A kilencvenes években a Budapesti Sakkszövetség főtitkára volt, tavaly viszont hajléktalanná vált. A 68 esztendős Száraz Sándor február óta dél-baranyai fiatalokat tanít sakkozni, és sakkfaluról álmodozik, meg arról, hogy nyugodtan éljen végre.
A munkáscsaládból származó Száraz Sándor a fővárosban nőtt fel, tízévesen az unokabátyjától tanult meg sakkozni. Nyolcadikban kezdett komolyabban foglalkozni a 64 mezőn mozgatott bábukkal, és középiskolásként már sikeresen szerepelt versenyeken. Később egy nagyvállalat dolgozóinak sakkéletét szervezte. A sportállás mellett sakkról szóló szakcikkeket és feladványokat küldött különböző újságoknak. 1992-től ő lett a fővárosi sakkszövetség főtitkára. E posztjának köszönhetően rangos versenyeket szervezett, ismerte a hazai sakktársadalom elitjét, és járta a világot.
1998-ban egyik napról a másikra elküldték állásából, és munkanélkülivé vált. Bár utóbb visszahívták volna a szövetséghez, sértetten nemet mondott, és abból élt, ami épp adódott: újságot, buszjegyet és cigarettát árult, parkolóellenőr volt, reklámújságot hordott ki, ingatlanhirdetéseket ragasztott. Gyakran feketén dolgozott.
Közben volt egy élettársa, a kapcsolatból két gyermek született. A pár egy idő után különvált, Sandor később értesült arról, hogy volt élettársa és gyermekei autóbalesetben meghaltak. Hogy a tragédia mikor és hol történt, és melyik temetőben nyugszanak egykori családtagjai, azt ma sem tudja. Száraz Sándorról 2020-ban a 24.hu közölt portrét.
Kilakoltatás és klagenfurti ajánlat
Száraz Sándor később egy 27 négyzetméteres kőbányai lakásban húzta meg magát, amelyet bankkölcsönből vásárolt. A hitellel nem bírt, majd a fűtésszámlával sem, ezért 2022 októberében kilakoltatták. Pár óráig hajléktalan volt, ám aznap estére egy ismerős szerzett neki egy nyári konyhát, ahol meghúzhatta magát.
Minderről értesülve megkereste őt Mali Zoltán, Drávapiski független polgármestere, aki állást és lakást ajánlott neki Klagenfurtban. Karintia fővárosában akkor nyílt meg az az alapítványi sakkmúzeum, amely Mali Zoltán több ezer sakk-készletének egy részét mutatja be. Mali és a múzeumot irányító, magyar származású Melanie August azt ajánlotta Száraz Sándornak, hogy költözzön ki Klagenfurtba, és tanítson sakkot a 260 ezer lelkes város fiataljainak. Száraz először igent mondott, aztán félve az országváltástól és a nyelvi nehézségektől, meghátrált.
Sakkoktatás kadétoknak
Mali megértette Száraz szorongását, és felvetette, hogy költözzön Drávapiskibe, és oktasson sakkot az iskolásoknak Dél-Baranyában. Erre már ráállt a megszorult férfi, és ez év elején elfoglalta a neki felajánlott egyszobás házat. A feladat szépségén túl a képzés révén remélhető csekély gázsi is vonzotta, hiszen 120 ezer forintos nyugdíjának a felét elvitték az adósságai.
Mali Zoltán megszervezte, hogy hol tanítson az idős sakkoktató. Februárban a siklósi gimnázium kadét szakos diákjaival kezdett foglalkozni, áprilisra hirdették meg ugyanis a kadétok országos sakkbajnokságát. A 166 indulót verbuváló bajnokságon a 16 siklósi kadét mindegyike bejutott az első 120 közé, a csapat legjobbja nyolcadik lett, a második legeredményesebb versenyző pedig a 11. helyezést érte el. A bajnokság koedukált volt, a lányok tízes mezőnyében siklósi tanuló vitte el a második helyet. Történt mindez annak ellenére, hogy a siklósi gimnazisták közül korábban senki sem sakkozott rendszeresen, a csapatból többen februárban még azt sem tudták, hogyan kell lépni a bábukkal.
