Jövő héten ér véget a Nobel-békedíjas volt mianmari vezető másfél éve tartó büntetőpere, ezután kerülhet sor az ítélethirdetésre.
A délkelet-ázsiai ország addigi de facto vezetője tavaly február óta van őrizetben. Ekkor vették ugyanis át a hatalmat a fegyveres erők arra hivatkozva, hogy a kormány nem vette figyelembe a panaszaikat a nemzetközi közösség által jórészt tisztességesnek tartott, előző évi választással kapcsolatban.
A katonai junta bírósága eddig mind a tizennégy, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta a most 77 éves Aung Szan Szú Kjit, így egyebek mellett korrupció, walkie-talkie rádiók jogellenes behozatala és birtoklása, illetve a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások megszegése miatt is elítélték, összesen eddig 26 év börtönbüntetésre.
Ehhez kapcsolódóan: Mianmar: erőszak és tüntetések jelzik a puccs évfordulóját
Jogvédő szervezetek az eljárást az igazságszolgáltatás megcsúfolásának tartják, amelynek legfőbb célja a sokak szemében a demokrácia jelképének tartott politikus eltávolítása a színről.
A tárgyaláson a vád és a védelem képviselői december 26-án adják elő utoljára érveiket a fennmaradó öt korrupciós vádpontban, amelyek miatt egyenként akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható, ha bűnösnek találják. Szakértők szerint néhány nappal ezt követően születhet meg az ítélet.
A puccs óta alig lehet Szú Kjiról hallani az egykori Burmában, leginkább az állami médiában a bírósági eljárásokról közzétett fényképeken lehet találkozni vele.
Ehhez kapcsolódóan: Kivégeztek négy demokráciapárti aktivistát Mianmarban
Mianmar az utóbbi időszakban káoszba süllyedt, több felkelőcsoport is harcot hirdetett a katonai junta ellen, amely vaskézzel irányítja az országot, és véres leszámolásokat hajt végre ellenfeleivel szemben. Becslések szerint a puccs óta több mint 15 ezer embert vettek őrizetbe és mintegy 2500 civil vesztette életét. Az ENSZ emberiség elleni bűncselekménynek nyilvánította a hadsereg tetteit, és szankciókat léptetett életbe Mianmar ellen.
Bár a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjira továbbra is a demokráciáért folytatott küzdelem legkiemelkedőbb harcosaként tekintenek Mianmarban, az utóbbi években az Európai Parlament, az Amnesty International és több más szervezet is visszavonta a korábban neki adott kitüntetést, mondván, hogy a buddhista többségű ország vezetőjeként szemet hunyt az országában élő, főként muzulmán rohingja kisebbséget érő támadások és jogsértések felett.
