A nyaraló, ahol Tamara a melegebb hónapokat tölti, egy rövid hajóútra van innen, a Dnyeper folyó túlsó partján.
Ez az a hely, ahonnan a folyó túlpartján visszavonult orosz csapatok rakétákat, gránátokat és aknavetőket lőnek át Herszonba, terrorizálva a várost, amely alig két hónappal ezelőtt még ujjongott, amikor az ukrán csapatok visszafoglalták.
Tamara elmondta, hogy nemrég a szomszédját megölte egy orosz rakéta.
„Egy üzlet közelében volt, amikor becsapódott egy rakéta – mondta. – A barátaival volt együtt; az egyik elesett, a másik megsebesült, az ő fejét azonnal leszakította a robbanás.”
Az oroszok, mondta, „bosszút állnak rajtunk, mert elfoglalták Herszont, aztán elvesztették”.
November elején a déli folyami kikötő lakói örültek, miután az ukrán csapatok nyolc hónapos orosz megszállás után bevonultak a városba.
A visszavonulás óta azonban Oroszország beásta magát a Dnyeper keleti partján, lövészárkokat, bunkereket és megerősített lőállásokat épített ki, amelyekből erői folyamatosan lövik Herszont.
Ez magában foglalja a város Korabel kerületét is, amely egy vizes deltatorkolati vidéken található, a várostól délre.
A támadások több tucat civilt öltek meg Herszonban és a környező kerületekben, közölték tisztviselők.
Ihor, egy másik, Korabelből származó lakos, aki Tamarához hasonlóan csak a keresztnevét árulta el, a Szabad Európa ukrán szolgálatának elmondta, hogy tud egy férfiról, aki kiment a boltba kenyeret venni, és meghalt a tűzben.
„Milyen bombabunker menti meg az embert, ha a bal parttól a jobb partig mindössze két-három kilométer a távolság? Itt még légvédelmi szirénánk sincs” – mondta.
„Ha lőnek, jobb otthon maradni, mint kirohanni és elszaladni” – tette hozzá.
Tűz alatt
December 24-én Oroszország tüzérségi tüzet zúdított Herszon központjára; 16 ember meghalt, és mint hatvanan megsebesültek.
Január 1-jén az első órákban az orosz erők körülbelül hét lövedéket lőttek ki a herszoni gyermekkórházra ukrán tisztviselők szerint. Áldozatokról nem érkezett jelentés, de több tucat gyermeket, szülőt és alkalmazottat kellett evakuálni.
A támadás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta az orosz erőket, hogy „megfélemlítésre játszanak és élvezetből gyilkolnak”.
A helyzet különösen súlyos Korabelben, amely a túlparton lévő orosz állások közelsége miatt jobban ki van téve a támadásoknak.
A herszoni városi tanács szerint Korabelben sok házban nincs áram, fűtés és vízellátás. A tömegközlekedés leállt, az önkéntesek munkája pedig életveszélyessé vált a gyakori ágyúzás miatt.
A herszoni hatóságok felszólították a lakosokat, hogy távozzanak, de csak kevesen mondták, hogy ezt terveznék. Azok, akik úgy döntöttek, hogy maradnak, arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük máshol élni, és általában nem szívesen hagyják el otthonukat.
A Szabad Európa ukrán szolgálatának december 29-én adott interjúkban a lakosok a mindennapi élet nehézségeiről számoltak be, miközben állandóan újabb orosz bombázástól tartottak.
„Nincs világítás, víz és fűtés, de az emberek élik az életüket, és folytatni akarják, mert ez az otthonuk, nem akarják elhagyni” – mondta az egyik nyugdíjas lakos, Tetyjana, aki elmondása szerint havi 68 dollárnak megfelelő nyugdíjból él.
Ljudmila, aki szintén Korabel lakója, úgy él, hogy az erkélyét lerombolták a lövések, a széttört ablakokat fóliával fedte be, hogy távol tartsa a téli hideget.
Azt mondta, hogy alig tud aludni, de nem szándékozik elmenni.
Viktor Tockij, a körzetben működő lakásszövetkezet vezetője szerint Korabel lakói számára a legégetőbb probléma az, hogy nem állnak rendelkezésre építőanyagok, például műanyag fólia vagy rétegelt lemez az ablakokhoz, hogy kijavítsák a lövések okozta károkat.
Halina Luhova, a városi katonai közigazgatás vezetője nagyon feszültnek nevezte a helyzetet a kerületben, és elmondta, hogy sokan még a szociális munkásoknak sem akarják kinyitni az ajtót.
„Az ajtó mögött állnak, és azt mondják, hogy nem mennek sehova, és arra kérnek minket, hogy hozzunk nekik humanitárius segélyt” – mondta a Szabad Európának.
A meleg vizes alállomást, amely a kerület fűtését biztosította, nemrég orosz rakéták találták el, és a folyamatos támadások miatt a dolgozók nem tudják megjavítani – mondta.
Luhova szerint a városi hatóságok ideiglenes menedékhelyeket nyitottak, ahol az evakuálást megtagadó lakosok felmelegedhetnek és feltölthetik mobiltelefonjukat vagy hordozható akkumulátorukat.
De még ez is nagyon kockázatos. Luhova elmondása szerint egy nemrégiben tett látogatás során robbanás történt az autója közelében.
„Nem tudtuk, hová meneküljünk” – mondta.
„Ez folyamatos – mondta –, és váratlanul történik. Az aknavetők, rakéták és a tüzérség miatt nincs időnk reagálni.”