Száraz Sándor szerint jövőre a siklósiak érmet hoznak a kadétbajnokságról, mindenképp ez az iskola lesz a megméretés legjobbja. Ezt már akkor jósolta meg nekem, amikor ellátogattam a siklósi könyvtárban tartott edzésére. Sándor a könyvtár galériáján várta a kadétokat egyéni képzésre. Óránként érkeztek hozzá a diákok, valamennyiükre negyven-ötven perces képzés jutott. Egyikük, a 16 éves Csárdi Milán már részt vett az említett országos kadétbajnokságon, a középmezőnyben végzett. Milánt olyan feladványokkal várta Sándor, amelyekben a fehérnek két lépés után mattot kell adnia. Milán három perc alatt megtalálta a győztes lépéseket, így új feladványt kapott. Azt is megoldotta két perc alatt, jöhetett a harmadik próba.
Az edzés végén a fiú elmondta, hogy amikor februárban járni kezdett Sándor óráira, gyakorlatilag még csak a lépéseket ismerte. Hamar beleszeretett a játékba, és nyáron – mivel nem volt edzés – online sakkozott. Mostanában gyakran „mozognak” a fejében a bábok, buszozáskor a mobilján sakkmeccseket játszik. Milán korábban évekig birkózott, korosztályos versenyen nyert is érmet, a sakk mellett van még egy hobbija: a bűvészkedés. Amikor erről beszélt, elővett a zsebéből egy pakli kártyát, és bűvészesen megkeverte. A sakkról így fogalmazott: „Érzem, hogy fejleszti a logikámat, arra tanít, hogy a másik fejével is gondolkozzak.”
A sakk jó hatása a fejlődő gyerekekre
A gimnázium első osztályába járó Benkő Balázs is megtapasztalta már, hogy a sakk élesíti az elmét, bár még csak négy hete jár Sándor foglalkozásaira. A katonai pályára készülő fiú korábban apjával játszott néhány partit, és biztos abban, hogy apja már nem tudná „lenyomni”. Balázs édesanyja is elismerte, hogy fiára máris jó hatással van a sakk, szerinte a fiú összeszedettebb lett .
A nevelőszüleivel élő kisharsányi másodikos, Kovács Virág a közszolgálati egyetemen szeretne majd diplomázni. Erős benne a versenyszellem, évek óta kick-boxol, több érmet nyert már.
„Sakkban is győzni szeretnék – nyilatkozta a Szabad Pécsnek Virág. – Még nem tudok jól, de volt már, hogy megvertem az egyik bátyámat. Ha kikapok, nem szomorkodom, hanem revansot kérek.”
Sakkfalu a hátrányos helyzetű településből
Száraz Sándor is azokat a tulajdonságokat szeretné fejleszteni, amiket a hozzá járó fiatalok fontosnak tartanak. Nem versenyzőket akar képezni, hanem gondolkodó embereket. Ha aztán valakiről kiderül, hogy versenyző is lehet belőle, az plusznyereség. Száraz Sándor a siklósi gimnázium 15 tanulójának tart sakkedzést, emellett a harkányi általános iskolában is elkezdte a sakkoktatást, hétvégén pedig sakkórát tart a harkányi fejlesztőműhelyben, a Csodakamrában, ahol alkalmanként öt-tíz gyerek érdeklődik a program iránt. Ugyancsak hétvégén a siklósi könyvtárban is feladványokkal fogadja a sakk iránt érdeklődőket.
A legnagyobb terv azonban az, hogy Drávapiski váljon sakkfaluvá, ahol a település minden fiatalja rendszeresen sakkozik. Száraz Sándorról Mali Zoltán a Facebook-oldalán is írt. A Szabad Pécsnek úgy fogalmazott: két okból „csalta el” a falujába Száraz Sándort: egyrészt új célt, társaságot és megélhetést akart biztosítani a reménytelen helyzetbe került idős mesternek, másrészt úgy gondolta, hogy a sakk nagyban hozzájárulhat a halmozottan hátrányos helyzetű falu fiataljainak szellemi fejlődéséhez.
„Ahhoz, hogy kimozduljon ez a falu és a környék a sanyarú helyzetéből, először a fejekben kell rendet tenni” – mondta Mali Zoltán. Akkor lesz jobb sorsuk és perspektívájuk az itteni családoknak, ha taníttatják és nívós iskolába íratják a gyermekeiket. A sakk segíthet abban, hogy a fiatalok játékos formában ráérezzenek a gondolkodás és a tudás fontosságára. Ezért mi nem sakkzseniket akarunk nevelni, hanem tanulni vágyó, kreatív embereket. Erről szól majd a sakkfalu, ha sikerül megvalósítanunk – zárta gondolatait a polgármester.
