Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Igazgyöngy-vita: pénzügyi döntés vagy retorzió?


L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és vezetője

Vajon pusztán pénzügyi megfontolások állnak több, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó intézmény állami támogatásának megnyirbálása mögött, vagy valami más? Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét és a köznevelésért felelős államtitkárt kérdeztük.

Nagy vihart kavart a közelmúltban, hogy az állam több, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával foglalkozó intézmény esetében is csökkentette a kiegészítő támogatást. Az egyik érintett iskola vezetőjét, L. Ritók Nórát és az EMMI köznevelésért felelős államtitkárát, Maruzsa Zoltánt kérdezte meg a Szabad Európa.

Nem minden iskola állami fenntartású Magyarországon. A sok egyházi mellett alapítványi és magániskolák is működnek. Ilyen az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalun. Alapítója és vezetője L. Ritók Nóra.

Az iskola tanárai helyi és a környéken működő általános iskolákba járnak ki, ahol délutánonként művészeti oktatást tartanak. Az Igazgyöngy Iskola több mint 600 gyerekének kétharmada hátrányos helyzetű, fele pedig roma.

Rendszeren belül

Az egyházi, nemzetiségi és alapítványi iskolák is részei a magyar oktatási rendszernek, magyar gyerekeket oktatnak, így normatív alapon jár nekik a tanárok átlagbérének fedezete – ez az Igazgyöngy esetében 46 millió forint.

Ezen felül a rezsitől kezdve az adminisztratív dolgozók fizetésén át a különböző oktatási eszközökig minden mást már nekik, pontosabban a fenntartójuknak kell fedeznie. Ha az egy egyház, akkor annak, ha alapítvány, akkor annak.

A szegény, hátrányos helyzetű gyerekeket oktató alapítványi iskolák 2006 óta úgynevezett kiegészítő támogatást is kapnak az államtól, azért, mert a normatív támogatás például már nem fedezte azt, ha egy tanárnak a törvény szerint magasabb bért kell adni, hiszen feljebb lépett a pedagógus bértáblán.

Ilyen kiegészítő támogatást nem csak az alapítványi, de az egyházi vagy a nemzetiségi iskolák is kapnak. Az Igazgyöngy kiegészítő támogatása 17 millió forint volt évente, ami az alaptámogatással együtt nagyjából fedezte a tanárok béreit és járulékait.

A minisztérium szerint csak a többletforrásokat csökkentették

Idén már augusztus végén közölte a minisztérium néhány alapítványi iskolával, hogy idén csak a tavalyi kiegészítő támogatásuk felét adja nekik, jövőre pedig az egészet elvonja.

Az indoklás szerint az oktatási kormányzatnak a járvány miatt sok plusz kiadása lett. Az Igazgyöngy így jövőre nagyjából egyharmadával kevesebb állami támogatást kap, mint idén.

„A tárca minden köznevelési szerződésének intenzitásán csökkentettünk. Az érintett intézmény kissé csalókán kommentálta a forrásainak a csökkentését. Minden olyan támogatást, ami a jogszabályok szerint jár, azt 100 százalékosan megkap” – nyilatkozta a Szabad Európának a közoktatásért felelős államtitkár.

Maruzsa Zoltán szerint az érintett köznevelési szerződés többletforrásokat jelent, ezek biztosítására semmi sem kötelezi a minisztériumot. Ezek pluszforrások, ezeken csökkentett a tárca minden más szervezet esetében is.

A rendszerben maradni

Az Igazgyöngy Iskola egyetemi gyakorlóintézmény, a szegedi egyetemmel közösen tankönyvet írtak és részt vesznek a tanárképzésben is. Módszertani segédanyagokat készítettek, módszerüket a helyi iskolák beépítették tantervükbe.

Az Igazgyöngy Alapítvány az állami támogatás szűkülésével dönthetne úgy, hogy nem akar iskola maradni annak minden adminisztratív és anyagi terhével, hanem civil szervezetként szakköröket tarthatnának.

Csakhogy L. Ritók Nóra alapítványi elnök szeretné a közoktatási rendszerben tartani 20 éve indított iskoláját.

„A legfontosabb, hogy ha az ember ezt az ügyet képviseli, akkor azt nem teheti az államon kívül. Én nem egy civil zárványt akarok. Pontosan tudom és érzem, hogy ennek a munkának, amit mi végzünk, az állami rendszeren belül van a helye” – mondta a Szabad Európának.

L. Ritók Nóra szerint ennek azért van jelentősége, mert jelenleg a jelzőrendszer részeként, intézményként működnek, ha ez elvész, akkor még inkább kiszorul a rendszerből.

„A döntés megingatta a hitem”

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője viszont úgy látja, az a terület, melyen ők és a hasonló intézmények, szervezetek dolgoznak, nem férnek bele a kormány sikerpropagandájába.

„Az én hitem ez a döntés nagyon megingatta abban, hogy ha én következetesen, nem támadva, csak a szakmát közelítve próbálom meg ezt az ügyet képviselni a nyilvánosság előtt vagy szakpolitikai szinten, az is retorziót von maga után” – fogalmazott L. Ritók Nóra.

A minisztérium szerint viszont a többlettámogatás megítélése, illetve annak esetleges csökkentése nem kellene, hogy akkora vihart okozzon, mint az a közelmúltban történt.

A teljes összeállítást az alábbi podcastban hallgathatja meg.

Támogatásmegvonás az Igazgyöngy Iskolától: Ritók Nóra igazgató és Maruzsa Zoltán államtitkár
please wait

No media source currently available

0:00 0:08:49 0:00

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG