Ukrán hírszerzés a fogolyátadásról: A magyar fél kereste meg Putyinékat, az ukrán megkeresésekre viszont mindent letagadtak. „Ha túl nagy a cég, az felkelti a NER-esek érdeklődését” – Űr és NER, 2. rész. „Oroszországnak nincs vétójoga” – Jens Stoltenberg Ukrajna NATO-tagságáról.
Ukrán hírszerzés a fogolyátadásról: A magyar fél kereste meg Putyinékat, az ukrán megkeresésekre viszont mindent letagadtak
A tizenegy ukrán hadifogoly homályos orosz–magyar csereügylete abszolút pozitív esemény is lehetett volna, de politikai felhangokkal átszőtt, drámai detektívsztorivá kezd válni – nyilatkozott a Szabad Európának Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője, aki szerint a résztvevők nem tartják be a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél kereste meg az oroszt a művelet ügyében, amiről bizonyítékaik is vannak. A Magyarországra került hadifoglyokról az illetékes állítása szerint továbbra is hiába kérnek a magyar államtól hivatalos megerősítést. A művelet előtti kijevi érdeklődésekre a magyar fél az egész tervezett akciót letagadta.
„Ha túl nagy a cég, az felkelti a NER-esek érdeklődését” – Űr és NER, 2. rész
Míg 2018-ban még csak 2,2 milliárd forint ment el közvetlenül űrkutatásra és űrtevékenységre a központi költségvetésből, 2021-ben már majdnem tízmilliárd. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy tőkealap is, amelybe húszmilliárd forintot tesz a magyar állam. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Hallottunk olyan vállalkozóról is, aki inkább külföldre menekítette fejlesztését, mert csak így tudta megtartani.
„Oroszországnak nincs vétójoga” – Jens Stoltenberg Ukrajna NATO-tagságáról
Brüsszelben üléseztek a katonai szövetség védelmi miniszterei, akik konkrét támogatásokat ajánlottak fel az ukrán hadseregnek, miközben a NATO is fokozza a készültséget. Ez azt jelenti, hogy világszerte háromszázezer katona áll a legmagasabb készültségben légi és tengeri egységekkel megtámogatva. A NATO hosszú távon képzeli el Ukrajna támogatását, ami a tagságot is magában foglalja majd a háború lezárását követően.
Zuhan az üzemanyag-fogyasztás, további bonyodalmakhoz vezethet az újabb adóemelés
Az első félév üzemanyag-fogyasztási adatai szerint eltűnt az előző évi növekmény, s ha 2024 januárjától literenként 41 forintos pluszadó is terheli majd a tankolást, nem látszik, hogy lesz megállás. Az adók tervezett emelésével kapcsolatban a kormány ugyan Brüsszelre mutogat, azonban a negyven forintot meghaladó emelést ez nem igazolja.
Vámos György: Jelentős bevételnövekedés várható a boltokban a SZÉP-kártyás vásárlásokkal
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a vásárlók és az élelmiszerboltok jól járnak azzal, hogy augusztus 1-jétől majd hideg élelmiszert is lehet vásárolni SZÉP-kártyával. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ezzel szemben komoly veszteséggel számol, és ezért lépéseket tervez, hogy megakadályozza. A cafeteriakeretre történő élelmiszer-vásárlás nem új, tavaly és korábban is volt, több ellenzéki párt kérte a visszaállítását.
Mol-koncesszió: szeptemberre tolhatják az új hulladékrendszer indulását
Rendkívül kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindulhat az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak a fővárosban szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer.
Autómentes marad a Lánchíd, fizetési felszólításokat küld ki a főpolgármester
Előző hétvégén lezárult az első Budapesti Lakógyűlés, amelyen egyebek mellett arról kérdezték a fővárosiakat, hogy visszaengedjék-e az autókat a felújított Lánchídra. A válaszadók többsége azt szeretné, ha maradna a jelenlegi forgalmi rend – mondta Karácsony Gergely az eredményt ismertetve.
Blinken és Hszi a kapcsolatok javítását ígéri, de Peking elutasítja Washington legfontosabb kérését
Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akivel tájékoztatása szerint megállapodtak a súlyosan megromlott kapcsolatok stabilizálásában, ám úgy hagyta el Pekinget, hogy elutasították a legnagyobb kérését, a kommunikáció javítását a két hadsereg között.
Amit még tudni érdemes
Látványdiplomácia a Föld körül: Szijjártó Péter öt év alatt rengeteget utazott, de szinte semmit nem ért el (Népszava)
Öt év alatt 73 alkalommal repült 44, a magyar gazdaság szempontjából kevésbé meghatározó országba Szijjártó Péter. Eddig azonban nincs jele annak, hogy áttörést, külkereskedelmi fordulatot hoztak volna a keleti és a déli nyitás jegyében szervezett utak – derül ki a lap összesítéséből.
MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, de ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni (Telex)
Míg a magyar közoktatás krónikusan forráshiányos, a kormány akkora vagyont ruházott át 2020-ban a hozzá közel álló szakkollégiumra, mint amennyit abban az évben az állam által fenntartott egyetemek és főiskolák együttesen kaptak.
Bőrkiütést, torokkaparást, szájfájdalmat tapasztaltak a kormányhivatal emberei a selejtes akkukat feldolgozó üzemben (Átlátszó)
Miközben pénzügyi szempontból eredményes évet zárt a dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft., sorozatban szabják ki rá a hatóságok a büntetéseket. A cég szigetszentmiklósi akkufeldolgozó üzemét, ahol halállal végződő baleset is történt, már háromszor bírságolták meg rákkeltő anyagokkal való súlyos veszélyeztetés miatt.
Olyan EU-s ötlettől félti a rezsicsökkentést a kormány, ami éppen azt segíti, hogy más országok is rezsicsökkentsenek (444)
A javaslat épphogy megteremti a lehetőséget, hogy a tagállamok hatósági árazással kisegítsék a leginkább rászoruló vállalkozásokat, ha igazán nagy a gond.
Minden jót kíván a mai napra
a Szabad Európa budapesti szerkesztősége
