A külföldi hatalmak számos módon próbálják befolyásolni az európai demokratikus folyamatokat, ezek közül több az átlagnál jóval nagyobb mértékben figyelhető meg Magyarországon. Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága konkrét veszélyként azonosította a Fudan Egyetemet, a Konfuciusz Intézeteket és a Pegasus-kémszoftver használatát. A Fidesz a Soros-szervezeteket hiányolja.
Az Európai Parlament 2020 júniusában hozta létre az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottságot. A testület megbízatása másfél évnyi munka és mintegy 130 szakértő részvételével tartott, közel ötven meghallgatás után március 23-án jár le.
A különbizottság elkészítette a jelentését, amelyben azonosították a legfontosabb problémákat, és megoldási javaslatokat is letettek az asztalra, amelyek ezután az Európai Bizottság elé kerülnek. A cél az, hogy jogszabályjavaslatok készüljenek ennek jegyében, amire komoly esély van a bizottság eddigi nyilatkozatai alapján.
„Bűnös tunyaság”
A testület jelentésében leszögezte, hogy a külföldi hatalmaknak különösebb következmények nélkül módjuk van befolyásolni a választások kimenetelét, kibertámadásokat intézni, megkörnyékezni és alkalmazni egykori vezető politikai tisztségviselőket és polarizálni a társadalmi vitákat.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a külföldi beavatkozás és a dezinformáció valós veszélyét illető általános tájékozatlansághoz további súlyosbító tényezőként hozzáadódik sok szabályozásbeli kiskapu és a tagállami fellépések koordinációjának elégtelensége.
A jelentést a lett Sandra Kalniete készítette, ő a következőket fűzte hozzá: „Míg Ukrajnában háború dúl, az online platformoknak és a techvállalatoknak úgy kell kiállniuk, hogy felfüggesztik az agressziót, a háborús bűnöket és az emberiség elleni bűnöket letagadó, dicsőítő vagy igazoló felhasználói fiókokat. Hosszú távon pedig egyértelmű stratégiát és valóban kötelező szabályokat várunk az Európai Bizottságtól az online platformok felelősségével és átláthatóságával kapcsolatban. Az ellenálló képességünknek kell megvédenie minket: hatalmas összegeket kell befektetnünk a független, minőségi médiába, és ez vonatkozik az unióval szomszédos területekre is.” A testület elnöke, a francia Raphaël Glucksmann szerint „Az európai elit elhitte, hogy itt a történelem vége, elhitte, hogy nincsenek többé ellenségeink, ezzel zavarbaejtő naivitásról és bűnös figyelmetlenségről tett tanúbizonyságot.” Hozzátette, éppen ezért kérte, hogy állítsák fel ezt a bizottságot, mert „véget kell vetni a bűnös tunyaságnak, fel kell ébreszteni Európát, hogy a demokráciák megtanulják megvédeni magukat”.
A témáról tartott parlamenti vitában Sandra Kalniete azt is mondta, hogy az orosz dezinformáció teljes gőzzel üzemel a háború alatt, emiatt fokozni kell a társadalmak ellenálló képességét annak érdekében, hogy „a képzés legyen a pajzsunk”. Azt is mondta, hogy „ha nem tudjuk leállítani az orosz gázvásárlásokat, ezzel finanszírozzuk Putyin háborúját, akkor ezzel saját ostobaságunknak állítunk emlékművet”.
Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti képviselő szerint a dezinformáció ellen legjobban az információ biztosításával lehet küzdeni. „Putyin Oroszországa nagyon jó példa arra, hová lehet eljutni az elnyomásban: egy demokratikusan megválasztott zsidó vezetőről elhitetik, hogy náci diktátor” – tette hozzá. A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint van, ahol mindez már késő, mert az autoriter kormányok meghódították a médiateret, és erre használták fel az uniós pénzeket. Nem meglepő módon Magyarországot említette példaként. Gyöngyösi azt javasolta, hogy induljon egy európai közszolgálati adó, amely minden nyelven elérhető.
Konfuciusz, Pegazus, Fudan
A parlament javasolja, hogy a legszélesebb nyilvánossághoz elérő, pluralista és független médiaszervezetek, újságírók, tényellenőrzők és kutatók részesüljenek közfinanszírozásban. Azt is célszerűnek tartanák, hogy a külföldi beavatkozás eszközeként szolgáló közösségimédia-platformokat arra késztessék, hogy szabjanak gátat az ártó szándékú külföldi beavatkozásra módot nyújtó álfiókok működésének, és ne csak angol nyelvű tartalmak esetében. Ezen túl elvárják, hogy bizonyos európai politikai pártok tisztázzák teljeskörűen az Oroszországgal ápolt „rendkívül helytelenített” politikai és gazdasági kapcsolataikat, és legyen érvényben tilalom az európai politikai pártok külföldi finanszírozására.
Vannak olyan elvárások is, amelyek Magyarország esetében hangsúlyosan érvényesek, mivel érintett bennük. A különbizottság javasolja, hogy az európai egyetemek vizsgálják felül a Konfuciusz Intézetekkel való együttműködést, mivel azok a kínai lobbizás platformjai. Felhívják a figyelmet arra, hogy sürgősen javítani kell a kiberbiztonságot, és jegyzéket kell készíteni a Pegasus megfigyelőszoftverhez hasonlóan törvénytelenül használt eszközökről. Végül szóba kerül a Fudan Egyetem is: a testület „elítéli a magyar kormány döntését, hogy megnyitja a Fudan Egyetem campusát, ugyanakkor bezárja a Közép-európai Egyetemet Budapesten”.
A jelentést a képviselők 552 szavazattal, 81 ellenében és 60 tartózkodás mellett fogadták el.
A Fidesz Sorost hiányolja
A fideszes politikusok nemmel szavaztak. Hidvéghi Balázs képviselő szerint „egyoldalú és abszurd” az Európai Parlament külföldi beavatkozásokkal foglalkozó jelentése. A képviselő szerint „még a jelenlegi háborús helyzet sem tántorítja el az Európai Parlament baloldali többségét attól, hogy folytassa szokásos politikai rágalomhadjáratát Magyarország ellen”.
Hidvéghi Balázs kiemelte: abszurd, hogy annak ellenére hogy az európai demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozásról van szó, a jelentés egyszer sem említi a Soros-hálózat évek óta tartó, döntő jelentőségű külső beavatkozását az európai demokratikus folyamatokba. „Az utóbbi hetekben fény derült arra, hogyan manipulálja nagyipari módon ez a baloldali NGO-kból álló hálózat az európai politikát és közéletet. Erről egy árva szó sincs a jelentésben. Azt viszont képes megkérdőjelezni, hogy miért működnek kínai kulturális intézetek európai országokban. Ez jól mutatja a jelentés egyoldalúságát és abszurditását” – húzta alá az EP-képviselő.
A fideszes tiltakozás ellenére folytatódik a munka. Bár ennek a bizottságnak a mandátuma lejár, az Európai Parlament úgy döntött, hogy új szakbizottságot állít fel, amely ugyanezt a témát vizsgálja tovább. Az új, 33 tagú testület a különféle témájú, meglévő és tervezett uniós jogszabályokat vizsgálja majd olyan kiskapuk után kutatva, amelyeket harmadik ország ártó szándékkal tud kihasználni.
