Az izraeli erők csütörtökön rommá lőtt épületek között harcolnak a Hamász fegyvereseivel Gázavárosban. Közben mintegy nyolcvan ország és szervezet képviselői ültek össze Párizsban, hogy koordinálják a humanitárius segélynyújtást, és módot találjanak a sebesült civilek kimenekítésére az ostrom elől.
Gázavárosban harcolnak az izraeliek a Hamász és más csoportok fegyveresei ellen, a város körül tankok állomásoznak – mondják az ott lakók. Arról is beszámoltak, hogy az izraeli erők egyre közelebb kerülnek két kórházhoz, ahol több ezer, otthonából távozni kényszerülő palesztin keresett menedéket.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy csapatai benyomultak Gázaváros szívébe – a város a Hamász fő erődítménye és a palesztin tengerparti enklávé legnagyobb városa. Az iszlamista csoport, amelyet többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősít, azt jelentette, hogy harcosai súlyos veszteségeket okoztak az izraelieknek.
A Hamász fegyveres szárnya szerdán közzétett egy videót, amely heves utcai harcokat mutat a lebombázott épületek között Gázavárosban.
Az izraeli tankok heves ellenállásba ütköztek az Irán által támogatott Hamász és a tőle különálló Iszlám Dzsihád fegyveres csoport részéről, akik a föld alatti alagúthálózatot felhasználva csaptak le rájuk – közölték a Reuters hírügynökség forrásai.
Ehhez kapcsolódóan: Gázai konfliktus: a háborúnál is nagyobb kérdés, hogy mi lesz utána
Amikor véget ér Izrael és a Hamász második hónapjába lépett háborúja, az Egyesült Államok szerint a palesztinoknak kell kormányozniuk majd Gázát.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán jelezte, hogy mit tekint Washington vörös vonalnak, és mik az elvárásai az ostromlott part menti területtel kapcsolatban. Visszautasította azokat az izraeli megjegyzéseket, amelyek szerint Izrael felel majd korlátlanul Gáza biztonságáért.
„Nem szabad Gázát újra megszállni, ha véget ér a konfliktus. Nem szabad próbálkozni Gáza blokádjával vagy ostromával. Gáza területe nem csökkenthető” – mondta Blinken egy tokiói sajtótájékoztatón.
Blinken szerint szükség lehet ugyan „némi átmeneti időszakra” a konfliktus végén, ám Gáza kormányzásába a válság után be kell vonni a palesztinokat.
„Ennek értelmében a palesztinok kormányoznak, és Gáza egyesül Ciszjordániával a Palesztin Hatóság vezetése alatt.”
A Palesztin Hatóság, amely korlátozott önrendelkezést gyakorol az Izrael által megszállt Ciszjordánia egyes részein, közölte, hogy a Gázai övezet, ahol 2007 óta a Hamász az úr, szerves részét képezi a jövőbeli palesztin államról alkotott elképzeléseinek.
Izraeli tisztviselők világossá tették, hogy a háború után nem szándékoznak megszállni Gázát, de még nem nyilatkoztak arról, hogyan biztosíthatnák ott a biztonságot katonai jelenlét nélkül. Izrael 2005-ben vonta ki fegyveres erőit Gázából.
Ehhez kapcsolódóan: Izrael nyitott a kis taktikai tűzszünetekre a segélyek be- és a túszok kijuttatása érdekében
Izrael arra válaszul indított támadást Gáza ellen, hogy a Hamász betört a határain október 7-én. Dél-izraeli rajtaütéseiben izraeli adatok szerint 1400 embert, többségében civileket ölt meg, valamint mintegy 240 túszt ejtett.
Palesztin tisztviselők szerint szerdáig 10.569 palesztint öltek meg a háborúban, negyven százalékuk gyerek. Izrael azt közölte, hogy 33 katonája vesztette életét.
Tengeri útvonalak a segélynek és a sebesülteknek
Párizsban csütörtökön arab országok, nyugati hatalmak, a G20 tagjai és civil csoportok, köztük az Orvosok Határok Nélkül részvételével konferenciát tartanak arról, miképp enyhíthetnének a gázai civilek szenvedésein, ám a harcok szüneteltetése nélkül kevés a remény a megoldásra.
„A cél valójában az, hogy az összes résztvevővel és Izraellel együtt dolgozzunk azon (…) hogy jobb hozzáférést biztosítsunk” – mondta a francia elnöki hivatal egyik tisztviselője újságíróknak a konferencia előtt.
A megvitatandó lehetőségek között szerepel egy tengeri folyosó létrehozása a humanitárius segélyek Gázába szállítására, valamint annak megvizsgálása, hogyan lehetne hajókat használni a sebesültek evakuálására.
Palesztin civilek ezrei vonultak szerdán kétségbeesett menetben Gáza északi részéről menedék reményében az izraeli légicsapások, valamint az izraeli katonák és a Hamász fegyveresei közötti heves szárazföldi harcok elől.
Négy órát kaptak Izraeltől a távozásra, amely felszólította a lakosságot, hogy hagyják el Gáza bekerített, északi részeit, különben a harcok csapdájába eshetnek, ám az övezet középső és déli részét is újból találatok érték.
Gáza 2,3 millió lakosából már most is nagyon sokan zsúfolódtak össze a déli részen lévő iskolákban, kórházakban és más létesítményekben.
Ugyanakkor több ezren maradtak északon, köztük Gázaváros legnagyobb kórházában, az al-Sifában.
Izrael a Hamászt hibáztatja a gázai civilek haláláért – azt állítja, hogy emberi pajzsként használják őket, fegyvereket és hadműveleti központokat rejtegetnek a lakónegyedekben.
„Mivel a halálos áldozatok és a sebesültek száma továbbra is nő a fokozódó harcok miatt Gázában, a nagymértékű túlzsúfoltság és az egészségügyi, vízügyi és higiéniai ellátás zavarai újabb veszélyt jelentenek: a fertőző betegségek gyors terjedését” – figyelmeztetett szerdán az Egészségügyi Világszervezet.
A WHO szerint október közepe óta több mint 33.551 hasmenéses esetet jelentettek Gázában, ezek többsége öt éven aluli gyermekeket érintett.
