Razul Rezaj oroszországi tartózkodása alatt tanulta ki a gombatermesztést, majd két évvel ezelőtt megalapította saját gazdálkodását az afgán fővárosban, Kabulban.
„Egy barátom mutatott be egy orosz gombatermelőnek, akinek elkezdtem dolgozni. Ott tanultam meg, hogyan kell előállítani a gomba spórákat és termeszteni őket" – mondta Rezaj, aki 2012-ben a bizonytalanság és a munkanélküliség elől Afganisztánból Oroszországba menekült.
Európában 2016-ban több mint egymillió ember kérelmezett menedékjogot. A kérelmezők egynegyede, köztük Rezaj is, afgán származású volt.
Kérelmét azonban elutasították, így visszatért Afganisztánba, ahol kezdetben boltosként dolgozott. A gombatermesztési tanácsokat azonban nem felejtette.
„Azt mondtam magamnak: ha van tapasztalatom ebben a szakmában, akkor miért ne csinálnám ezt?"– mondta.
Ma már napi 30 kg gombát ad el
Kezdetben saját házának egyik kis szobájában termesztette a gombákat, amelyekből napi 4-5 kg-ot tudott a piacra vinni.
Rezaj, aki a jövőt illetőleg igen optimista, főleg laskagombákat termeszt, amelyekből naponta körülbelül 30 kg-ot ad el a piacokon. Elmondása szerint így egy nap akár 4500 afgánit (18 ezer forintot) is megkeres.
Jelenleg spórákkal is kereskedik Rezaj. Főleg azoknak szállít, akik saját gombagazdaságot akarnak létrehozni. Ez ritkán fordul elő az afgán gazdaságban, hiszen az országba általában minden vetőmagot importálnak.
A járvány fellendítette a gombatermesztést Afganisztánban
A gombatermesztő szerint a koronavírus-járvány idején megélénkült a tevékenység iránti érdeklődés, mert miután saját vállalkozásaik tönkrementek vagy bezártak, az emberek új jövedelemforrásokat keresnek.
A kabuli piac egy másik eladója azt mondja, hogy ő napi 10 kg gombát ad el. Zakir Husszein Mohammadi szerint a fogyasztók érdeklődése is folyamatosan növekszik.
Rezaj azt reméli, hogy egyre több gazdálkodó kap kedvet a gombatermesztésre, és így megváltoztathatják azt a kialakult képet, amely Afganisztánt globális ópiumtermelő országként festi le.
