Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy ha országa vereséget szenvedne Bahmutnál, azt Oroszország arra próbálhatná felhasználni, hogy nemzetközi támogatást gyűjtsön egy olyan békeegyezség mellett, amely fájdalmas engedményekre kényszerítené Ukrajnát.
Az ukrán elnök az AP amerikai hírügynökségnek angol nyelven adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy ha a hónapok óta ostromlott donyecki város elesik, azt Vlagyimir Putyin nagy győzelemként adná el otthon, a Nyugatnak, Kínának és Iránnak.
„Ha vérszagot érez, azt érzi, hogy gyengék vagyunk, akkor nyomulni, nyomulni, nyomulni fog” – húzta alá a beszélgetésben, miközben vonattal utazott a front közelében lévő területekre.
Az orosz invázió tavaly februári megindítása óta a Nyugat nagy része által támogatott Ukrajna meglepte a világot a nagyobb és jobban felszerelt orosz hadsereggel szembeni kemény ellenállásával. Az ukránok megtartották Kijevet, és számos stratégiai fontosságú területről kiszorították a megszállókat.
Mára a háború a második évébe lépett, és Zelenszkij a morál fenntartására összpontosít a hadsereg és a lakosság, illetve a külföldre menekült, a fronttól távol viszonylagos kényelemben és biztonságban élő milliók körében.
Az elnök azzal is tisztában van, hogy sikerük jórészt a nemzetközi, különösen az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából érkező katonai támogatásnak köszönhető. De egyesek az Egyesült Államokban – köztük a jövő évi választáson is indulni kívánó Donald Trump volt amerikai elnök – megkérdőjelezték a dollármilliárdokba kerülő segítségnyújtás fenntartását.
Ehhez kapcsolódóan: Washington felgyorsítja az Abramsok szállítását Ukrajnába
Trump várható republikánus riválisa, Ron DeSantis floridai kormányzó szintén utalt arra, hogy Ukrajna védelme az Oroszországgal való „területi vitában” nem lényeges amerikai nemzetbiztonsági prioritás. Később azonban visszatáncolt e nyilatkozatától, miután éles bírálatokat kapott a Republikánus Párt soraiból.
Bár Zelenszkij nem említette Trump vagy más republikánus politikus nevét, azon aggodalmának adott hangot, hogy a háború folyására kihatással lehetne egy hatalmi átrendeződés Washingtonban.
„Az Egyesült Államok valóban érti, hogy ha felhagynak a segítségnyújtással, akkor nem fogunk győzni” – mondta.
Az államfő gondosan eltervezett vonatkörútjának célja a harci morál javítása a harcok közelében lévő régiókban. A látogatásra néhány tanácsadója és számos, katonai gyakorlót viselő, erősen felfegyverzett testőr kísérte el. A delegáció egyebek mellett az északi Szumi és a déli Zaporizzsjai területet is felkereste, az előkészületek a legnagyobb titoktartás mellett zajlottak.
Zelenszkij nemrégiben hasonló látogatást tett Bahmut közelében is, ahol hosszú hónapok óta pusztító, véres összecsapások zajlanak a szemben álló felek között. Miközben egyes nyugati katonai elemzők úgy vélekedtek, hogy a városnak nincs stratégiai jelentősége, az ukrán elnök rámutatott, hogy a konfliktus jelen szakaszában bármifajta vereség kockára tenné a nehezen megszerzett kezdeményezőképességet.
„Nem veszíthetünk lépést, ugyanis a háború győzelmek darabjaiból áll. Kis győzelmek, kis lépések” – közölte.
Ezzel elismerte, hogy a háború eddigi leghosszabbjának számító, immár hét hónapja tomboló bahmuti csata elvesztése inkább költséges politikai vereség lenne, mintsem taktikai.
Azt jósolta, hogy egy vereség nyomán rendkívül gyorsan megéreznék a nyomást – mind a nemzetközi közösség részéről, mind az országon belülről. „Társadalmunk fáradtságot fog érezni. Társadalmunk azt akarja majd, hogy egyezzek ki velük” – fogalmazott.
Zelenszkij arról számolt be, hogy eddig nem tapasztalt ilyen nyomást. A nemzetközi közösség nagyrészt felsorakozott Ukrajna mellett a háború megindítását követően. Az utóbbi hónapokban a világ számos vezetője látogatást tett Kijevben, legtöbbjük ugyancsak vonattal.
Interjújában az elnök meghívta Ukrajnába kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki eddig kimaradt. „Készek vagyunk őt fogadni. Szeretnék vele beszélni. Kapcsolatban álltam vele a totális háború kitörése előtt. Ez alatt az év alatt azonban nem voltunk kapcsolatban” – tudatta.
Kína, amely politikailag Oroszország pártján áll évtizedek óta, bizonyos fokú diplomáciai védelmet nyújt Putyinnak, miközben hivatalosan pártatlan a konfliktusban.
Hszi előző héten Moszkvába látogatott. Egyesek attól tartottak, hogy ez azt jelzi, hogy Peking kész fegyverrel és lőszerrel ellátni az orosz hadsereget a megcsappant készletek pótlása érdekében. A vizit azonban ilyen bejelentés nélkül ért véget. Pár nappal később Putyin közölte, hogy taktikai nukleáris fegyvereket fognak állomásoztatni a szomszédos Belaruszban, a NATO határán.
Ehhez kapcsolódóan: Mit ért el a moszkvai Hszi–Putyin-találkozó?
Zelenszkij úgy vélekedett, hogy az orosz elnök ezzel a bejelentéssel a Kínától kapott garanciák hiányáról akarhatta elterelni a figyelmet. „Mit jelent ez? Azt, hogy a látogatás nem volt kedvező Oroszországnak” – közölte.
Az ukrán elnök a háború végével kapcsolatban magabiztosan nyilatkozott, mondván, hogy országa „kis győzelmek, kis lépések” sorozata nyomán felül fog kerekedni egy „hatalmas országon, nagy ellenségen, nagy hadseregen”.
Rámutatott, hogy a háború végső soron megerősítette a társadalmat. „Úgy is történhetett volna, hogy megosztja az országot, vagy úgy, hogy egyesít bennünket. Hálás vagyok mindenkinek, minden egyes partnerünknek, a népünknek, Istennek, mindenkinek, hogy erre az útra léptünk a nemzet szempontjából kritikus pillanatban. Ez volt az, ami megmentette a nemzetünket és megmentette a földünket. Együtt vagyunk” – jelentette ki.
Az ukránok szerint az oroszok megtorpantak Bahmutnál
