalék nem), de megelőzzük a hollandokat (32 százalék igen, 39 százalék inkább igen, 11 százalék inkább nem, 3 százalék nem).
Az igenek és inkább igenek tekintetében amúgy Ciprus az első, ott az emberek 89 százaléka hajlik rá, hogy feltételekhez kössék az uniós forrásokat, de a már említett Luxemburg és Ausztria mellett magas a támogatása az elképzelésnek a görögök, a románok és az olaszok között is. A legtöbben a dánok közül nem tudtak válaszolni a kérdésre, minden ötödik dán azt mondta, „nem tudja”, hogy akarja-e ennek a feltételnek a bevezetését.
