„Hosszú és nehéz” háborúról beszélt Izrael miniszterelnöke országa lakóinak. Az izraeli hadsereg arra figyelmeztetett, hogy a gázai Hamász fegyveresei továbbra is harcolnak Izraelben, miután több ezer rakétát lőttek ki, beszivárogtak a déli közösségekbe, és a jelentések szerint több mint hatszáz embert öltek meg.
A harcok vasárnap délelőtt is folytatódtak. Az izraeli légierő közölte, hogy a „hadműveleti infrastruktúrát” vette célba Gázában. Az izraeli hadsereg Libanon déli részén is bevetette a tüzérséget, miután onnan aknavetőkkel lőttek izraeli állásokat a vitatott hovatartozású Dov-hegynél.
A Hamász palesztin csoport fegyveresei szombaton izraeli városokba törtek be, sok száz izraelit megöltek, és több tucat túszt ejtettek az ötven évvel ezelőtti, jom kippuri háború óta a legtöbb áldozatot követelő támadásban. A legfrissebb hírek már több mint hatszáz izraeli áldozatról szólnak a Gázából indított támadás után. A palesztin fegyveresek több mint száz katonát és civilt raboltak el, amikor átlépték a határt, és rajtaütöttek a közösségeken.
A Gázai övezetben több mint 370-an haltak meg, amikor Izrael megtorló csapással válaszolt a Hamász támadására. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a sérültek száma meghaladja a kétezret.
Netanjáhú bosszút ígért, Hanije hibáztat
„Hatalmas bosszút állunk ezért a gonosz napért” – mondta Benjámín Netanjáhú miniszterelnök.
„A Hamász kegyetlen és gonosz háborút indított. Meg fogjuk nyerni a háborút, de az árát túl nehéz elviselni – mondta. – A Hamász mindnyájunkat meg akar ölni. Ez az ellenség anyákat és gyerekeket gyilkol meg otthonukban, ágyukban. Olyan ellenség, amelyik időseket, gyerekeket, tinédzser lányokat rabol el.”
Iszmaíl Hanije, a Hamász vezetője azt mondta, hogy a Gázából induló támadás átterjedhet Ciszjordániára és Jeruzsálemre. A gázaiak 16 éve élnek izraeli blokád alatt.
Beszédében Hanije kiváltó okként a jeruzsálemi al-Aksza-mecsetet érő fenyegetéseket, a gázai blokád fenntartását és Izrael viszonyának normalizálását emelte ki a térség országaival. „Hányszor figyelmeztettünk benneteket arra, hogy a palesztinok 75 éve élnek menekülttáborokban, és ti nem vagytok hajlandók elismerni népünk jogait?”
Izraeli civilek holttestei hevertek a dél-izraeli Szderót utcáin, Gáza közelében, körülöttük üvegtörmelék. A Hamász fegyveresei a vasárnap reggeli hírek szerint még mindig lövöldöztek több helyen. Az izraeli erők azon dolgoznak, hogy az ország egész területét „megtisztítsák a terroristáktól”.
A palesztin fegyveresek több tucat izraelit ejtettek túszul. A pontos szám ismeretlen, de Izrael washingtoni nagykövetsége százra tette egy közösségimédia-posztban. Civileket és katonákat egyaránt elhurcoltak. Az X-en, a korábbi Twitteren közzétett bejegyzésben az is szerepel, hogy több mint háromszáz izraeli halt meg, több mint 1800-an megsérültek. A számokat Izrael hivatalosan nem erősítette meg.
Libanon és a Hezbollah is
Libanon sem maradt ki a konfliktusból: miután aknavető-támadás érte onnét, Izrael libanoni területet lőtt. A libanoni Hezbollah közölte, hogy ő áll a Dov-hegy elleni támadás mögött – ez egy olyan terület, amelyet Izrael, Libanon és Szíria egyaránt magának követel. Az Irán által támogatott fegyveres csoport azt mondta, a támadás „szolidaritás” volt „a palesztin ellenállással”.
Válaszul az izraeli védelmi erők dróntámadást hajtottak végre a Hezbollah infrastruktúrája ellen Dzsabal Rusz térségében. A libanoni–izraeli határ viszonylag nyugodt volt Izrael és a Hezbollah 2006-os háborúja óta, de a feszültség az elmúlt hónapokban fokozódott.
A nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal, elítélték az Izrael elleni támadást. Joe Biden elnök televíziós beszédében azt mondta: Izraelnek joga van megvédenie önmagát, és határozottan figyelmeztette Iránt és más, Izraellel ellenséges országokat. „Ez nem a megfelelő pillanat arra, hogy Izrael bármely ellensége előnyszerzésre használja ki ezeket a támadásokat. A világ figyel” – tette hozzá.
Hogyan történhetett?
Közben Izraelben egyre többen teszik fel a kérdést az ország védelméért felelősöknek: hogyan történhetett meg, hogy a Hamász fegyveresei áttörték a Gázai övezet körül emelt akadályokat, és izraeli városokban kóborolva civileket gyilkoltak? Hogy lehet, hogy egy nappal az 1973-as, jom kippuri háború kezdetének ötvenedik évfordulója után újból meglephette az izraeli erőket egy hirtelen támadás?
„Ami most történt, az nagyon hasonlít az akkorihoz – véli Giora Ájland nyugalmazott tábornok, az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanács volt vezetője. – Amint látjuk, Izraelt teljesen meglepte egy nagyon jól összehangolt támadás” – mondta az újságíróknak tartott tájékoztatón.
A hadsereg szóvivője közölte: akkor fogják megvitatni a hírszerzés felkészültségét, amikor a helyzet megnyugszik, most a harcon van a hangsúly. „Akkor beszélünk majd erről, amikor beszélnünk kell róla” – mondta egy sajtótájékoztatón.
Jól vannak az Izraelben lévő magyarok
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy valamennyi családdal felvették a kapcsolatot, a körülményekhez képest jól vannak, és az események alakulásának függvényében tervezik az övezet elhagyását. Egyelőre életveszélyes megkísérelni a menekülést – tette hozzá. A legfrissebb információk szerint jelenleg tizenegy magyar állampolgár tartózkodik a Gázai övezetben, többségük kiskorú.
„A helyszínen lévő diplomatáink már kapcsolatba léptek lehetséges nemzetközi partnerekkel egy összehangolt evakuációs művelet érdekében, amelyre már több sikeres példa is volt korábban” – írta közösségi oldalán a miniszter, aki korábban közölte: Magyarország Izrael mellett áll ezekben a nehéz órákban.
