Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Falvédő vagy egy nemzet alapdokumentuma? Rendelet az Alaptörvény kötelező kifüggesztéséről


Az Alaptörvény szövegezője, Szájer József beszédet mond az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulóján egy konferencián 2016-ban

Miközben az ellenzék győzelme esetén alkotmányozni akar, a Fidesz minden közintézményt kötelezett arra, hogy kifüggessze az egypárti Alaptörvény sokak szerint nem is jogi, hanem lírai szövegként értelmezhető kezdő szakaszait. Mire jó ez az egész,​ és hogyan viszonyul egyébként a Fidesz az alkotmányhoz?

„A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez.” A politikai váltógazdaság sajátos értelmezését tükröző (és a nemzetet nacionalista rezsimre jellemző módon élő organizmusként megjelenítő) szöveget, amelyből ez a mondat származik, a 2010-es választásokon a szavazatok 52,7 százalékát begyűjtő Fidesz képviselői szavazták meg 2010. június 16-án. Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatnak (Nenyi) keresztelték el, és később azt is törvénybe foglalták, hogy a szöveget kötelezően ki kell helyezni a közintézményekben.

A Nenyit, amely a választók kicsivel több mint felét a magyar nemzetnek nevezte ki, hamarosan kénytelenek lesznek nélkülözni az ügyes-bajos dolgaikat intéző, betegségeiket kezeltető, tankötelezettségüket teljesítő magyar polgárok. A kormány augusztus 4-én, szerdán rendeletet fogadott el, amely szerint a középületekben ki kell cserélni a Nenyit az új alkotmány preambulumára, az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásnak elkeresztelt részére.

Mely Alaptörvényt szintén csak fideszes voksokkal, tehát a szavazók 52,7 százalékának mandátumával felruházva fogadtak el 2011-ben.

Saját hátukat lappogtatják?

Nemzeti zászlókat, országcímereket sok helyen helyeznek el középületeken. Arról viszont nincs tudomásunk, hogy valamilyen írott szöveget, például az ország alkotmányának részleteit is kötelező lenne kihelyezni – persze nem ismerjük az összes állam idevágó gyakorlatát. Megkérdeztük a Szabad Európa balkáni, orosz, bolgár és román szerkesztőségét, hogy országukban mi a szokás: még Oroszországban sincs olyan rendelet, amilyet a Fidesz most elfogadott.

Az időzítés is furcsa: az Alaptörvényt 2011. április 18-án szavazták meg, 25-én írta alá a később plagizálás miatt lemondani kényszerült köztársasági elnök, Schmitt Pál, és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Tehát most semmilyen aktualitása nincs, holott a rendelet a tíz éve történt elfogadást említi.

A Fidesz szokott figyelni az ilyenre, úgyhogy inkább az magyarázhatja az időzítést, hogy a választásokra készülő közélet ellenzéki részén arról folyik a nyilvános vita, hogy egy nyertes választás után hogyan lehetne a Fidesz hatalomgyakorlásának alapjául szolgáló Alaptörvényt módosítani/kiiktatni, és/vagy egy nagyobb legitimációval bíró, ugyanakkor az esetleges új kormányzást nem megbénító alkotmányt elfogadni.

A saját politikai közössége megteremtésére és egyben tartására szolgáló nemzetiesítő beszédmódot (sokak szerint szimplán a nacionalizmust) használó Fidesz, illetve Orbán Viktor kedveli a történelmi emlékeket, az állami/nemzeti nagyságot felidéző szimbolikus gesztusokat. Ennek részeként kormányzásuk tizenkét évét mint külön történelmi korszakot szokták idézni, elemelve még a nemzeti függetlenséget és rendszerváltást hozó 1990 óta eltelt húsz évtől is – ahogy a Nenyiben szerepel: az „átmenet két zavaros évtizedétől”.

A sokat faragott gránit

„A ’89-es alkotmánynak az volt a gondja, hogy mérhetően nem kötődtek hozzá az emberek, így a védelmében is nehezen voltak mobilizálhatók. A mostani rendszer, tanulva ebből, ezzel a rendelettel is a saját társadalmi elfogadottságát erősítené. Ugyanezt a célt szolgálta az is, amikor Kínában a Vörös könyvet kiosztották az embereknek, vagy nálunk az általános iskolák végzőseinek az Alaptörvényt. Cél, hogy minél inkább a rendszerhez szocializálódjanak az emberek” – mondja a Szabad Európának Majtényi Balázs alkotmányjogász, az ELTE TÁTK egyetemi tanára.

Szkok Iván Új alkotmány születik című alkotása az új Alaptörvény díszkiadásához
Szkok Iván Új alkotmány születik című alkotása az új Alaptörvény díszkiadásához

Az Alaptörvény – amelynek preambulumát most jó sok intézmény tölti le gyorsan a http://kormany.hu/nemzetihitvallas oldalról, hogy „jól látható helyen” kitehesse a falra – a Nenyi szimpla politikai deklarációjához képest a magyar jogrendet megalapozó szöveg. Saját bevallása szerint Szájer József szövegezte.

