A belarusz rendőrség arra figyelmeztetett, hogy egy új határozat tiltja a „szélsőséges” Telegram-csatornákra való feliratkozást – még akkor is, ha a jogászok szerint ez nem igaz. Néhány belarusz állampolgár a jelek szerint biztosra megy: a rendőrségi közlemény után néhány nappal ezrek iratkoztak le a szélsőségesnek minősített független hírcsatornákról.
Aljakszandr Lukasenka tekintélyelvű belarusz kormánya független médiumokat záratott be, weboldalakat blokkolt és újságírókat börtönzött be és kínzott meg, hogy megpróbálja elfojtani a brutális uralmával szembeni hazai kritikát.
Most pedig az országon belüli talán utolsó független médiumok olvasóit veszi célkeresztbe.
A belarusz rendőrség október 13-án arra figyelmeztetett, hogy egy új kormányhatározat szerint az állam által szélsőségesnek minősített Telegram-csatornák előfizetői szélsőséges szervezet tagjainak minősülnek, így büntetőeljárás alá vonhatók.
Ez azt jelentené, hogy a polgárok akár hét év börtönbüntetésre is számíthatnak, ha olyan népszerű független csatornákra iratkoznak fel, mint a Nexta Live! vagy a Tut.by, mivel ezek is a kormány által szélsőségesnek minősített több mint százhetven csatorna és chat között vannak.
A rendőrség azt állítja, hogy a Minisztertanács által a hét elején elfogadott és október 14-én hatályba lépett új határozat alapján rendelkeznek ezzel a hatáskörrel.
Határozat van, de nem említi, hogyan lehetne büntetni a követőket
A határozat azonban – amely állítólag „a szélsőségesség és a nácizmus rehabilitációja” ellen küzd – nem tesz említést a Telegram-előfizetők büntetőjogi felelősségéről. Ez pedig felveti a kérdést, hogy vajon a rendőrség a felhasználók megfélemlítésére törekszik-e.
Egy olyan országban, amelyet folyamatosan bírálnak a jogállamiság elveinek megsértése miatt, a polgárok egy része inkább biztosra megy.
A Nexta Live!, a legnépszerűbb belarusz Telegram-csatorna több mint 18 000 előfizetőt veszített október 13-án – aznap, amikor kiadták a rendőrségi közleményt.
Ez azt jelenti, hogy tízezerrel több ember hagyta ott a csatornát az elmúlt egyheti átlaghoz képest.
A Nexta Live! másnap további több mint tízezer előfizetőt veszített. A második legnagyobb csatornáról, a Tut.by-ról két nap alatt mintegy huszonötezer előfizető iratkozott le, ami a követők mintegy öt százalékát jelenti.
(Élő adatok a belarusz Telegram-csatornák előfizetésének alakulásáról itt.)
A Szabad Európa belarusz szolgálatának Telegram-csatornáját a kormány nem nyilvánította szélsőségesnek, de a legtöbb független médium által működtetett csatornához hasonlóan itt is előfizetők elvándorlása tapasztalható.
A határozat, amelyet október 14-én, a hatályba lépés napján hoztak nyilvánosságra, nem tesz említést a szélsőségesnek minősített csatornákra való feliratkozásért járó büntetésről.
Ehelyett részletezi azt az eljárást, amelynek megfelelően a rendőrség információt gyűjt, és közzéteszi a hatóságok által szélsőségesnek tartott személyek és szervezetek listáját.
„Nem minden történik a törvény betűje szerint”
Még ha a rendelet említene is ilyesmit, akkor sem lenne jogalapja a rendőrségnek a követők letartóztatására – mondta a Szabad Európának Szjarhej Zikracszkij belarusz ügyvéd.
A büntetőjogi felelősséget nem lehet a minisztertanács vagy a belügyminisztérium határozatai útján bevezetni – mondta. Ehhez a büntető törvénykönyv módosítására van szükség, tette hozzá Zikracszkij.
