Több mint 83 ezer új rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztrálnak itthon évente. Az esetek folyamatos emelkedése mellett a halálozás stagnál. A koronavírus-járvány két éve alatt elmaradt szűrések és vizsgálatok miatt látszólag javult a helyzet, de a következő egy-két évben fel fognak bukkanni a fel nem ismert esetek, és ismét magasabb esetszámok várhatók – derült ki a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) elhangzott előadásokból.
Európai összevetésben Magyarországon az egyik legnagyobb a daganatos teher, a negyven vizsgált ország közül az újonnan igazolt rákos megbetegedéseket tekintve Magyarország a hatodik, halálozásban pedig a második legrosszabb helyet foglalja el. Egyértelmű az ország vezető helye a tüdő- és hasnyálmirigyrákban, de az élbolyban van a vastagbélrák és a fej-nyaki régió daganatai terén is – mondta Kenessey István, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központjának vezetője az MTA-n rendezett, A daganatos betegségek előfordulása Magyarországon című tudományos tanácskozáson még februárban. A szimpóziumról most adott ki tájékoztatást az Akadémia.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mortalitási statisztikái szerint a daganatos halálozás évtizedek óta állandó, évi mintegy 32-33 ezer fő. A halálozás mintegy felét a három leggyakoribb betegség, a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák adja. Ugyanakkor a Rákregiszter kutatása rávilágított, hogy mivel az orvosok nincsenek tisztában a betegségek nemzetközi osztályozásával (bno), Kenessey István szerint a regiszterjelentések megbízhatósága megkérdőjelezhető. 2018-ban a nemzeti rákregiszter egyenként validálta a tüdőrákosnak jelentett eseteket, és a 11.746 tajszám közül csak 9519 esetben igazolódott a tüdőrák diagnózisa, a többi eset fals jelentésnek bizonyult – ismertette az eredményeket.
Korábbi cikkünk a témában: Számokban: Hiába a százmilliárdok, csak a pénz nem gyógyítja meg az egészségügyet
Ez felveti a KSH-mortalitási statisztika korrekciójának szükségességét is, ami azonban kívül esik a Rákregiszter hatáskörén – tette hozzá. Összehasonlítva a GLOBOCAN adataival kiderül, hogy a valós adatok alacsonyabbak az ott becsültnél, de ha Európában nem is legmagasabbak, még mindig olyan sok a magyar tüdőrákos beteg, hogy a hazai epidemiológiai helyzet súlyosnak értékelendő – fogalmazott.
A Covid-járvány hatásai
A 2020-ban kezdődő Covid-járvány világszerte új kihívások elé állította a rákregisztereket is. Nemzetközi elemzések alapján a járványügyi helyzet több ponton megnehezítette a jelentést, ami az esetszámok csökkenésében nyilvánult meg – derült ki Kenessey István előadásából.
Minden országban az egyik első intézkedés a szűrési programok felfüggesztése volt. Emellett csökkent az alapellátáshoz valós hozzáférés, illetve késett a diagnózis. Becslések szerint a járvány két éve egymillió nem diagnosztizált daganatos beteget eredményezett Európában, Olaszországban például az első hullám miatt 39 százalékkal esett a szövettannal diagnosztizált esetszám az előző év hasonló időszakához képest.
Korábbi cikkünk a témában: Kásler szerint mindenkit elláttak, mégis ötezerrel kevesebb az új rákbeteg
A járvány miatt nemcsak a diagnózis, hanem a kezelés is késett, illetve a kezelési protokollon is változtatni kellett. A Nemzeti Rákregiszter elemzése szerint 2018–2019 átlagához képest a 2020–2021-es esetszámok mintegy tíz százalékkal csökkentek, a különbség 2022-re mérséklődött. A járvány miatt fel nem fedezett esetek csak később, már előrehaladottabb állapotban kerülnek be az egészségügyi rendszerbe, ekkor már rosszabb várható eredménnyel – állapította meg.
Surján Orsolya országostisztifőorvos-helyettes szerint a koronavírus-járvány két éve (2020 és 2021) látszólag kedvezőbb számokat mutat az előző időszakhoz képest, azonban ez lehet az elmaradt szűrések és vizsgálatok következménye. Jóllehet a szervezett népegészségügyi szűrések 2020-ban mindössze hat hétre álltak le, és az elmaradt meghívásokat még 2020 végéig pótolták, feltehetőleg a lakossági félelem miatt jelentősen csökkent a részvételi arány a pandémia alatt – derült ki az előadásból. Arra lehet számítani, hogy a következő egy-két évben fel fognak bukkanni a járvány alatt fel nem ismert esetek, és ismét magasabb esetszámok várhatók – tette hozzá.
A rossz eredmények okai
A magas új rákos megbetegedési és halálozási adatok elsődleges oka, hogy Magyarország rosszul teljesít a rák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői szempontjából: az európai átlaghoz képest többen dohányoznak, többen fogyasztanak alkoholt, az elhízás aránya is magasabb, és a légszennyezettség is rosszabb – derült ki Polgár Csaba, az OOI főigazgató főorvosának előadásából.
A mammográfiás emlőrák- és vastagbélrákszűrésen való részvétel aránya is elmarad az európai átlagtól. A kedvezőtlen statisztikai adatokat szükségszerűen tovább rontja az öregedő népesség, a 65 évnél idősebb lakosság arányának emelkedése és a születéskor várható élettartam – önmagában örvendetes – jelentős növekedése is az utóbbi évtizedekben.
A férfiaknál kedvező tendencia figyelhető meg a dohányzási szokások területén, ugyanis 2014 és 2019 között csaknem tíz százalékkal csökkent a naponta dohányzó férfiak aránya, a hölgyeknél azonban sajnos nem. Az OECD által kiadott legfrissebb országjelentés alapján azonban megállapítható az a kedvező tendencia, hogy az új daganatos megbetegedések számának folyamatos emelkedése ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11 százalékkal, míg a nőknél hat százalékkal javult a daganatos halálozás; összességében az elmúlt húsz évben Magyarországon stagnál a daganatos halálozás. Évente 32-33 ezren halnak meg daganat miatt, ez Gödöllő vagy Vác népességének felel meg.
Az Országos Onkológiai Intézet által a kormánynak eljuttatott javaslatok a Nemzeti Rákellenes Program célkitűzéseinek eléréséhez:
- a népegészségügyi programok folytatása – a prevenciós szemlélet előtérbe helyezése;
- a Magyar Nemzeti Rákellenes Programhoz előre tervezhető források biztosítása;
- 2023-ban a meglévő szűrési programokon való részvétel fokozására országos kampány indítása;
- a mammográfiás szűrővizsgálatok kiterjesztése 75 éves korig;
- HPV-kimutatáson alapuló méhnyakrákszűrési rendszer bevezetése;
- a HUNCHEST2 implementációs tüdőrákszűrési program folytatása;
- a kormányzati ciklus második felében az alacsony dózisú CT-vizsgálaton alapuló tüdőrákszűrés bevezetése a rizikócsoportok (erős dohányos anamnézis) részére – a program összekapcsolása a dohányzásról való leszokást segítő programokkal;
- a diagnosztikus és terápiás onkológiai géppark cseréjének és bővítésének folytatása;
- a robotsebészeti program folytatása, a finanszírozás volumenének emelése.
