Türkmenisztán az elmúlt hetekben fokozta régóta tartó kampányát a dohányzás ellen: a rendőrség házkutatást tartott a feltételezett vízipipa-használók otthonában, és dohányosokat és csempészeket vonultatott fel a tévében, hogy bevallják vétkeiket. Türkmenisztán tavaly kétszer is megemelte a dohányadót annak érdekében, hogy 2025-re dohánymentes országgá váljon.
A türkmenisztáni kormány tervei szerint 2025-re az ország dohányfüstmentes lesz – és ezt nem túl demokratikus eszközökkel érik el.
Míg a türkmén állampolgárok nem kételkednek a kezdeményezés hatalmas egészségügyi előnyeiben, a kritikusok kifogásolják, hogy a kormány elnyomó módszerekkel kényszeríti az embereket leszokásra.
A legutóbbi dohányzásellenes kampányban közel két tucat férfit mutattak az állami televízióban, hogy bevallják vétkeiket. Néhányan beismerték, hogy dohányterméket hoztak be az országba, mások bocsánatot kértek, amiért olyan fotókat tettek közzé a közösségi médiában, amelyeken azt látni, hogy otthon vízipipáznak.
A rendőrség Mari tartományban június elején előre be nem jelentett razziákat tartott a feltételezett vízipipázók otthonában, amit több helyi megerősített a Szabad Európának.
„A rendőrök engedély nélkül behatoltak a magánházakba, és a háztulajdonosok tiltakozása ellenére átkutatták a helyiségeket” – mondta egy Mariban élő lakos névtelenséget kérve.
„Ha a rendőrök vízipipát vagy tartozékokat találnak, a háztulajdonost beviszik a rendőrőrsre.”
A fővárosban, Aşgabatban a rendőrség nemrég tömeges kihallgatást tartott olyan fiataloknál, akik az interneten osztották meg vízipipás fotóikat.
Az Isztambulban, Budapesten, de még Londonban is egyes negyedekben a turisták és a helyiek által kedvelt sisa, azaz vízipipa Türkmenisztánban sem tiltott, Mari lakosai szerint azonban a rendőrség azzal próbálta megvádolni a pipázókat, hogy illegálisan árulják az eszközöket és a tartozékokat.
Lebap tartományban a rendőrség az elmúlt hetekben fokozta a dohányt rágók elleni kampányt – ez Közép-Ázsia számos részén népszerű szokás.
Türkmenisztánban a rágódohány értékesítése, előállítása és fogyasztása pénzbírsággal büntetendő közigazgatási szabálysértésnek minősül. A visszaesők akár 15 napos börtönbüntetésre is számíthatnak.
A Szabad Európa Lebapban lévő forrásai szerint a rendőrség több dohányrágót őrizetbe vett, és követelte, hogy fedjék fel a dohányt árusítók nevét, azzal fenyegetőzve, hogy különben 15 napra börtönbe zárják őket.
A források szerint ezt követően több illegális dohányárust is megtaláltak és megbírságoltak.
A Szabad Európa megpróbált kapcsolatba lépni a türkmén hatóságokkal, hogy kommentálják a razziákról és kihallgatásokról szóló jelentéseket, de nem kapott választ. A tekintélyelvű ország tisztviselői általában nem hajlandók beszélni a független médiával.
Dohányzásellenes rendeletek
Türkmenisztánban szigorú szabályozás tiltja a dohányzást minden beltéri nyilvános helyen, a munkahelyeken és a tömegközlekedési eszközökön. Tilos a dohányzás bizonyos kültéri területeken is, beleértve a parkokat, strandokat és játszótereket, valamint a kulturális, oktatási, egészségügyi és sportlétesítményeket.
A dohánytermékek reklámozásának legtöbb formáját törvény tiltja.
A dohánytermékek csomagolása és címkézése szigorúan szabályozott. Az olyan kifejezések, mint a light és az enyhe, tiltottak a csomagoláson, amelyen jól láthatóan figyelmeztetni kell a dohány egészségügyi kockázataira – szöveggel és grafikával egyaránt (ahogy általában Európában és a világ más részein is).
