Európa zöld fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen

A debreceni városvezetés három sikertelen nemzetközi kulturális pályázat (kétszer az Európa kulturális fővárosa, egyszer az UNESCO irodalom városa cím) után most szerencsét próbál a környezetvédelem területén, és megpályázza az Európa zöld fővárosa címet. Közben a város és a környék lakóinak egy része hónapok óta tiltakozik a helyben tervezett akkumulátoripari beruházások miatt.

A fideszes városvezetés úgy felbátorodott, hogy három sikertelen próbálkozás után ismét nekifut egy nemzetközi cím megpályázásának. Ezúttal Európa zöld fővárosa lenne a gazdaságát az autó- és akkumulátoriparra építő Debrecen. Papp László polgármester (Fidesz) korábban azt mondta: politikai felelősséget vállal azért, hogy a város környezetének vízellátását javító program 2027 végéig elkészüljön, de egyelőre még forrás sincs a folytatásra.

November 28-án adták át Debrecenben a Civaqua-program első ütemét. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül a városba, azon belül is a Tócó-patakba vezető vízügyi beruházás bruttó 16 milliárd forintból, európai uniós támogatás felhasználásával valósult meg – számolt be a fejleményekről Debrecen városfejlesztési honlapja.

Már megvannak a tervek a folytatásra

Az eseményen a polgármester közölte, hogy dolgoznak a további ütemek tervezésén, az elsősorban mezőgazdasági célokat szolgáló első ütem után ezek jelentenének ugyanis megoldást az évtizedek óta kiszáradóban lévő Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízpótlására.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója erről azt mondta: a második, Nagyerdőig tartó ütem már engedélyezési tervekkel, a harmadik, a tavak feltöltésére szolgáló ütem pedig tanulmánytervvel rendelkezik. Úgy véli, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP Plusz) lesznek források a program folytatásához.

Szegi Attila a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) képviseletében az átadáson kifejtette: egy 15 kilométeres vízvezetéket fektettek le, valamint egy kiegyenlítő tározót, a Tócón vízvisszatartó műtárgyakat, a Vezér utcánál pedig tározót építettek. Ezenkívül fejlesztették a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer Balmazújváros melletti szivattyútelepét. Az itt üzembe állított szivattyú másodpercenként 1275 liter vizet képes mozgatni.

Európa zöld fővárosa az akkumulátorgyárak mellett

Ugyanezen a napon Zöld Őrváros címmel rendeztek konferenciát a Csokonai Fórumban, ahol az önkormányzat hivatalos honlapjának beszámolója szerint elhangzott, hogy a városvezetés három sikertelen nemzetközi kulturális pályázat után (kétszer az Európa kulturális fővárosa, egyszer az UNESCO irodalom városa cím elnyerésével próbálkoztak pozitív eredmény nélkül) most szerencsét próbál a környezetvédelem területén, és megpályázza az Európa zöld fővárosa címet.

A november 28-i konferencián mondta azt a beszámoló alapján Láng István, hogy Debrecen „egy magasan fekvő terület”, amelynek vízgazdálkodása sokkal jobban függ a helyi, mint a nagy folyami vízgyűjtőktől.

Egyelőre forrás sincs a beruházásokra

A Civaqua-program teljes megvalósításának szükségességét tekintve konszenzus van a Fidesz és az ellenzék között, az elmúlt években a témában az ellenzéki térfélen leghangosabb Momentum is leginkább a projekt felgyorsításáért kampányolt. A párt helyi önkormányzati képviselője, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Nép Pártján közös polgármesterjelöltje, Mándi László nyújtotta be 2021-ben azt a közgyűlési előterjesztést, amely alapján az önkormányzat kinyilvánította volna a szándékát a 2024. december 31-ig történő teljes megvalósításra. Bár ebbe a városvezetés nem volt hajlandó belemenni, a Fidesz módosítójával végül elfogadtak egy olyan határozatot, amely kimondta: 2027. december 31-ig „sor kerülhet” a Civaqua II/a és II/b ütemének kivitelezésére.

