Egy orosz szakközépiskolai tanár megpróbált egy hónapig csak az alig 200 dolláros fizetéséből megélni. Két hét után feladta, rámutatva, hogy miközben az árak emelkednek, a tanárok alapbére országszerte messze elmarad a Putyin elnök által 2012-ben kitűzött céltól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég azzal keltett feltűnést, hogy azt állította, a Szovjetunió összeomlását követő gazdasági instabilitás időszakában időnként taxizással keresett plusz pénzt.
„Néha extra pénzt kellett keresnem" – mondta Putyin az állami televízióban december 12-én sugárzott dokumentumfilmben. „Úgy értem, magán sofőrként. Kellemetlen erről beszélni, hogy őszinte legyek, de sajnos ez volt a helyzet."
Putyin, aki 1999 óta elnök vagy miniszterelnök, nem először ábrázolta az 1990-es éveket sötét és kétségbeesett időszakként. A Kreml és az állami média úgy állítja be, hogy ő mentette meg mindettől az országot a 2000-es évek olajexportra épülő és relatív jólétet hozó gazdasági növekedésével.
Makszim Mihajlov, az északnyugati Pszkov város 4. számú középiskolájának 23 éves történelemtanára azonban ma hasonló helyzetben van, mint régen az elnök. Mikhailov a Szabad Európának elmondta, heti 37 munkaórával körülbelül 18.000 rubelt (245 dollárt) keres havonta. Mivel egyedülálló és nem kell albérletet fizetnie, meg tud élni.
„De, hogy őszinte legyek, azon gondolkodom, hogy taxisofőr leszek. Szinte bármilyen munka jobban fizet, mint a tanári állás."
2012-ben, amikor Putyin egy miniszterelnöki ciklus után harmadik elnöki periódusára visszatért a Kremlbe, aláírta az úgynevezett májusi rendeleteket. Az ukáz lényege: a tanárok fizetését addig emeljék, amíg 2018-ra el nem érik a régiójuk átlagbérét.
Az oktatási szakszervezeti aktivisták szerint azonban a rendeletet Oroszország több mint 80 régiója közül egyikben sem hajtották végre. Ráadásul a tanárok jövedelmét nem az alapbér emelésével, hanem pótlékokkal emelték meg. Ezeket az extra órákért, az iskolán kívüli programok vezetéséért kapták vagy jutalmak és egyéb kiegészítések növel(het)ték meg a keresetüket.
„Hivatalosan Oroszországban körülbelül 60 olyan régió van, ahol a tanárok alapbére alacsonyabb, mint a törvényben megállapított minimálbér" – mondta Danyíl Ken, a Tanárok Független Szövetségének elnöke. „5500-6500 rubel (75-88 dollár) közötti összegekről van szó".
Ugyanakkor az infláció Oroszország-szerte növekszik, az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások költségei gyorsabban emelkednek, mint ahogy azt a kormány előre jelezte.
Októberben az infláció a kormányzati adatok szerint 8,1 százalék volt, több mint kétszerese a prognosztizáltnak. A Rossztat állami statisztikai hivatal jelentése szerint a gyümölcs és zöldség ára közel 20 százalékkal emelkedett az elmúlt évben.
Egy krumplis palacsinta és 15 gramm kenyér
Alekszandr Mamkin, a kurszki terület egyik mezőgazdasági szakiskolájának diplomás oktatója úgy döntött, hogy miután megkapta októberi fizetését, egy kísérlettel hívja fel a figyelmet erre a problémára. Meg akarta vizsgálni, lehetséges-e egy teljes hónapig mindössze 14.643 rubelből (199 dollárból) megélni.
Mamkin egy kis családi házban él Szudzsa településen. Van egy kis telke kerttel, amelyen két kecskét tart. A Szabad Európának elmondta, hogy önellátó az alapvető élelmiszerek tekintetében.
„Zöldség, burgonya, gyümölcs, uborka és paradicsom" – sorolta, mit termel szabadidejében. „Néhány dolgot meg kell vennem. Havonta 300-400 gramm diót és aszalt gyümölcsöt próbálok megenni, mert ezekben a dolgokban sok energia van és erőt adnak a további munkához. A boltban általában olyan dolgokat veszek, amelyek akciósak, amelyek hamarosan lejárnak. Otthon magam sütöm a kenyeret."
Mamkint azonban az érdekelte, hogy a városokban élő tanárok hogyan tudnak megélni az övéhez hasonló átlagfizetésekből. Kísérletét november 23-án jelentette be a VK közösségi oldalon. November 25-én értesítették, hogy a helyi rendőrség „szélsőségesség" gyanújával nyomozást indított ellene.
A vizsgálat egy antifasiszta hangvételű közösségimédia-poszt miatt indult meg. Mamkin kitett egy fotót egy meggyalázott sírról, amire horogkeresztet festettek, ami tiltott szélsőséges jelkép. Mamkin úgy véli, a helyi tisztviselők próbálták megfélemlíteni, hogy fejezze be a kísérletét.
