Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz. Cikkünket 2022. július 19-én frissítettük Demecser jegyzője válaszával.
Az értékteremtő program
Demecser egy alig 4500 fős falu Szabolcsban. Szerencse vagy sem, de éppen ugyanolyan messze van Kisvárdától, mint Nyíregyházától. Az elmúlt tizenkét évben három polgármestere is volt, akik többször korrupciós ügybe keveredtek, és a képviselő-testület is többször feloszlatta magát. 2019-ben Rátkai Sándor függetlenként nyerte meg a választást és foglalhatta el a polgármesteri széket. A helyi politikus kampányában többször hangsúlyozta, hogy elszámoltatja elődjét, akinek a nevéhez több gyanús ügylet is kötődik, de ez az általunk megkérdezett képviselők szerint eddig nem történt meg.
A település önkormányzata az egyik legnagyobb munkaadó a kisvárosban, bár ezt nem az önálló gazdasági tevékenységei, hanem a Start Munkaprogram miatt teheti meg. Demecser 2020-ban is kapott a programban több mint 160 millió forintot.
„Erre a programra az összes megyei település pályázik, és minden évben meg is kapjuk rá a forrást. Mi ki szoktuk maxolni, kétszáz közmunkásra szoktunk kapni dologi költséget is, plusz különböző további programelemekre”
– mesélte ottjártunkkor az egyik, neve elhallgatását kérő önkormányzati képviselő.
A kistérségi Start Munkaprogramok alapjaiban a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok mintaprogrammá nyilvánított típusai. De speciális, a települések fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak, és a program elemei alapvetően két nagy csoportra oszthatók.
Az értékteremtő programok legnagyobb részben a települések mezőgazdasági – növénytermesztési vagy állattartási – projektjeire vonatkoznak, két másik programelem pedig a települések adottságait figyelembe véve biztosít munkát a közfoglalkoztatottaknak.
A város a 2020-as évre kapott is a kormánytól a helyi sajátosságokra épülő szociális programelem közfoglalkoztatotti támogatására több mint negyvenmillió forintot. Egy másik – a szociális jellegű – közfoglalkoztatásra pedig 126 milliót. A bajok azonban akkor kezdődtek a városban, amikor ezekkel a pénzekkel el kellett volna számolni.
„2020-ban elég gyanús dolgok történtek, jöttek közmunkások meg brigádvezetők meg a feleségeik, és mondták, hogy az önkormányzattól alá akarnak velük íratni bizonyos mennyiségű sódert, cementet, faanyagot meg ilyesmit, hogy ezeket átvették. Mi furcsálltuk is a dolgot”
– mesélte a neve elhallgatását kérő egyik önkormányzati képviselő, aki még három képviselőtársával nyomozni kezdett az ügyben.
„Kértünk egy számlaellenőrzést, hogy milyen anyagokat vásárolt meg az önkormányzat ezekhez a programokhoz. Aztán gyorsan kaptunk a nyakunkba mi négyen, önkormányzati képviselők mindenféle NAV-vizsgálatot meg egy csomó névtelen feljelentést. Az egyik képviselőtársamat ezután tizenegyszer jelentették fel névtelenül, pedig mi semmi mást nem akartunk, csak önkormányzati képviselőkként tisztán látni, hogy az állami pénzt mire költötte a település vezetése”
– magyarázta az egyik helyi politikus, aki tudta, hogy valami szagos dologba tenyereltek, mert ha nem így lett volna, akkor szerinte a polgármester és a jegyző megmutatta volna nekik a számlákat, és nem kapnak a nyakukba rengeteg névtelen feljelentést.
Sóder, cement és kilencezer liter ásványvíz
Az állami forintokból Demecseren megvalósuló program valójában addig ment jól, amíg tartott. A furcsaságok akkor kezdtek kibukni, amikor 2021. február 28-án sikeresen befejezettnek nem nyilvánította azt a polgármester, és el nem küldte a záró beszámolót a kormányhivatalnak, ahogy illik.
A Szabad Európa birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy az önkormányzat szerződést szegett. A pénz egy részét arra kapták, hogy legyártsanak kétezer darab betonoszlopot, kétszáz árokelemet, 250 négyzetméter térkövet és kétszáz méter járdalapot. Azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal jelentése szerint „A szerződésben vállalthoz képest jóval kevesebb, 787 betonoszlop, 117 árokelem, 167 négyzetméter térkő és 35 négyzetméter járdalap készült csak el. Ugyanakkor a kérelemben szereplő betonvas, cement, osztályozott sóder szállítással együtt mennyiségileg és értékben maradéktalanul kifizetésre került” – írta a kormányhivatal, amely azon is csodálkozott, hogy az önkormányzat ennek ellenére sikeresnek nyilvánított a programot, emiatt több mint 2,5 millió forintot visszakövetel az önkormányzattól.