Papp László polgármester ugyanekkor közölte: politikai felelősséget vállal a program megvalósításáért. Tekintve hogy a határozatban említett két ütem közül még egyiknek sem kezdődött el a kivitelezése, egyelőre erősen kérdésesnek tűnik, hogy tartható-e a városvezetés által meghatározott határidő. Már csak azért is, mert ha hihetünk Láng István OVF-főigazgató szavainak, egyelőre forrás sincs a beruházásokra. Az általa említett KEHOP Plusz program forráskeretének 55 százalékát az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis a jogállam sérülése miatt befagyasztották, és egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország a következő néhány hónapban hozzájut ezekhez az uniós pénzekhez.

Márpedig ha Papp László tartani akarja magát a vállalásához, és nem fejezik be addigra a Civaqua második és harmadik ütemét, legkésőbb 2027. december 31-én vissza kellene adnia polgármesteri mandátumát – feltéve persze, ha egyáltalán hivatalban lesz még a 2024 őszén lejáró önkormányzati ciklust követően.

Vizsgálatot kezdeményezett az ellenzék

Az elmúlt egy évben többször is hallani lehetett szóbeszédet arról, hogy a Civaqua első ütemét valójában nem környezetvédelmi céllal, hanem a nagy vízigényű akkumulátorgyár-beruházások miatt valósítják meg, ezt azonban a kormány és a városvezetés mellett a vízügyi szakemberek is többször cáfolták. Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője és EP-listavezetője idén márciusban panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a CATL akkugyár ügyében, többek között azért, mert álláspontja szerint az üzem vízkivétele miatt megkérdőjeleződhet a Civaqua-program vízbázis-rehabilitációjának sikeressége. A politikus augusztusban arról számolt be, hogy a bizottság elkezdte a panaszában foglaltak kivizsgálását.

Ehhez kapcsolódóan: Népszavazást követeltek a debreceniek a botrányosra sikerült, éjszakába nyúló közmeghallgatáson

Civaqua – az elhazudott vízügyi beruházás címmel tett közzé egy bejegyzést a DK debreceni szervezete a párt Facebook-oldalán december 2-án, amelyben reagáltak az első ütem befejezésére. A végrehajtott beruházást „nagy semminek” nevezték, mondván, minden lényeges programelem hiányzik belőle. Az ellenzéki párt egy józsai és egy Debrecen északi határába tervezett víztározót, az északi irányból történő elővíz-betáplálást, a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízpótlását, valamint az öntözhető mezőgazdasági területek növelését hiányolja a projektből. „Az európai uniós forrásból megvalósult vízpótlás nyilvánvalóan az akkumulátorgyárak érdekeit szolgálja, köze sincs a Civaqua-program eredeti céljaihoz” – írták.

Az öntözésre szánt vizet is később juttatják el Debrecenbe

Ahogy írtuk, a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízellátásának javítását eleve a későbbi ütemekre ígérték. Papp László polgármester és Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke korábban arról nyilatkozott, hogy az öntözésre szánt vizet is a későbbi ütemekben fogják eljuttatni Debrecen környékére.

Ehhez kapcsolódóan: Német nyomás, kínai érdek, orbáni politika: ez áll a akkumulátorberuházások hátterében

Ahogy arról még 2022-ben beszámolt a Debreciner.hu, az olvasható a Civaqua második ütemének környezetvédelmi engedélyében, hogy a teljes program megvalósulása után összesen évente 38,6 millió köbméter vizet fognak szállítani a Keleti-főcsatornából Debrecenbe, ennek döntő részét a mezőgazdaság kapja, 33,8 millió köbmétert ugyanis öntözésre szánnak. A Nagyerdő vízpótlására évi kétmillió köbméter, az erdőspusztai tavaknak pedig évi 1,7 millió köbmétert juttatnának. A Tócó-patak első ütemben megvalósított vízfrissítésére mindössze évi 1,1 millió köbmétert terveztek.

Amennyiben ezek a számok és a korábbi nyilatkozatok helytállók, akkor a teljes Civaqua-program során tervezett vízmennyiségnek eddig mindössze kevesebb mint három százalékát hozták el Debrecenbe. Persze lehet, hogy a további ütemekben érkező vízmennyiséget az első ütem fejlesztései miatt már könnyebb lesz célba juttatni. A program tényleges eredményeivel, az azt érő kritikákkal és a várható folytatással kapcsolatban levélben kerestük az OVF-et, a Tiviziget, a Belügyminisztériumot és Papp László polgármestert is. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Polgár Tóth Tamás írása.