24,6 ezer milliárd forint érkezett Magyarországra a szitokszóként használt Brüsszelből
Miért vett 180 fokos fordulatot Orbán Viktor az új NATO-főtitkár támogatásával kapcsolatban? Mennyi pénzt kapott Magyarország a csatlakozása óta a mára szitokszóként használt Brüsszelből, és milyen következményei lehetnek az eldurvult közbeszédnek? A hét legnézettebb videóiból, képgalériáiból és podcastjaiból válogattunk.
Bár korábban Orbán Viktor azt mondta: semmilyen körülmények között nem támogatja a leköszönő holland kormányfő, Mark Rutte NATO-főtitkári ambícióit, a NATO-főtitkár budapesti látogatása után 180 fokos fordulatot tett.
A NATO részéről ugyanis komoly fenyegetések hangozhattak el, akár Magyarország NATO-tagságának felfüggesztése is benne lehetett a pakliban – mondta a Szabad Európának a külpolitikai szakértő:
Brüsszelt egy ideje szitokszóként használja a magyar kormány, annak ellenére, hogy Magyarország hatalmas pénzekhez jutott az EU-ban: 2004 és 2022 között mai árfolyamon több mint 24,6 ezer milliárd forint jött az unióból.
Az eldurvult közbeszédnek, politikai kommunikációnak nagyon hosszú távú következményei lesznek. „Amikor féregként, patkányként beszélünk valakiről, akkor megfosztjuk emberi mivoltától” – fogalmazott a Szabad Európa podcastjában az elismert pszichológus-nyelvész, Pléh Csaba:
A szovjetektől független, önálló magyar külpolitikát követelt Nagy Imre volt miniszterelnök és társai újratemetésén Orbán Viktor. Sokan meghökkentek a bátorságán, mások az alkalomhoz méltatlannak találták a szavait, és a megszálló szovjet csapatok jóindulatát féltették.
A Szabad Európa Rádió megadta a lehetőséget, hogy a pályafutását épp kezdő politikus válaszoljon a beszédet érő kritikákra. Kordokumentum recsegő hangfelvételen:
A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult:
Több mint ezerháromszáz ember halt meg hőgutában a mekkai haddzs zarándoklaton
1/8Muszlim zarándokok a szaúd-arábiai Mekkához közeli Minában 2024. június 17-én. 2024. június 14. és 19. között a mekkai haddzs zarándoklaton legalább ezerháromszáz ember halt meg a rendkívüli hőség miatt
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
2/8A haddzs az iszlám egyik legfontosabb zarándoklata Mekka szent városába, amelynek különböző állomásain a hívők Allah iránti odaadásukat erősítik meg, illetve Ábrahám és Mohamed prófétára emlékeznek. A zarándoklaton minden muszlimnak életében legalább egyszer részt kell vennie, ha van rá pénze, és egészséges. Sok zarándok az élete vége felé megy el a haddzsra, miután egy életen át spórolt rá. Sokan abban a reményben mennek, hogy a haddzs alatt halnak meg, így a szent városban temetik el őket
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
3/8Zarándokok a Kábánál, a mekkai nagymecset belső udvarán található szentélynél június 18-án. A haddzs egyik állomása a taváf, a Kába szentélyének körbejárása megszakítás nélkül hétszer, folyamatosan imádkozva. Szaúd-Arábia szerint idén mintegy 1,8 millióan vettek részt a zarándoklaton
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
4/8Muszlim zarándokok imádkoznak a Kába, az iszlám legszentebb szentélye körül a nagymecsetben, Mekkában 2024. június 18-án, az éves haddzs zarándoklat végén. Egy ember az összezsúfolódott tömeg miatt halt meg
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
5/8Védekezés a hőség ellen Mekkában 2024. június 20-án. Az elhunytak közül legkevesebb hatszázan egyiptomiak voltak. Jordánia közölte, hogy hatvan állampolgára halt meg a rendkívüli hőség miatt. A tunéziai külügyminisztérium harmincöt, Indonézia százharminckét halálesetről számolt be
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
6/8A beszámolók szerint a tragédiát a nem regisztrált zarándokok tömege okozhatta, ami valószínűleg túlterhelte a rendelkezésre álló hűsítő létesítményeket, mint a légkondicionált sátrak és buszok, és zavart okozott az étel, a víz és az orvosi szolgáltatások elosztásában is. A hívőknek, ha részt akarnak venni a haddzs eseményein, különleges vízumot kell igényelniük. Akinek nincs megfelelő okmánya, kerüli a szaúdi hatóságokat, még akkor is, ha segítségre van szüksége
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
7/8Idén a hőmérséklet meghaladta az ötven Celsius-fokot a haddzs idején. Június 16-án több mint kétezer-hétszáz megbetegedést jelentettek, amelyeket a forróság váltott ki. A hőség okozta halálesetek a haddzs alatt nem új keletűek, az 1400-as évek óta jegyeztek fel hasonlókat, az éghajlati válság azonban súlyosbítja a helyzetet: az iparosodás előtti szinthez képest ötszörösére is nőhet a hőguta kockázata
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
8/8Muszlim zarándokok köveket dobnak az oszlopokra az ördög szimbolikus megkövezésénél, az éves haddzs egyik állomásánál a szaúd-arábiai Mekkához közeli Minában 2024. június 18-án. A rituálé alatt több mint ötszáz ember halt meg
Június 14. és 19. között legalább ezerháromszáz ember halt meg a mekkai haddzs zarándoklaton a rendkívüli hőség miatt. A mekkai tömeges hőguta nem új keletű, a klímaváltozással azonban ötször súlyosabb, mint korábban. A tragédiához a nem regisztrált hívők nagyszámú beáramlása is hozzájárult.