„Remélem, a kormánypártok, akiknek a felkérésére az új alkotmány szövegezését végzem, nem húzzák ki a tervezetből” – írta akkor a blogján egy szövegrész kapcsán a Fidesz egyik alapítója, évtizedekig meghatározó politikusa.

A tavaly év végén egy brüsszeli kábítószeres melegorgián való részvétele miatt EP-képviselőségéről lemondó, a Fideszből kilépő és a közéletből eltűnt politikust megkímélte a sors (vagy az Alaptörvény első mondatában szereplő Isten) attól, hogy ő szövegezze be az Alaptörvény kilencedik módosításába a melegeket célzó mondatot: „az anya nő és az apa férfi”.

Az Alaptörvény ugyanis, bármennyire is szinte természetjogi megalapozottságú szövegként szeretik láttatni elfogadói, erősen helyhez és időhöz kötött jogszabály, amelyet a Fidesz rendszeresen aktuális politikai céljainak megfelelően módosít. Preambulumának kötelező kitétele a közintézményekben alkalmas a reprezentációs funkció erősítésére, magát a jogi szöveget nehéz lenne: már kilencszer módosították tíz év alatt.

„Maga a Nemzeti Hitvallás nem is jogi nyelvezetet használ, úgy van megírva, hogy sokan egyenesen nemzeti giccsnek tartják. Maga az Alaptörvény is egyszerű retorikai eszközökkel él: ami fontos, azt a fejezetek elején csupa nagybetűvel szedik, pl. HAZÁNK”– mondja az alkotmányjogász.

Legitimálva egy „nemzeti konzultációval”

A 2010/2011-es alkotmányozáshoz a Fidesznek megvolt a kétharmados parlamenti többsége, de el kellett törölniük az 1994–98 között egyébként szintén kétharmaddal kormányzó szociálliberális pártok egy rendeletét. Ez – az SZDSZ javaslatára – akkor önmagukat korlátozta: kimondta, hogy egy új alkotmány előkészítésének szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges.

Ez a szabály viszont kétharmados volt, a Fidesz rögtön el is törölte, és kétharmadával aztán megszavazta az új alkotmányt is.

Egyébként az új Alaptörvény elfogadásáig tartó egy évben is már tízszer módosította a parlamenti többség az alkotmányt, és később is, a már általa kinevezett alkotmánybírókkal feltöltött Alkotmánybírósággal is többször megtette azt, hogy ha az AB elkaszált egy jogszabályt annak Alaptörvény-ellenességére hivatkozva, akkor a parlament egyszerűen betette az Alaptörvénybe magát a rendelkezést, és ezután az AB már nem foglalkozhatott vele.

Fontos volt az is, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tették a Fidesz által ellenzékben használt eszközt, a népszavazást. Magát az Alaptörvényt sem engedték népszavazás által legitimáltatni – hiába csak a szavazók 52 százaléka áll legjobb esetben is mögötte. Helyette a senki által nem ellenőrizhető „nemzeti konzultáció” során kérdezték meg a polgárok véleményét az alkotmányozás során, a szokásos irányított, tendenciózus kérdésekkel. A Fidesz állítása szerint egymillióan küldték vissza a válaszokat.

Milyen közösség áll mögötte?

Egy nevét nem vállaló jogász szerint az Alaptörvény kettős beszédet folytat: „Néhol kifejezetten integratív és befogadó, máshol szándékosan kizárja a politikai közösség egyes részeit a politikai közösségből. Pl. az U) cikk (1) bekezdésének utolsó mondata: »A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.« De hasonló dolgok elmondhatók a homoszexuálisokról a családfogalommal kapcsolatban. Egy alkotmánytól azt várjuk el, hogy intergáljon és a közös játékszabályokat fektesse le, de a magyar Alaptörvény csak a napi ad hoc politikai küzdelmek, a pillanat uralásának eszköze.”

Majtényi Balázs szerint az Alaptörvény nem tekinthető egy politikai közösség közös akarata kifejeződésének. „Nem tud egy alkotmányos demokrácia alapdokumentumaként működni, mert megosztja a politikai közösséget. Eleve úgy kezdődik, hogy mi, magyarok, és az etnikai értelemben vett magyarokra utal. Az Alaptörvény értékrendszere nagyon sok törésvonalat hoz létre a politikai közösségen belül.”

„De a dokumentum nagyon jól kifejezi azt, ahogy a rendszer működik. A NER az Alaptörvény által vezérelt, ezért is kell állandóan módosítani az Alaptörvényt. A mostani ellenségképzés is az Alaptörvény megosztó, nem a politikai közösség egészére kiterjedő értékstruktúrájából következik: kereszténység, etnikai nemzet, hűség stb.”

„Egy valódi alkotmánynak olyan alapdokumentumnak kellene lennie, amely olyan értékeket hordoz, amelyek nem megosztják a közösséget, hanem képesek egyesíteni. Nem arra épül, hogy csak bizonyos csoportok akaratát fejezze ki, hanem minden polgáráét” - fogalmaz az alkotmányjogász.

XS
SM
MD
LG