Azonban egy másik programelemben is szerződésszegésre hivatkozva kéri vissza a pénzt az állam. A város vállalta, hogy 2020-ban a kapott támogatásból épít 5500 méter járdát, feltölti kétezer méter út padkáját és 1400 méternyi utat kijavítanak. Bár mindent megkaptak hozzá, mégis alig lett belőle valami: összesen 250 méternyi járdára futotta, hatszáz méternyi utat padkáztak és nyolcszáz méternyi utat javítottak ki. A programot az önkormányzat ennek ellenére sikeresen lezárta, de egy ponton saját magát is lebuktatta, ugyanis egy idő után cement helyett aszfaltvásárlást kért a kormányhivataltól, mondván, más programból maradt cementjük.
„2021. május 18-án a lejelentés után kérvényezte a polgármester, hogy hadd vegyenek már aszfaltot, mert más forrásból tudtak cementet venni. És akkor fel is szólította a kormányhivatal vezetője, hogy ellentmondásba keveredett a polgármester a saját állításával, mivel ez a cement előző évben papíron legalábbis elfogyott” – magyarázta az egyik, neve elhallgatását kérő demecseri önkormányzati képviselő.
A kormányhivatal emiatt a szerződésszegés miatt csaknem 11 millió forintot követel vissza a várostól.
Annak ellenére hogy Demecser mindenre megkapta a pénzt, amire kért, az önkormányzati képviselők sosem látták azokat az anyagokat, amelyek a számlákon szerepelnek, hiába kérték.
„Hogy hol vannak ezek az anyagok? Nem tudjuk, az elmúlt egy évben nem derült ki, hogy egyáltalán léteznek-e, és ha léteznek, hol vannak. Ezért most ezt fizeti a város vissza”
– mondta felháborodva az egyik önkormányzati képviselő.
„Ezek a vállalások azért nem valósultak meg, meg valójában szerintem ezeket az anyagokat meg sem vette az önkormányzat, csak fiktív számlákat vásárolhatott, viszont ez az összeg valahova szépen eltűnt. Most akkor az van, hogy se anyag, se pénz, és még vissza is kell fizetnünk. Ezzel duplán kárt okozott a város vezetése, ebben biztos vagyok”
– magyarázta lapunknak egy másik helyi politikus.
Kólagyár
Az önkormányzati képviselők elmondása szerint utoljára 2020 októberében tudtak a program számlái közé betekinteni. A nagy összegű számlák augusztus 28–29-én lettek kiállítva 1200 tonna sóderről, 170 tonna cementről, háromszáz mázsa tápról és kilencezer liter ásványvízről több mint tízmillió forint értékben.
A szerződésben vállalt betonelemeket a demecseri egykori kólagyárban (régebben a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Demecseri Keményítőgyára) kellett volna elkészíteniük a közmunkásoknak.
„Amikor legutóbb kimentem oda, nem akartak beengedni az ott dolgozó asszonyok, mert azt az utasítást kapták a polgármestertől, hogy én oda nem mehetek be. Szeretném megkérdezni, hogy Rátkai polgármesteré ez a gyár, vagy az önkormányzaté. Egészen elképesztő, hogy engem mint önkormányzati képviselőt megpróbált onnan kitiltani”
– mondta az egyik helyi képviselő, hogyan próbálták megakadályozni a gyárban a látogatását.
A birtokunkba került Rátkai Sándor polgármester záró beszámolója is, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak küldött a sikeres programzárás után. A demecseri polgármester azt is írja:
„A tehénól megépítését kiemelt feladatunknak tekintettük, felhasználtuk hozzá a betonoszlopokhoz betervezett sóder és cement felét, valamint 177,8 kilogramm betonacélt is. Az anyagszükséglet nélkül nem tudtuk volna megépíteni az ólat sem. A betonoszlopoknak csak a felét tudtuk legyártani. Az ól építése hosszas és nehéz folyamat volt. A táppénz és egyéb okok miatt a csökkent létszámú csoport nem tudott több feladatot elvégezni.”
Ottjártunkkor kerestük Rátkai Sándor polgármestert, hogy adjon interjút a Szabad Európának arról, hol vannak a megvásárolt anyagok, hogyan és miként fizeti vissza a város a büntetést, ám a polgármester azt mondta, hogy előre kell egyeztetni vele időpontot, és aznap éppen nem ér rá interjút adni, telefonon pedig nem szokott. Ezért kérdéseinket írásban küldtük el a városvezetőnek és a jegyző asszonynak.
Bötykös Katalin, Demecser jegyzője feltett kérdéseinkre nem válaszolt, cserében viszont azt írta: amíg nem válaszolnak, addig nem ajánlja, hogy bármilyen cikket írjunk az ügyről.
