Egyes kirgiz politikusok korlátozni akarják, hogy a 23 év alatti, egyedül utazó nők külföldre menjenek dolgozni. Azt állítják, hogy a fiatal nőknek migráns munkavállalóként kizsákmányolással és más nehézségekkel kell szembenézniük. A javaslatot a külügyminisztérium elutasította. Hasonló felhívások női jogvédők tiltakozását váltották ki a múltban.
Kirgizisztán az egyetlen olyan ország Közép-Ázsiában, ahol a női migráns munkavállalók száma meghaladja a férfiakét. A nők jelentős része húsz év alatti.
Az átutalásoktól függő ország egyes politikusai azonban korlátozni akarják a fiatal, egyedülálló és a külföldi munkára egyedül útnak induló nők kiutazását.
A politikusok azzal érvelnek, hogy a fiatal nőket gyakran kizsákmányolják, és más nehézségekkel is szembesülnek migráns munkavállalóként.
Múlt hónapban Nadira Narmatova konzervatív törvényhozó azt javasolta, hogy a nők legalább 23 éves korukig ne mehessenek külföldre dolgozni.
Egy május 24-i, a nőkről és a migrációról szóló vitán felszólalva Narmatova bírálta a férfiakat, akik külföldre küldik feleségüket és lányaikat dolgozni, miközben otthon maradnak.
Egy másik konzervatív törvényhozó, Sailubek Atazov május 26-án azt mondta a parlamentben, hogy az egyedül külföldre utazó fiatal nőknek be kell jelentkezniük a hatóságoknál, és meg kell magyarázniuk, miért és hová szándékoznak menni.
Atazov tavaly össztűz alá került, amikor azt javasolta, hogy a 23 év alatti férjezetlen nőket ne engedjék külföldre, hacsak nem kísérik őket a szüleik.
A javaslat aktivisták tiltakozását váltotta ki, akik szerint a lépés sérti a nők jogait, és Atazov lemondását követelték.
„Amikor azt mondtuk, hogy gondoskodnunk kell a 18 éves lányok biztonságáról, önök miniszoknyában jöttek a parlamentbe tiltakozni, mondván, hogy »18 évesek vagyunk, tudjuk, hová kell mennünk«” – mondta a törvényhozóknak május 26-án Atazov a tavalyi tüntetésekre utalva.
Női kenyérkeresők
A legutóbbi felhívások egy egy évtizeddel ezelőtti ellentmondásos javaslatot idéznek, amelyet Irgal Kadiraljeva törvényhozó nyújtott be. Azt javasolta, hogy a 23 év alatti nők ne hagyhassák el az országot szüleik engedélye nélkül.
A Kadiraljeva által javasolt utazási korlátozás csak a női vendégmunkásokra vonatkoztak volna, azokra a nőkre nem, akik konkrét ajánlatot kaptak külföldi munkavállalásra vagy tanulásra.
Kadiraljeva elmondta, hogy javaslatának célja annak megakadályozása volt, hogy a fiatal kirgiz nők szexuális kizsákmányolás és emberkereskedelem áldozatává váljanak.
Kirgizisztán külügyminisztériuma május 30-án Atazov és Narmatova felhívására azt válaszolta, hogy a nőkre vonatkozó utazási korlátozások sértik az ország alkotmányát. A minisztérium közölte, hogy vizsgálja a kirgiz migráns munkavállalók biztonságának garantálására szolgáló lehetőségeket.
A szomszédos Tádzsikisztánhoz és Üzbegisztánhoz hasonlóan az elszegényedett Kirgizisztánban is sok háztartás függ a külföldön dolgozó, mintegy másfél millió kirgiz migráns által hazaküldött pénztől.
Kudajbergen Nazarbajev kirgiz munkaügyi és migrációs miniszter tavaly azt mondta, 2014 óta folyamatosan nő a kirgiz női migráns munkavállalók száma.
Egyes becslések szerint a külföldön dolgozó kirgiz nők mintegy 14 százaléka húsz év alatti.
A Törökországban dolgozó mintegy harmincezer kirgiz migráns munkavállaló többsége nő. Sokan közülük a vendéglátó- és szolgáltatási szektorban, valamint magánházaknál dolgoznak, ahol gondozóként, szobalányként és bébiszitterként alkalmazzák őket.
Otthoni lehetőségeket teremteni
Kanikej, az oroszországi Szurgut városában élő kirgiz vendégmunkás szerint a nőkre vonatkozó utazási tilalomról szóló felhívások nem fogják megakadályozni, hogy az emberek munkát keresve elhagyják Kirgizisztánt.
„Azért keresünk munkát külföldön, mert otthon nincs alternatívánk” – mondta a 28 éves nő, aki csak első nevét adta meg.
Kanikej 18 évesen, egyedül hagyta el hazáját, hogy csatlakozzon nagynénjéhez, aki Oroszországban telepedett le. Kanikej édesapja egy munkahelyi sérülés miatt hagyta abba a teljes idős munkát.
A fiatal nő első munkahelye több magas lakóház lépcsőházának és folyosóinak takarítása volt. Jövedelme lehetővé tette, hogy havonta körülbelül 150 dollárt küldjön szüleinek Kirgizisztánba. Most egy szupermarketben dolgozik, ahol a polcokat pakolja tele a termékekkel.
„Nem tudom, mit gondolnak egyes politikusok a fiatal migráns nőkről, én azt látom, hogy az itt dolgozó kirgiz nők tisztességes, szorgalmas emberek, akik csak segíteni akarnak a családjukon” – mondta Kanikej, aki egy kirgiz migránshoz ment feleségül.
„Én csak annyit akartam, hogy a szüleim és a fiatalabb testvéreim meg tudják venni az ételt. Ezért jöttem Oroszországba” – mondta.
A fiatal nő szerint sok migráns „talán hazamenne”, ha Kirgizisztánban lennének lehetőségek.
