Három év elmúltával az afgánok még mindig nem tértek magukhoz a kabuli repülőteret érő, megsemmisítő támadásból
Afgánok tolonganak a pusztító támadás előtt a kabuli repülőtér egyik kapujánál 2021. augusztus 26-án
2021 augusztusában 170 afgán és 13 amerikai katona halálát okozta egy öngyilkos merénylet a kabuli repülőtérnél. Ez volt az egyik legsúlyosabb támadás az Egyesült Államok vezette háború 19 éve alatt, amely az amerikaiak kaotikus katonai kivonulásának rettenetes jelképévé vált.
A 2021. augusztus 26-i megrázó események mélyen belevésődtek Safiullah Szamszor emlékezetébe.
Az akkoriban huszonkét éves Szamszor az egyike volt annak a sok ezer elkeseredett afgánnak, akik a kabuli repülőtér előtt gyűltek össze abban bízva, hogy az amerikai hadsereg légi úton kijuttatja őket az országból.
Néhány nappal korábban a tálibok átvették az irányítást az afgán főváros felett, ami pánikot váltott ki a város ötmillió lakosából.
Kaotikus jelenetek folytak a még amerikai ellenőrzés alatt álló repülőtér kerítésein kívül, amikor egy öngyilkos merénylő a tömegben működésbe hozta a robbanómellényét, és ezzel elszabadította a poklot.
„Hirtelen hangos robbanás vágott földhöz – emlékezik vissza Szamszor. – Kiabálás hallatszott, és emberek kezdtek rohanni minden irányba. Emlékszem a vérre és a porra, amit magam körül láttam, mielőtt elveszítettem az eszméletemet.”
Az egyetemista Szamszort kórházba vitték, ahol négy napig feküdt kómában. Amikor felébredt, az orvosok közölték vele, hogy négy helyen eltört a gerince. Ráadásul egy repeszdarab átfúrta a torkát is.
Afgánok szállnak fel egy Boeing C–17 Globemaster III típusú gépre a kabuli repülőtéren 2021. augusztus 30-án végrehajtott evakuálás során
Mintegy 170 afgán és 13 amerikai katona vesztette életét a bombamerényletben, amely az Egyesült Államok vezette afganisztáni háború egész 19 éves történetének egyik leggyilkosabb támadása volt. Szamszorhoz hasonlóan több százan sebesültek meg.
A robbantás, amelynek elkövetőjeként az Iszlám Állam Horaszán (IS-K) szélsőséges csoport jelentkezett, az Egyesült Államok augusztus 31-én befejezett, kaotikus és halálos afganisztáni katonai kivonulásának szimbólumává vált.
Három év elteltével a túlélők még mindig szenvednek a támadás pszichológiai és fizikai hatásaitól.
Szamszor soha nem tért vissza az egyetemre, hogy megszerezze a diplomáját angol irodalomból. Nem tud dolgozni, és még mankó segítségével is alig tud járni.
Öt nővérével és az édesanyjával abból a pénzből élnek, amit a szomszédos Iránban dolgozó bátyja küld.
Szamszor családja már minden megtakarítását felélte, eladtak egy telket, valamint az autójukat is, hogy fizetni tudják a kezelését.
„Remélem, hogy Allah meg fogja büntetni azokat, akik felelősek az életem és sok más ember életének tönkretételéért” – mondja.
Mejszam Ahmadi két fivérét veszítette el a robbantásban.
Alireza Ahmadi újságíró és Mudzstaba Ahmadi fotóriporter is csatlakozott a tömeghez a kabuli repülőtér Abbey kapuja előtt, miután egy barátjuk azt mondta nekik, hogy az amerikai erők beengedték a repülőtérre. A barát – mondja Mejszam – megígérte, hogy segít nekik is a bejutásban.
„Sajnos amikor jött a robbanás, épp egymás mellett álltak, mindketten életüket vesztették” – mondta Mejszam.
A túlélők és a robbantás áldozatainak rokonai még mindig keresik a választ a történtekre.
A Pentagon két vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az összes áldozatot egy magányos öngyilkos merénylő ölte meg.
Ám a CNN új, videófelvételeken alapuló és idén áprilisban közzétett vizsgálata azt sugallja, hogy többtucatnyi áldozatot amerikai katonák lőttek agyon.
Három nappal az Abbey kapunál végrehajtott robbantás után az Egyesült Államok hadserege dróncsapást mért egy célpont ellen, amelyet az IS-K kabuli épületegyütteseként említettek.