„A folyamatban lévő nyomozás vezetőjével az eljárási keretek adta lehetőségek mellett egyeztetni kívánunk, hogy milyen mértékű és terjedelmű tájékoztatás adható, és ha ez az egyeztetés eredményre vezet, akkor reményeink szerint legfeljebb egy héten belül részletesebb választ ad majd az önkormányzat a sajtó képviselője részére! Ennek az érdemi válasznak a megadásáig nyomatékosan kérjük, hogy semmilyen híranyag vagy összefoglaló anyag ne jelenjen meg, hiszen az az előbb leírtak alapján egyoldalú, téves következtetések levonására alkalmas anyag készítését eredményezheti, mely egyik félnek sem érdeke, illetve amennyiben ez megtörténne, úgy azt az önkormányzat jogi jellegű (válasz)intézkedések nélkül már nem hagyhatná!”
– írta levelében Bötykös Katalin, Demecser jegyzője.
Jobb a békesség
Demecserben az elmúlt években a korábbi polgármester, Váradi László regnálása alatt is nyomoztak, de a furcsa ügyekben végül a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. A hatóság szerint nem minősült sikkasztásnak, hogy önkormányzati dolgozók mindenféle nyilvántartás nélkül tankolhattak különböző autókba. Így 2017 első tíz hónapjában 16 millió forintnyi tankolást hagyott jóvá a város első embere, miközben a testület korábban egész évre hárommilliónyi üzemanyagot szavazott meg. Az sem alapozta meg még a bűncselekmény gyanúját sem, hogy az önkormányzat olyan cégtől vásárolt túlárazott élelmiszert és tisztítószereket, amelyek számlája felett a volt polgármester felesége rendelkezett.
„Kezd olyan érzésem lenni, hogy Demecserben el van átkozva a polgármesteri szék. 2014-ben az addigi SZDSZ-es polgármestert, Kiss Gyulát éppen azért akarták sokan leváltani, mert ehhez hasonló dolgokat csinált. Nem ilyen mértékben, de szorgalmasan csinálta. Aztán jött Váradi László, aki jobbikos segítséggel lett polgármester, majd amint elfoglalta a székét, pár héttel később belépett a Fideszbe. Majd ráállt az elődje által kitaposott ösvényre, csak éppen szélesebbre taposta. Ebből elege lett az embereknek, jött a jelenlegi polgármester, aki szintén megígérte, hogy elszámoltatja az elődjét, de Rátkai Sándor sem tette ezt meg. Tehát ahogy bekerülnek ebbe a székbe, hirtelen a fényes ösvény feltűnik előttük, és azt látjuk, hogy ugyanaz folytatódik, csak egyre nagyobb mértékben”
– mondta lapunknak Tóth Viktor, a megyei közgyűlés jobbikos tagja, aki az elmúlt tíz évben testközelből követte végig a város ügyeit.
Válaszolt megkeresésünkre Demecser jegyzője Bötykös Katalin, aki levelében a többi között azt is írja, hogy Rátkai Sándor polgármesterrel együtt továbbra is az a meggyőződésük, hogy a cikkünk témája semmiképp sem titkos, de szerintük „országos jelleggel megismerhetővé” nem kívánják tenni az általunk kért adatokat, mert az szerintük csak a helyi közösség számára minősülhetnek nyilvánosnak.
„Következetesen az az álláspontunk, hogy sem az önkormányzat, sem pedig az önkormányzat részéről eljáró személyek részéről sem mulasztás, sem pedig vétkes szabálysértés nem történt, így meggyőződésünk, hogy a folyamatban lévő büntető eljárás gyanúsítás közlése nélkül, bűncselekmény hiányában kerül mielőbb megszüntetésre”– írta levelében Bötykös Katalin, aki szerint a Start Programok a Kormányhivatal mellett a Belügyminisztérium is több alkalommal ellenőrizte, az ellenőrzések eredményeként sem az önkormányzat, sem pedig annak tisztségviselői terhére szabálytalanság megállapítására nem került sor. „Tény az, hogy az önkormányzat a program megvalósítása érdekében cement beszerzéséről is gondoskodott, azonban éppen szakmai szempontok figyelembevételével a lekötött cement mennyiségre az azt értékesítő kereskedővel tárolási megállapodást kötött, de tettük ezt éppen annak érdekében, hogy az önkormányzat telephelyén történő tárolás vagyonvédelmi kockázatot ne jelentsen, és az esetleges hosszabb idejű tárolás a cement minőségének romlását ne eredményezze!” – írta a jegyző, aki arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt, hogy az önkormányzat által megvásárolt 1200 tonna sódert és 170 tonna cementet mégis hol tárolta – a tárolási szerződés szerint – a demecseri városvezetés. Azt azonban fontosnak tartotta leírni, hogy az, hogy a városban nem volt fellelhető a megvásárolt cement, az nem azt jelenti, hogy nem vették meg.
