Indoklással ellátott levélben felelt a bizottság Budapest korábbi válaszára. Az uniós alapértékek nevében sürgeti, hogy Magyarország tartsa tiszteletben a szólásszabadsághoz, illetve az LMBTQ személyek diszkriminációmentességéhez fűződő alapvető jogokat.
A bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy megteszi a következő lépést a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásban az LMBTQ-tartalmú gyermekkönyv esetében megkövetelt jogi nyilatkozat miatt. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a közelmúltban arra kötelezte az LMBTQ embereket bemutató, gyermekeknek szóló könyv kiadóját, tegyen nyilatkozatot arról, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő magatartásformákat” ábrázol.
A bizottság úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség előírásával Magyarország
- korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (amelyet az EU alapjogi chartájának 11. cikke tartalmaz);
- szexuális irányultság alapján indokolatlanul diszkriminál (az EU alapjogi charta 21. cikke) és
- helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK-irányelv).
A bizottság még 2021 júliusában felszólítólevél elküldésével indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A hivatalos magyar válasz alapos elemzése után a brüsszeli testület most úgy ítélte meg, hogy az aggályait figyelmen kívül hagyták,
Magyarországnak nem sikerült orvosolnia azokat a korlátozásokat, amelyeket az olyan alapvető jogok esetében alkalmaz, mint a megkülönböztetésmentesség és a szólásszabadság.
Ezért döntött úgy a bizottság, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak azokról a nemzeti szabályokról, amelyek korlátozni vagy tiltani kívánják a hozzáférést az olyan tartalmakhoz, amelyek szerinte
„a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésre, a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére irányulhatnak”
18 éven aluliak esetében.
A bizottság szerint ezek a nemzeti szabályok számos uniós jogszabállyal ellentétesek. Így például azzal, amely a vizuális tartalom és a határokon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások szabad nyújtásáról szól, mivel indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezetnek be, vagy az e-kereskedelmi irányelvvel, mivel a magyar szabályok rendelkezései sértik a származási ország elvét.
A törvény korlátozza az eltérő szexuális irányultságot bemutató tartalmat kiskorúak számára megjelenítő szolgáltatások nyújtását, ideértve azt is, ha ezek a szolgáltatások más tagállamból származnak, és Magyarország nem indokolta ezeket a korlátozásokat.
A bizottságnak küldött és nem kielégítőnek ítélt budapesti válasz után Magyarországnak most két hónapja van a válaszadásra és a helyzet orvoslására. Ellenkező esetben a bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja.