Elmondta azt is, hogy a büntető törvénykönyv tiltja a „szélsőséges cselekedeteket”, és azzal érvelt, hogy a feliratkozás nem meríti ki ennek definícióját.
Ugyanakkor elismerte, hogy Belaruszban „néha nem a törvény betűje szerint történnek a dolgok”, és „senki sem lehet biztos benne”, hogy nem fogják büntetőjogi felelősségre vonni, amiért feliratkozott.
A rendőrség közleménye a hatóságok legújabb nyomásgyakorlási taktikája a belarusz ellenzékkel szemben, amely tömegtüntetéseket szervezett Lukasenka szerintük csalással elért 2020-as választási győzelme után.
Az elmúlt tizennégy hónapban a belarusz hatóságok több tízezer tüntetőt börtönöztek be, akik közül több százat megkínoztak, miközben független médiaportálokat zártak be. Emellett számos ellenzéki vezetőt kényszerítettek arra, hogy elhagyja az országot.
Február óta duzzad a „szélsőségescsatorna-lista”
Az utóbbi időben a kormány a Telegram-csatornákat vette célba, mert az továbbra is egyike azon kevés platformnak, amelyeken keresztül az ellenzék és a független média eljuttathatja üzeneteit a polgárokhoz.
Augusztusban Belarusz több mint százhetven Telegram-csatornát, köztük szinte az összes, független média által működtetett csatornát szélsőségesnek bélyegzett. A legtöbb ilyen megbélyegzés február óta történt.
A belarusz rendőrség már hónapok óta azt állítja, hogy egy szélsőséges csatorna vagy chat követése közigazgatási szabálysértésnek minősül, és már tettek is néhány intézkedést magánszemélyek ellen.
A Vjaszna emberi jogi központ szerint augusztus végéig több mint harminc embert fenyegettek meg pénzbírsággal vagy rövid, egytől néhány napig tartó börtönbüntetéssel, amiért „szélsőséges” csatornákra iratkoztak fel vagy kommenteltek a Telegramon.
A fellépés felgyorsult az Andrej Zelcar informatikus és a nemzetbiztonsági szolgálatok (KGB) között szeptember 28-án történt lövöldözés óta.
A belarusz rendőrség több mint száz személyt tartóztatott le a lakásába behatoló rendőrök egyikét lelövő, majd a helyszínen agyonlőtt Zelcar ügyével kapcsolatos online kommentek miatt. Az incidens körülményei továbbra is tisztázatlanok.
A rendőrség elsősorban „kormánytisztviselő megsértése” vagy „társadalmi viszály szítása” miatt emelt eddig vádat magánszemélyek ellen. A vádlottak közül sokan Telegram-csatornákon és chaten kommentelték az incidenst.
A belarusz rendőrség október elején letartóztatta Ruszlan Kuzmics 38 éves lakatost, aki tüntetéseken vett részt, miután egy szélsőségesnek nevezett Telegram-csatornán tett közzé kommentet.
Egy olyan videót tartalmazó poszt alatt, amelyen egy ismeretlen férfi látható fegyverrel, Kuzmics állítólag azt írta, hogy itt az ideje, hogy a polgárok fegyvert ragadjanak.
Szélsőséges cselekmények támogatásának vádjával akár hat év börtönbüntetés is várhat rá.
Rachel Denber, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai részlegének igazgatóhelyettese a Szabad Európának elmondta, hogy a belarusz hatóságok olyan „szélsőséges intézkedésekre ragadtatják magukat az információ és a véleménynyilvánítás szabadságának megfojtása érdekében”, hogy nem lenne meglepő, ha bűncselekménnyé nyilvánítanák a Telegram-csatornákra való feliratkozást.
„Csak a legelnyomóbb kormányok folyamodnak ahhoz, hogy büntetőjogi felelősségre vonják az embereket akár nyíltan, akár burkoltan azért, amit olvasnak” – mondta Denber.