Hasonlóan tilos a dohánytermékek 21 év alattiaknak történő értékesítése. A valóságban sok üzlet – különösen a tartományokban – a nőknek is megtagadja a cigaretta eladását életkoruktól függetlenül, bár hivatalos tilalom nincs.
Az emberek csak állami tulajdonú üzletekben vásárolhatnak dohányterméket, amelyek erősen meg vannak adóztatva és viszonylag drágák.
Az elmúlt években számos jelentés érkezett arról, hogy az állami boltok hirtelen, minden előzetes figyelmeztetés vagy magyarázat nélkül beszüntették a cigarettaárusítást. Ez az illegális értékesítés növekedéséhez vezetett, a cigarettaárak egyik napról a másikra az egekbe szöktek.
Türkmenisztán dohányzásellenes kampánya 2000-re nyúlik vissza, amikor az ország különc vezetője, Saparmyrat Nyýazow elnök betiltotta a dohányzást minden nyilvános helyen. Nyýazow azt követően vezette be a tilalmat, hogy orvosai azt mondták neki, szívproblémái miatt le kell szoknia a dohányzásról.
Nyýazow egészségmániás, általa kijelölt utódja, Gurbanguly Berdimuhamedow 2006-os hatalomátvétele után további tilalmakat vezetett be.
Hivatali ideje alatt Türkmenisztán lett az az ország, ahol a legalacsonyabb a dohányosok aránya – hivatalosan. Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös adatai szerint a dohányosok az ország lakosságának mindössze nyolc százalékát tették ki.
Összehasonlításképpen: 1990-ben a 15 év feletti türkmének 27 százaléka, a nők egy százaléka dohányzott.
A fogorvosból lett politikus, Berdimuhamedow az egészséges életmódot népszerűsítette azzal, hogy a polgárokat nyilvános rendezvényeken való részvételre kényszerítette, például tömeges sétára, edzésre és kerékpártúrára.
Berdimuhamedow volt az, aki célul tűzte ki, hogy 2025-re nemdohányzó országgá teszi Türkmenisztánt. Utódja és fia, Serdar Berdimuhamedow folytatja 2022 márciusában lemondott apja politikáját.
Türkmenisztán 2022-ben kétszer is megemelte a dohányadót, aminek következtében jelentősen megugrottak az árak.
Globális probléma a dohányzás
A világ másik végén egy másik ország, a progresszivitás egyik mintaállamaként emlegetett Új-Zéland is azt tervezi, hogy 2025-re dohányfüstmentessé válik. Bár az új-zélandi kormány megközelítése a cél megvalósítása érdekében nem hasonlítható az aşgabati elnyomó intézkedésekhez, de van olyan eleme, amely nem sok beleszólást ad polgárai egy részének.
Tavaly decemberben Új-Zéland olyan törvényt fogadott el, amely megtiltotta a dohányárusítást mindazoknak, akik 2009. január 1-jén vagy azután születtek, hogy megakadályozza, hogy a jövő generációi elkezdjenek dohányozni. Az új törvény emellett 2023 végére hatezerről hatszázra csökkenti az engedélyezett dohányárusok számát. A törvényt megszegők súlyos, akár 96.000 dolláros bírságra számíthatnak.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint az elmúlt két évtizedben világszerte folyamatosan visszaesett a dohányzás, de még mindig a korai halálozás egyik vezető oka, több mint nyolcmillió halálesetért felelős, és évente 1,4 ezer milliárd dollárba kerül a világgazdaságnak.
Ez egyre több országot késztet arra, hogy szigorú dohányzásellenes szabályozást vezessen be.
Bhután – az apró himalájai királyság – 2004-ben a világon elsőként tiltotta be a dohányárusítást és a dohányzást minden nyilvános helyen.
2010-ben az ország a világ legszigorúbb dohányzásellenes törvényeit vezette be, amikor betiltotta a dohánytermékek Bhutánba történő importját és csempészetét. Az elkövetők akár öt év börtönbüntetésre is számíthatnak.
A koronavírus-világjárvány idején, 2021-ben azonban enyhítette a törvényt és engedélyezte egyes dohánytermékek behozatalát, hogy véget vessen a cigaretta és más termékek burjánzó csempészetének.