Az Egyesült Államok légiereje által közzétett képen a Reach 871-nek, az amerikai légierő C–17 Globemaster III típusú repülőjének a belsejét láthatjuk, amint 2021. augusztus 15-én Kabulból Katarba tart
Az amerikai dróntámadás azonban egy afgán segélymunkást ölt meg kilenc családtagjával együtt. A Pentagon „tragikus hibának” nevezte a történteket.
Michael Semple, a belfasti Queen’s Egyetem Afganisztán-szakértője szerint a rettenetes kabuli repülőtéri támadás azt testesíti meg, hogy Washington rosszul kezelte az afganisztáni nemzetközi katonai kivonulást.
„Itt volt az idő, hogy az Egyesült Államok elhagyja Afganisztánt, de a fejetlenség, amely az Abbey kapunál történő vérontásban csúcsosodott ki, azt mutatja, hogy rosszul kezelték a helyzetet” – mondta.
2020-ban az Egyesült Államok és a tálibok megállapodást írtak alá az összes külföldi katona fokozatos kivonásáról Afganisztánból, ám 2021 nyarán a tálibok villámoffenzívája nyomán összeomlott a Nyugat által támogatott afgán kormány, még azelőtt, hogy a nemzetközi erő összes tagja elhagyta volna az országot.
Az amerikai vezetésű erők a tálib hatalomátvétel után két hétig tartották ellenőrzésük alatt a kabuli repülőteret, több tízezer külföldi állampolgárt evakuáltak, valamint olyan afgánokat, akiknek veszélyben volt az életük.
Afganisztán, az aknák földje
1/11A nyolcéves Idrisz lábprotézisét nézi, amelyet a Vöröskereszt kabuli rehabilitációs központjában kapott. Kabul, április 9.
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
2/11A 17 éves Ahmadot nagybátyja vizsgálja a Vöröskereszt kabuli rehabilitációs központjában, miután egy aknarobbanásban elvesztette egyik lábát. Az ENSZ aknamentesítési szolgálata (UNMAS) szerint 1988 óta mintegy 41.000 afgán polgári személyt öltek meg vagy sebesítettek meg aknák és fel nem robbant lőszerek. Az áldozatok több mint kétharmada gyermek. Kabul, április 9.
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
3/11Amanullah 25 éves, Helmand tartományban lépett aknára. A robbanásban elveszítette az egyik lábát
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
4/11Lábukat elvesztett férfiak tanulják a járást lábprotézisükkel. A rehabilitációs klinika személyzetének tagjai közül is sokan amputáltak. Felkészítették őket arra, hogy más amputáltaknak segítsenek a protézisek illesztésében és a fizikoterápiában. Kabul, április 9.
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
5/11A harmincéves Szadera bal lába veszett oda egy akna miatt
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
6/11Egy afgán fiú robbanóanyagokról tart oktatást egy Kabul melletti faluban 2022. április 4-én. Az afganisztáni programokat felügyelő Charlotte Slente, a Dán Menekültügyi Tanács (DRC) főtitkára a Reutersnek elmondta: „Az aknamentesítés szerves részét képezi a felnőttek és a gyerekek tájékoztatása a robbanóeszközök kockázatával kapcsolatban és arról, hogyan kerüljék el őket, hogyan ismerjék fel a lőszereket, a fel nem robbant lőszereket és a taposóaknákat; hogyan reagáljanak, ha olyan dolgokat találnak a felszínen, amelyeket nem ismernek fel”
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
7/11Gyerekek tanulmányozzák az oktatási anyagot Kabul mellett április 4-én
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
8/11A Dán Menekültügyi Tanács aknamentesítéssel foglalkozó munkatársai fel nem robbant lőszerek után kutatnak Kabul tartományban. „A taposóaknák és a fel nem robbant lőszerek óriási problémát jelentenek Afganisztánban. Afganisztán valójában a föld egyik legszennyezettebb országa, ha az aknákat nézzük” – mondta Charlotte Slente
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
9/11Egy fel nem robbant tüzérségi lövedéket ásnak ki Kabul mellett. A DRC szerint Afganisztánban az aknamentesítési munka legnagyobb részét a segélyszervezetek végzik. Kabul tartomány, április 4.
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
10/11Az aknamentesítő csapatok ilyen zászlókkal jelzik, ha fel nem robbant lövedéket vagy aknát találnak. Kabul tartomány, április 4.
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
11/11A legtöbb esetben a megtalált aknákat a helyszínen megsemmisítik
Afganisztán földjében még mindig megszámlálhatatlan taposóakna van elrejtve. Az ENSZ szerint az országban havonta 150 ember hal meg az aknák miatt, és minden tíz áldozatból nyolc gyerek.