Az ügyet december 9-én ejtették, miután Mamkin története felkerült az országos lapok címlapjaira és felkeltette az Állami Duma képviselőinek figyelmét.
Nem sokáig bírta
Maga a kísérlet rövid életű volt. Mamkin azzal kezdte a dolgokat, hogy kifizette a havi összes közületi számláját – a gázt és a villanyt, az internetet és a telefont, valamint megvette a munkába járáshoz szükséges benzint. A hónap hátralévő részére szánt pénze ekkor 3440 rubel (47 dollár) volt. Az összeg felét élelmiszerre költötte.
De aztán bekövetkezett a katasztrófa. A házában elromlott a hőszivattyú és kénytelen volt újat venni 3300 rubelért (45 dollár). Az autójába pedig fagyállót kellett tölteni, 500 rubelért (7 dollár).
„A kísérletem sikeres volt, mert sikerült bebizonyítanom, hogy ilyen fizetésből lehetetlen megélni Oroszországban. Miután megvettem a létfontosságú dolgokat, csak egy apró, váratlan kiadás kellett ahhoz, hogy az éhhalál szélére kerüljek."
Mamkin december 7-én posztolt egy fényképet a vacsorájáról, ami egy krumplis palacsinta és 15 gramm kenyér volt.
„Nagyon nehéz volt elvégezni ezt a kísérletet" – mondta a Szabad Európának. „Különösen, ha figyelembe vesszük a tanítással járó stresszt és a pszichológiai és mentális terheket".
A férfi végül azért állt le a kísérlettel, mert attól tartott, hogy „ ha folytatom, visszafordíthatatlan fizikai sérülésekkel nézhetek szembe".
„ Ilyen körülmények között lehetetlen volt megőrizni az egészségemet, a józan eszemet és az életemet. Bár megértem, hogy vannak emberek, akik ennyi pénzből élnek, és halnak meg".
Az igazgató mérlegelési jogköre
Mamkin most megkapta novemberi fizetését, ezúttal a korábbi 14.643 helyett 18.000 rubelt. Elmondása szerint az, hogy az egyes tanárok mekkora összeget kapnak havonta, végső soron az iskola igazgatójának belátásán múlik.
„A pénzt, ahogy az igazgató mondta nekem, a legnagyobb szükségben lévők között osztják szét. Amikor megkérdeztem a könyvelőt, azt mondta: "(Az igazgató) dönti el, hogy ki mennyit kap, mi pedig csak kiszámoljuk. Ha azt mondja, hogy adjunk 50.000-et, akkor mi 50.000-et számolunk ki. Ha azt mondja, hogy 11.000, akkor 11.000-et fizetünk ki".
A Kreml bírálói és az orosz politika szakértői szerint a hatóságok a prémiumok belengetésével a mézesmadzag és a furkósbot taktikáját alkalmazzák. Így próbálják befolyásolni az alacsony fizetésükkel nyomás alatt tartott tanárokat, valamint más állami alkalmazottakat, hogy szavazzanak a hatalomra a választásokon.
A Szabad Európa által megkérdezett Szudzsanszkij Mezőgazdaság-technikai Intézet igazgatója, Jevgenyij Harlamov azt mondta, hogy Mamkin „azt a fizetést kapta, amiért megdolgozott".
„Nem tudom megmondani, hogy mások milyen fizetést kapnak. Vannak tanáraink, akik többet keresnek nála és vannak, akik kevesebbet."
„Biztosíthatom önöket, hogy a tanáraim 60 százaléka többet keres az átlagnál, 30 százalékuk körülbelül átlagosan keres és csak néhányan keresnek kevesebbet" – mondta Harlamov.
Találkozó a kormányzóhelyettessel
Ugyanazon a napon, amikor a rendőrség megszüntette a szélsőségesség ügyében indított nyomozást, Viktor Karamiszev, a Kurszki terület kormányzóhelyettese meglátogatta Mamkin szakközépiskoláját és beszélt vele a tanári fizetésekkel kapcsolatos kérdésekről.
Mamkin szerint a találkozó „rendkívül pozitív, konstruktív és barátságos" volt. A helyi média szerint Karamiszev arra kérte Mamkint, hogy dolgozzon ki javaslatokat a helyzet javítására, amelyeket később egy szakértőkből álló kerekasztal fog megvitatni.
Mamkin szerint az ügy nyilvánosságra hozatala volt a siker kulcsa és a nyilvánosság valószínűleg megmentette őt a büntetőjogi felelősségre vonástól és a pénzbírságtól.
„Ha nem lett volna a széles körű nyilvános reakció, ha nincs a média és az aktivisták segítsége, gyanítom, hogy ez az információ soha nem jutott volna el Karamiszevhez" – mondta a Szabad Európának. „Lassan megfosztottak volna attól, amit elvehettek volna tőlem és valószínűleg meg is bírságoltak volna."
„A nyilvánosság reakciója volt az, ami arra kényszerítette őket, hogy egy pillanatra elgondolkodjanak azon, hogyan néz ki a helyzet kívülről és lehetőséget teremtett arra, hogy esetleg megemeljék a tanárok fizetését" – tette hozzá.
